Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - MAGÓ KAROLY: Szolnok elleni légitámadások a második világháború idején
MAGÓ KÁROLY SZOLNOK ELLENI LÉGITÁMADÁSOK A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN Szolnok a magyar vasúti közlekedés kiemelkedő jelentőségű csomópontja. A második világháború idején, a vasúti pályaudvaron 1941. március 11-től német1, majd olasz szállító parancsnokság is működött, mert Szolnok nagy forgalmú állomása volt a keleti frontnak, és az onnan visszafelé irányuló szállításoknak. A város jelentőségét növelte, hogy a Magyar Királyi Honvéd Légierő egyik legmodernebb repülőtere épült meg a város mellett 1940-ben, mely jelentős szerepet játszott a keleti frontra kivezényelt magyar vadászrepülők felkészítésében. A vasúti pályaudvar, a Tisza-híd és a katonai repülőtér olyan objektumok voltak, melyek egy esetleges Szolnok elleni támadás legfontosabb célpontjai lehettek, sőt főleg ezeknek a létesítmények köszönhetően lett a város a bombázások célpontja. 1944-ben megindultak a szőnyegbombázások Magyarország ellen. A szövetséges repülőgépek több alkalommal repültek át a város felett különböző feladatok végrehajtása során, de ekkor még nem hullottak bombák Szolnokra. Azonban várható volt, hogy rövid időn belül a város felett is megjelennek a több száz bombázóból álló kötelékek. Ez a város vezetői számára is egyértelművé vált, ezért a város rendes közgyűlésén Dr. Kerekes Sándor főjegyző bejelentette, hogy a város tulajdonában lévő muzeális értékű képeket és a közgyűlési jegyzőkönyveket a kereskedelmi iskola légoltalmi pincéjében helyezzék el.2 Ezzel összefüggésben május 27-én a város polgármestere 4 iskolát jelölt ki a város elleni támadás során kibombázottak elhelyezésére, ahol egyenként legalább 100 főnek tudnak helyet biztosítani. Tartalékként a Verseghy gimnázium épülete lett kijelölve, ahol 200 főt lehet elhelyezni.3 Június elejétől azonban egyre több alkalommal BORÚS József: Szolnok város története. X. fejezet. Szolnok a második világháború éveiben 1939-1944. Szolnok, 1975. 226. p. BORÚS J. 1975. 238. p. Uo. 389
