Népújság, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-19 / 42. szám
SfiLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE! TANÁCS NAPILAPJA XXIII. évfolyam, 48. szám ARA: 80 FILLÉR 1972. február 19., szombat „Csebokszári” fecskéi Képes riportban tudósítunk a 3. oldalon arról, hogy megkezdődött a költözés az új egri lakótelepre. Esle a De fa Mot!e- kasiéfybaii Munkatársunk riportja a 3. oldalon a kétszáz éves kastély mai életéről, ahol 20 éve folyik szakszervezeti üdültetés. Fele fűlött a pallos árnyéka Lapunk 4. oldalán kezdjük Kapor Elemér cikksorozatát, amelyben vázlatot rajzol Dobó István életregényéhez. Megyénk teniszsportia A 7. oldalon értékeljük, a még mindig úri sportnak tartott teniszezést. MERKUR—Lőtté A területfejlesztésről TanácselnökoRérlekezlete a Parlamentben Gépkocsi sorszámok, nyer tes számok a 8. oldalon. l/WVWWWWVWWVWWWVWWWVWVWVVVVVVVVVVVN/WW'/WSA/VW* A területfejlesztés általános feladatairól és időszerű kérdéseiről tartott tájékoztatót pénteken a Parlamentben Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, a fővárosi, megyei és megyei városi tanácselnökök értekezletén. A területfejlesztéssel kapcsolatos párt- és kormányhatározatok tükrében részletesen elemezte a területfejlesztés jelenlegi főbb problémáit. Ebben a témakörben fejtegette a foglalkoztatási színvonal és a munkaerő-ellátás területi különbségeit, a helyi foglalkoztatással kapcsolatos gondokat, megoldásuk jelenlegi és távlati módozatait, az életszínvonal területi eltéréseit, különös tekintettel a közművi ellátásban fennálló differenciákra. Részletesen szólt a tanácsi önállóság és a területfejlesztés .összefüggéseiről. A területfejlesztés közép- és hosszú távú jellegével kapcsolatban hangsúlyozta: jelenlegi közvetlen feladat a 4. ötéves terv céljainak megvalósítása, ezzel párhuzamosan azonban fel kell készülni a következő időszak tennivalóinak előkészítésére. Aláhúzta, hogy a területfejlesztési koncepció a népgazdaság hosszú távú fejlesztési programjának szerves része,’ ,Szabados szombatok D olgozol szombaton?” „Bent leszek”, — válaszol lakonikus egyszerűséggel hivatalban dolgozó ismerősöm. Értsek belőle, ha akarok. Vagyis, vegyem tudomásul, hogy igenis bent lesz szombaton, mert bent kell lennie — de lehetőleg ne zaklassam semmivel. Mert szombaton nem illik. Vagy egyáltalán nem is lehet, mert egyszerűen képtelenség megtalálni azt, akivel beszélni szeretne az ember. És szép lassan meg is szoktuk, s az egymással kapcsolatban levő cégek, intézmények alkalmazottai általában tiszteletben is tartjuk a szokás alkotta szabályt: szombaton nem zavargunk. Ha valaki mégis megpróbálja, néhány sikertelen kísérlet után visszavonul, s ezentúl ö is csak „bent lesz”. így gyűrűzik tovább ez a cseppet sem örvendetes „szabados szombat” mozgalom... A szombat má.r-már ,,félhivatalos” ünnep, pihenőnap, azoknak is, akik éppen nem szabad szombatosak a hét végén. Nem az üzemekben, a szalag mellett, mert ott a munkarend, a munkatempó azonos a hétköznapival —, hanem a hivatalokban. Az irodákban dolgozók szabad szombatját sok helyütt úgy oldották meg, hogy az alkalmazottak egy része egyik szombaton, másik része másik alkalommal marad otthon. Ez rendjén is van, ha a szükséges munkát él tudják végezni, s valamilyen módon — nem túlóráztatással —, pótolni tudják a kiesett időt. Rendjén van azért is, mert