Folia archeologica 43.

Viola T. Dobosi - István Vörös: A Kiskevély barlang revíziója

48 VIOLA T. DOBOSI - ISTVÁN VÖRÖS /., Kis Kevély hegyi „Odvas bg.", Koch A. 1868. Ezek a barlangi medve maradványok lettek az 1869-ben felállított M.K.F.I. ösgerinces Gyűjteményének első darabjai (MKFI. Ltsz.: Ob-l.-6., 1. táblázat, 7. ábra).

3

3 2., Csobánkai „Kiskevély" bg., Hillebrand J. 1912. A Kiskevélyi barlangban végzett ásatás eredményeiről 1912 novemberében Hillebrand J. két alkalommal tartott előadást.

3

4'

3

5 A Kormos T. által meghatározott állatmaradványok rétegtani helyzetéről a következőket írta: — szürkéssárga agyagrétegben (2. r) - rénszarvas és a ló „uralkodik", - sárga agyagrétegben (3. r) - „tömeges" a barlangi medve, - barna agyagrétegben (4. r)-már „fellép" a hiéna, és л rénszarvas teljesen hiányzik. — sárga (plasztikus, vagy „alsó", 5. r) agyagrétegben — „tömegesen" fordul elő a hiéna. Az 1913-as ásatás faunisztikai megfigyelései megerősítették az előző évi tapasztalatokat: pl. a szürkéssárga (2. r) rétegben a barlangi medve már nem fordul elő. A szürkéssárga agyagréteg (2. r) geológiai korát Hillebrand J. Magdalenien I-II.-nek tartja. Ez a „régészeti korszak" (= kultúra) 40 cm-re nyúlik be az alatta levő sárga (3. r!) agyagrétegbe. A sárga agyagréteg (3. r) alsó fele régészeti ipar szempontjából steril, de benne a barlangi medve „tömegesen" fordul elő. Geológiai kora Solutrei.

3

7 A MÁFI ösgerinces Gyűjteményében elhelyezett 1912. évi ösgerinces leletanyag — egy részének - rétegtani adata a következő : 2. r — I. diluvium - sárgásszürke г., 3. r - sárga diluvium (II.) - sárga (felső) г., 2-2,2 m. 4. r - alsó diluvium (III.) - barna г., 5. r - IV. diluvium — fenék feletti sárga (alsó) hiánás г., 4-4,5 m. Az ősmaradványok legnagyobb része a 3. rétegben volt. Az ásató megfigyeléseit is elfogadva téves rétegtani bejegyzések találhatók két fajnál: a Crocotta maradvány biztos, hogy nem a 2. rétegben; a Rangifer maradványok 80%-a, pedig biztos, hogy nem a 4. rétegben volt. Mottl M. - csaknem 30 évvel később - a Kiskevélyi barlangnak csak két „réteg faunalistáját" közli, a 4. és a 3. rétegét.

4

1 A kisemlősöket eltekintve, a két réteg faunájában három faj eltérést talált, nevezetesen a „Megaloceros", a „Bos", valamint a „Crocotta" Mottl M. szerint a 3. rétegben nem fordul elő. A csontanyag átnézése után megállapítható, hogy az előbbi két faj, a „Megaloceros", és a „Bos" nemcsak a 3. rétegből, de a barlang egész üledéksorából hiányzik. A Hystrix jelenlétéről csak közvetett adat van, néhány csonttöredéken tarajos sültől származó rágásnyomokat találtak. 3., Kiskevélyi „Mackó" bg., ún. INQUA ásatás, Sashegyi S. 1948. A barlang elülső traktusában a sárgásbarna (4)3. rétegben (Sashegyi II. r) csak barlangi medve maradványa volt. A sötét(vörös)barna 4. rétegben (Sashegyi III. r) a csontmaradványok görgetettek, másodlagos helyen feküdtek. A barlang hátsó traktusában a 21. szelvény 84. blokkjában feltárt „tűzhely" körül (III.a. r) barlangi medve, hiéna és orrszarvú maradványai. A 24. szelvény 88. blokkjának „tűzfészkes" szintjében sziklatömb alatt két összeroppant barlangi medve koponya, valamint 27 db caninus volt. Ugyanebben a szintben, a 24. szelvény 86. blokkjában egy „orr-