Folia historica 25

I. A Magyar Nemzeti Múzeum és az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékéve 2006-ban - Cs. Lengyel Beatrix (szerk.): Az 1956-os forradalom emlékei. Újszerzemények a Magyar Nemzeti Múzeumban, 2004-2006 című kiállításunk és a kiállítást megelőző gyűjtés - Jalsovszky Katalin - Kiscsatári Marianna: A Történeti Fényképtárba került fényképek készítőinek életrajzai

val együtt belepett a Nemzetőrségbe, ahol rendfenntartó feladatokat láttak el, majd november 4-én ismét felvették a küzdelmet a benyomuló szovjet erőkkel. 7 6 Balassa Imre a harcok szünetében összecsukható kelet-német fényképezőgépével, Tessar objektívvel készített felvételeket. November végéig Pesten bujkált, majd Oriszentpéternél lépte át az osztrák határt, táskájában az előhívatlan filmmel. A tekercset Németországban, Tübingenben hívatta elő 1957 januárjában, s ezt ajándékozta 2005-ben a múzeumnak. Németországban először esztergályosként helyezkedett cl, később Stuttgartban, majd Darmstadtban folytatta egyetemi tanulmányait, s itt szerzett elektromérnöki diplomát. Az IBM-nél dolgozott szervezőmérnökkent, s 1966-ban ő lett a ccg kelet-európai képviselője. Nyugdíjasként jelenleg is Németországban él. 1993-ben megkapta a Hazáért és a Szabad­ságért 1956-os emlékérmet. 7 7 Id. Berkó Pál (Budapest, 1912-Budapest, 200?) vállalatigazgató. Szegény családban szüle­tett, édesapja szabó volt. Műbútorasztalosnak tanult, de szakmájában rövid ideig dolgozott. Az 1930-as években a HaFa (Hatschek és Farkas) fotócikk-kereskedés alkalmazottja volt. Et­től az időszaktól kezdve maga is rendszeresen fotózott. A II. világháború idején kommunistaként részt vett az ellenállási mozgalomban, lakásán baloldaliakat, zsidókat bújtatott. 1956-ban az Állami Gazdaságok Szerelő- és Segédipari Vállalatának igazgatója volt. A forradalom napjaiban bejárta a legsúlyosabb harcok színhelyeit, s Leica fényképező­gépével mintegy 90 felvételt készített. A negatívokat fotólabornak átrendezett fürdőszobájá­ban maga hívta elő. Felvételeit fia, Berkó Pál ajándékozta a múzeumnak. Boda László (Zalakoppány, 1936-) agrárközgazdász. Tanítói családban született. Középis­koláit a zalaegerszegi Premontrei Gimnáziumban kezdte, majd a Zrínyi Gimnáziumban fe­jezte be. 1956 őszén a Gödöllői Agrártudományi Egyetem harmadéves hallgatója volt. Ok­tóber 23-án az egyetem hallgatóival együtt érkezett a fővárosi tüntetésre. Felvételeit bátyja, Boda Miklós bölcsészhallgató nála lévő kis Zorkij gépével készítette. A testvérek a Március 15. téri gyűlésen találkoztak, ahol Boda László a fényképezőgépet visszaadta bátyjának, így a nap további eseményeit Boda Miklós örökítette meg, aki a filmeket előhívta, majd a ne­gatívokat elrejtette. Papírképeket csak a rendszerváltás után készített. Boda László a forradalom leverése után az egyetem MEFESZ szervezetében tevékenyke­dett, annak feloszlásáig. A diplomájának megszerzése után agrárközgazdászként, gazdasági érdekképviseleti területen dolgozott nyugdíjazásáig. Bogyó Rezső (Fülek, 1911-2003). Édesapja mozdonyvezető volt a Felvidéken; a trianoni döntés után Kassa, Szerencs, Miskolc, Salgótarján után végül Budapestre helyezték a csa­ládot. Miután felsőkereskedelmi iskolai érettségit tett, a textiliparban dolgozott. 1938-ban az I. bécsi döntés után karpaszományosként vett részt a kárpátaljai bevonuláson. 1945-ben az élelmiszcrkereskedelemben helyezkedett el. 1956 októberében a Húsipari és Göngyölegkészletező Vállalat munkástanácsának elnö­kévé választották. A forradalom alatt az Üllői út környékén és a Nagykörúton készítette 76 Eörsi László-. Corvinisták 1956. A VIII. kerület fegyveres csoportjai. Bp.. 2001. 364. 77 1956. Szemtanúk. Németországban élő kortársak és forradalmárok emlékeznek 50 év távlatából. Marosvásárhely, 2006. 12., 62.. 190. 95

Next

/
Oldalképek
Tartalom