Folia historica 25

I. A Magyar Nemzeti Múzeum és az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékéve 2006-ban - Cs. Lengyel Beatrix (szerk.): Az 1956-os forradalom emlékei. Újszerzemények a Magyar Nemzeti Múzeumban, 2004-2006 című kiállításunk és a kiállítást megelőző gyűjtés - Jalsovszky Katalin - Kiscsatári Marianna: A Történeti Fényképtárba került fényképek készítőinek életrajzai

Később, mint a nyugat-németországi magyar emigráció egyik vezetője, Nagy Lajos hozzájutott egy különleges relikviához, melyet ugyancsak láthattak a látogatók kiállításunkban: Mindszenty József papi gallérját. 1. 1 db zakó (zöldesbama, 1950-es évek) 2. 1 db ing (zöld kockás, 1950-es évek) 3. 1 db aktatáska (barna bőr, 1950-es évek) 4. 2 db cigarettásdoboz (Memphis, ausztriai menekülttáborból, 1956 vége) 5. gyógyszeres doboz (fém, 1950-es évek) 6. Mindszenty József emigrációban viselt papi gallérja (fehér műanyag, 1970 körül) 7. 1 db kézzel írt átvételi elismervény pisztoly leadásáról, 1956. 8. 2 db megbízólevél az Ajkai Nemzeti Forradalmi Tanács részéről Nagy Alajosnak, 1956. 9. 1 db magyar-német nyelvű menekültigazolvány Nagy Alajos részére, Ausztria, 1956-1957. 10. 1 db német nyelvű menekültigazolvány Nagy Alajos részére, Ausztria, 1956-1957. 4. A pécsi egyetemisták zászlója Vörös színre festett, fa zászlórúdra erősített nemzetiszínű selyemzászló (nem lyukas), amely alatt a Pécsi Orvosi Egyetem diákjai vonultak fel 1956 októberében. A zászlót megőrző dr. Buzády Tibor elmondása szerint az egyetem diákjai alig találtak olyan magyar zászlót, amin nem volt Rákosi-címer. Mivel a tüntetésen jelen lévő Buzádyt, fiatal kora ellenére megválasztották a Pécsi Rádió vezetőjévé, november 4-e után menekülni kényszerült. A zászlót magával vitte, amely több évtizedes kényszerű távollét után jutott haza Münchenből. A Történeti Fényképtárba került fényképek készítőinek életrajzai Jalsovszky Katalin - Kiscsatári Marianna Almási Zoltán (Budapest, 1937-) üzemmérnök. 1956-ban a Pillangó utca 12-ben lévő Lendület Cipőkészítő Szövetkezetben dolgozott cipőfelsőrész-készítő szakmunkásként. 1959-ben elvégezte a cipőipari technikumot, majd üzemmérnök lett. Dolgozott a Minőségi Cipőgyárban és a Bőripari Kutatólaboratóriumban. A rendőrségtől ment nyugdíjba. 1956 februárjában kezdett fotózni Altix márkájú fényképezőgépével. A forradalom napjaiban a város különböző pontjain, a Moszkva téren, a Széna téren, Práter utcában, a Váci úton készített felvételeket. A negatívokat saját lakásán előhívta és az elkészített nagyításokkal együtt a pincében rejtegette. 78 darab felvételét a múzeum 2005-ben megvásárolta. Vitéz Balassa Imre (Borsfa, 1932—) elektromérnök. Édesapjának vitézi címe és ehhez juttatott földje volt, ezért nem vették fel a gimnáziumba. Kitanulta az esztergályos szakmát, később Nagykanizsán a Piarista Gimnáziumban magántanulóként érettségizett. Katonaság után Budapesten dolgozott egy szövetkezetben és esti tagozaton elvégezte a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolát. 1956. október 23-án részt vett a Rádió előtti tüntetésen. Október 24-től egy 10-12 tagú fegyveres csoport tagjaként harcolt. A csoport a József körút 71-73. számú házban lévő péküzemben alakította ki bázisát, s a Nagykörút Baross utca és a Blaha Lujza tér közötti szakaszán tevékenykedtek. A harcostársak egymást csak becenéven, vagy ragadvány néven ismerték, Balassa Imre szemüveges lévén, a Kobra nevet kapta. Október 31-e után bajtársai94