Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kállay István: Pátka

Grósz Árpád. Az fmsz. vagyona 1 daráló, 1 traktor, kovács- és bognárműhely. Iparengedély volt terményfelvásárlásra és vasáru-értékesítésre. Tevékenysége terménygyűjtésre és szántásra terjed ki. Lehetőség volt darálásra, szerződéses termelésre és boltnyitásra. Szerződésben 20 kh-on termeltek sörárpát. Magtáruk 10—15 vagonos, jó állapotban, a vasúttal kövesúton 15 km-re.

247 1946-ban a FÉKOSZ-nak 120 tagja volt. Működött a MADISZ és a Független Ifjúsági Szövetség.

2

'

10 Az MNDSZ 1947 áprilisában alakult meg.1,1 Az 1947-es választáson első lett az FKP, a második az NPP, harmadik az MKP.

2

™ A hároméves terv első évében tervezték Pátka bekapcsolását a megyei villanyhálózatba. A község új gyógyszertár felépítését és az fmsz támogatását kérte. Tervezték még a bekötőutak javítását és a kutak rendbehozatalát. Jól felszerelt gépjavítóüzemet szerveztek, amely a mezőgazdaság gépesítését szolgálta. A létrehozott tejgyűjtő üzem kitűnően működött.

251 A református népiskolában 1944—1945-ben két tanító 112, 1946— 1947-ben 101 tanulót oktatott. A római katolikus népiskolát 1945—1946ban 152, 1946—1947-ben 134 tanuló látogatta. 1947-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tervezte a Fülöpmajorban, Máriamajorban és Ságon lakó tankötelesek számára átmenetileg vándortanítói iskola szervezését.

252 A két munkáspárt egyesüléséből 1945. május 14-én jött létre a Magyar Dolgozók Pártja helyi szervezete.

253 Pátka 1980-ban önálló tanácsú község. Területe 4042 ha, lakóinak száma 1615. Külterületi lakotthelyei: Gátőrház, Nagy völgy, Szűzvár, Űttörőház, Vargahegy és Vasúti őrház. A népességszám alakulása

2

^ 1836 2216 1870 2156 1880 2134 1890 2107 1900 2242 1910 2136 1920 2129 1930 2248 1941 2176 1949 2028 1960 2007 1970 1933 1980 1615