túlnyomórészt nőket érint, és nekik igazán jól jön ez a kéthetenként kapott plusz egy nap... Csakhogy a szabad szombatot elég szabadoson értelmezik azok is. akiknek éppen dolgozniuk kellene. A kollégák fele hiányzik, óhatatlanul szabadabb a légkör, liberálisabb a szellem, könnyebb engedélyt kapni „egy fél órára a városba”, „egy percre az üzletbe”, könnye azzal elutasítani az érdeklődőt, hogy az illetékes éppen szabad szombatos. így aztán szép lassan telefonügyeletté degradálódik a szombat délelőtti munka, mert „valaki azért kell, hogy felvegye a telefont”. Akkor is, ha semmi érdemleges felvilágosítással nem tud szolgálni, ha semmit nem tud intézni. Önmagunkat csapjuk be. mert a munka nem lesz kevesebb attól, hogy szombatonként lógázzuk a lábunkat. Marad hétköznapra, s akkor nyakig ülünk benne, „azt sem tudjuk, hol áll a fejünk...” Pedig szombaton is lehet dolgozni, nem is olyan rég még mindannyian rendes munkanapnak tekintettük a hét végét. Most is az lehet gondosabb szervezéssel, némi előrelátással, nagyobb figyelemmel — és persze akarással, Ott, ahol ezt nem lehet megvalósítani — sok helyütt, a munka jellege miatt- erőltetett, célszerűtlen a szombatonkénti „felezés” — más megoldást kell keresni, hogy ne csak névleges mum-J hónap legyen a hét vége. • j^PVVWVWVWVVVW^/WVVVVWVVVWVVV^/V'vVVSAAA<AA/VWW^>WV\A/S/W\ Szóba kerültek a tanácskozáson egyes területek sajátos fejlesztési lehetőségei és problémái. Például a bányászat fejlődésének tendenciájával összefüggésben foglalkoztak az érintett területek problémáinak megoldásával, a budapesti agglomeráció jelenlegi gondjaival, különös tekintettel a főváros különleges munkaerő- helyzetére. A tanácskozás napirendjén szerepeltek a természeti erőforrások szűkössége miatt fejlődésükben elmaradott mezőgazdasági területek problémái is, a tanácsok ezzel kapcsolatos szerepe stb. Az értekezlet befejezéseként Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes — a Borsod megyében végzett vizsgálat tapasztalatai alapján — a lakásépítési program megvalósításának főbb kérdéseiről tájékoztatta a tanácselnököket. Ifjúsági nagplés a Mótravidébi FemifiMben A KISZ Heves megyei Bizottsága a munkásőrség fennállásának 15. évfordulója alkalmából pénteken, délután Sírokban, a Mátravidéki Fémművekbem. ifjúsági nagygyűlést rendezett A több mint 200 fő részvételével megtartott ünnepi gyűlésen ott volt Bán József, az MSZMP Heves , megyei Bizottságának osztályvezetője, Gubán Dezső, az Egri Járási Pártbizottság első titkára, valamint Varga Miklós, az egri járási KISZ-bdzottság titkára is. A megjelenteket Kiss Sándor, a KISZ megyebizott- ságának titkárá köszöntötte. Ezt követően Bár! József, a megyei pártbizottság osztályvezetője megemlékezett a munkásőrség fennállásának másfél évtizedéről, s azokról a példaképekről, akik a munkásőrség megalakulásánál!; első napjaiban fogtak fegyvert hazánk védelmében. Külön kiemelte, hogy azok a jó munkásőrök, akik becsülettel megállják a helyüket a munkapadok mellett, a termelésben, de hasonló aktivitással vesznek részt a kiképzésben is. Az ünnepi megemlékezés után került sor azoknak a munkásőröknek a. kitüntetésére, akik a KISZ-ben, illetve a KISZ támogatásával kiváló eredményeket értekei. Kiss Sándor, a megyei KISZ- bizottság titkára ez alkalommal adta át az aranykosao- rús KISZ-jelvényt Káló Lászlormk és Solti Jánosnak, a