Folia historica 25

I. A Magyar Nemzeti Múzeum és az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékéve 2006-ban - Cs. Lengyel Beatrix (szerk.): Az 1956-os forradalom emlékei. Újszerzemények a Magyar Nemzeti Múzeumban, 2004-2006 című kiállításunk és a kiállítást megelőző gyűjtés - Jalsovszky Katalin - Kiscsatári Marianna: A Történeti Fényképtárba került fényképek készítőinek életrajzai

felvételeit WERRA típusú kisfilmes gépével. A negatívokat sokáig a ruhásszekrényben őrizte. Fiától, Bogyó Barnától 30 darab eredeti negatívot kaptunk ajándékba. Callmeyer Ferenc DL A (Miskolc, 1928-) építészmérnök, képzőművész, címzetes egyetemi tanár. Miskolcon, a Királyi Katonai Fráter György főgimnáziumban érettségizett. A II. világháború végén leventeként Németországba került. 1947-1951 között a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának hallgatója, 1952 óta a Magyar Építészek Szövetségének tagja, 1989-1990 között alelnöke, az Alkotó Tanács elnöke. 1994-től a Budapesti Műszaki Egyetem DLA doktori bizottság tagja. Megalapítója és első elnöke a Magyar Építész Kamarának. Megkapta a Csonka Pál és Schulek Frigyes emlékérmet, háromszor részesült építészeti nívódíjban, kétszer tüntették ki Ybl díjjal. 1951-től 1955-ig a MEZŐTERV-nél, majd 1955-1963 között az IP ARTER V-nél dolgozott. Az ő nevéhez fűződik az 1956-ban megsérült Szent Rókus kápolna műemléki helyreállítása. Az 1960-as években könnyűszerkezetes iskolákat tervezett, Újpalota városrész kialakításában meghatározó szerepet játszott. Dolgozott Angliában és az Amerikai Egyesült Államokban. Budapesten egyebek között ő tervezte a Nemzetközi Amerikai Iskolát és a Keresztény Iskolatestvérek Osztrák-Magyar Iskoláját. 1984-től a Budapesti Műszaki Egyetem angol nyelvi tagozatának tanára. 1956. október végén színes diafelvételeket készített Fed típusú fényképezőgépével a forradalom különböző helyszíneiről. Jelen volt az október 25-i Kossuth téri sortűznél, az áldozatok emlékét alkotása őrzi a Földművelésügyi Minisztérium épületén. Dr. Constantinovits Milán (Miskolc, 1921-) szemorvos, címzetes egyetemi docens. Szülővárosában érettségizett 1940-ben. 1947-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett szemészorvosi diplomát. Először a Budapesti Önkéntes Mentőegyesületnél, majd az I. sz. Szemészeti Klinikán dolgozott, 1957 februárjáig az Országos Trachoma Kutatóintézet tudományos osztályvezetője volt. A forradalmat a harcok közvetlen közelében, a Corvin köznél álló Üllői út 42. számú házban lévő lakásában, illetve a ház pincéjében élte át családjával. Munkahelyén a SOTE Forradalmi Bizottságának az elnökévé választották. Vezetése alatt a klinikán a forradalom napjaiban sem szakadt meg a gyógyító munka. A forradalomban játszott szerepe miatt 1957-ben állásából elbocsátották. 1957 szeptemberében a IX. kerületi szakorvosi rendelőintézetben helyezkedett el. Az intézet szemész főorvosaként ment nyugdíjba 1994-ben. 2002-ig magánpraxist folytatott. Az októberi napokban lakásának Corvin közre néző ablakából készített Reflecta típusú fényképezőgépével néhány felvételt - többek között feleségének itt harcoló öccséről, Kormos Zoltánról

7

8 - majd novemberben házuk tetejéről örökítette meg a romos környéket. A képeket a rendszerváltásig egy könyvespolcban rejtegette. Dr. Fekete Ágnes (Budapest, 1924-) kutatóorvos, az orvostudományok doktora. 1942-ben érettségizett Budapesten, a Veres Pálné Leánygimnáziumban. 1948-ban szerzett a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karán általános orvosi diplomát. 1946-1976 között a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetében végzett kutató- és oktatómunkát. 1977-től 1982-ig a SOTE 3. sz. Belgyógyászati Klinikájának Laboratóriumvezetője, 1985-ig 78 Ld. 20. sz. lábjegyzet. 96