kiváló úttörővezető kitüntetést pedig Erdész Ede kapta meg. \ ŰfaMi, korszerűbb intézetet segítik a megyei fiatalokat Tíz esztendeje dolgozik Egerben a Heves megyei Nevelési Tanácsadó, s a nyáron lesz három éve annak, hogy megalakult, munkához látott — az előbbiéhez hasonló szűkös körülmények között — a Heves megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet is. Az intézmények fontosságára való tekintettel — a tavalyi kormányhatározatra országosan elsőként reagálva — született az elmúlt időszakban az a döntés, hogy munkájuk mielőbb megfelelőbb, új, közös otthonban folytatódjék. így kapott megbízást az ősszel a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat a létesítmények elkészítésére. A tervek megvalósítására a Klapka utcai irodaházak . szomszédságában került sor, itt született röpke néhány hónap alatt a két intézet. A korszerűen felszerelt, berendezett — együttesen mintegy három millió forintos értékű — közös épületet pénteken délután Szclay István, a megyed tanács elnökhelyettese, a megyei pályaválasztási tanács elnöke adta át dr. Berentei László intézetvezetőnek. Az ünnepi eseményen jelen volt Nagy László, az Országos Pályaválasztási Intézet igazgatója, Szegedi Tibor a Munkaügyi Minisztérium képviselője, s több városi, megyei testület, vállalat, intézet vezetője is. Felvételünk az országosan is előkelő helyet elfoglaló pályaválasztási intézet legérdekesebb helyiségében, a laboratóriumban készült. A képen a Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium III/B. osztályos tanulói láthatók, amint Mészáros József pszichológus, Hídvégi Edit laboráns és az ügyes műszerek előtt, a tesztkérdések megválaszolását követően éppen a gyakorlati alkalmassági vizsgákon adnak újabb „feleleteket” a szakembereknek. MÉM-lanácskozás a zöldségtermesztésről A zöldségtermesztés állandó „téma” a mezőgazdaságban; pénteköl» a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban rendeztek nagyszabású tanácskozást arról, hogyan lehetne fellendíteni ezt, a lakosság ellátásában igen fontos szerepet játszó mezőgazdasági ágazatot. A zöldségtermesztés fellendítésére egész sor intézkedést hoztak. Ezek lényege: a negyedik ötéves tervnek a lakosság friss zöldség-ellátására kialakított előirányzatait semmiképpen sem lehet csökkenteni, és a megtermelt zöldségfélékből elsősorban a lakosság igényeit kell kielégíteni, tehát a feldolgozóiparnak az eddiginél nagyobb áldozatokat kell vállalnia ahhoz, hogy elegendő zöldség kerüljön a gépsorokra. Tovább javítják a kistermelők vetőmag-, szaporítóanyag-, növényvédőszer- és műtrágyaellátását, és az eddiginél több kisgépre adnak 47 százalékos vásárlási kedvezményt. A lakodalmas főpróbáján Több mint 20 község rész-, vételével vasárnap kerül sor az egri Gárdonyi Géza Színházban a járási népdalfesztiválra. A járás községeinek öntevékeny kultúrcsoportjai lázasan készülnek a vetélkedőre: kórusok, tánccsoportok, citerazenekarok és szólisták versenyeznek majd a színpadon. Részt vesznek a versenyen az egerbakiaiak is, akik énekes lakodalmas táncot mutatnak majd be. Fenti képünk a főpróbán készült. A színes népviseletbe öltözött együttest természetesen „korhű” zenekar kíséri. Van olyan hangszer közöttük, amely még 1912-ben készült, s tulajdonosa is fellép majd a vetélkedőn. Balra: a réz- fúvósok tagjainak egy csoportja. (Kiss Béla felvétele-’.,) y
