Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kállay István: Pátka

Nevezetes személyek

2

" Biczó András (Pátka 1888—Bp. 1957.) festő. Több kiállításon szerepelt történeti, zsáner- és tájképeivel, akvarelljeivel. 1926-ban az új ércpénzek pályázatán első díjat nyert. Könyvillusztrációkat, képeslapokat is készített. Biczó Pál (Nagykőrös 1850—Kosd 1929), református lelkész 1880— 1904. Kilenc füzetben megírta és kiadta a környék egyházainak történetét. Fiers Elek (Pátka 1886—Bp. 1929), református lelkész, 1918—1923ban diákszövetségi titkárként a diáknyomor enyhítésére műhelyt rendezett be. A Református Figyelő c. lap munkatársa. Több lap közölte szociális problémákkal foglalkozó cikkeit. Gárdonyi Géza (Agárd 1863—Eger 1922), író, gyemekkorában Agárdon, Székesfehérvárott és Pátkán laktak. Innocent Ferenc (Bp. 1859—Pátka 1934), festő. Bécsben, Münchenben és Antwerpenben tanult. Már ekkor sikere volt több művével; a Piéta a Műcsarnokban pályadíjat nyert. Főleg zsánerképei és női arcképei kedveltek. Templomi freskók, oltárképek festésével és restaurálásával is foglalkozott. Az ő műve többek között az egri cisztercita templom mennyezetképe, a budai Erzsébet-zárda oltár- és mennyezetképe. Kerékgyártó Elemér (Debrecen 1915—Párizs közelében 1962), filozófus. 1939-ben, egyetemi hallgató korában, Pátkán a földbirtokos fiának a házi nevelője. Szociográfiai feljegyzéseket készített a falu társadalmi viszonyairól. Kováts József (Tótvázsony 1780—Kaposvár 1809), költő. 1803-ban fejezte be tanulmányait a pápai református teológián. Ezt követően két évig Pátkán tanító, majd 1805-től Szabadhídvégen segédlelkész. Alkalmi verseket, furfangos rímjátékokat írt, az irodalomban ,,rímkovács" néven emlegetik. A korabeli diákköltészet egyik legnépszerűb képviselője. Jókai ~^<ja is lelkes híve volt és terjesztette műveit. öreg János (Pátka 1838—Debrecen 1911), tanár, pedagógiai és filozófiai író. A szentesi, a nagykőrösi és a debreceni gimnáziumban tanított, majd 1891—1898 között a debreceni főiskolán a bölcsészet tanára. Ő volt Herbert Spencer művének első magyar fordítója. Simon József (Zámoly 1873—ismeretlen 1944). 1896-ban költözött Pátkára, itt kapcsolódott be az agrárproletár mozgalomba. 1902—1903-ban több népgyűlést tartott, 1906-ban ő alakította meg a földmunkások szakegyletét. Hamarosan sor került Máriamajorban cseléd- és aratósztrájkra. Rendszeresen részt vett a Szociáldemokrata Párt megyei szervezetének a munkájában. Orosz hadifogságból 1918 végén jött haza. A szocialisták őt tekintették vezetőjüknek. A november elején létrehozott Nemzeti Bizottság konzervatív erőit elszigetelte. 1919-ben a munkás-, katona- és paraszttanács intézőbizottság elnöke. A fehérvári járási tanács intézőbizottság tagja. Tagja a'Tanácsok Országos Gyűlésének. 4 évig ült a szegedi Csillagbörtönben. 1928 után újból bekapcsolódott a baloldali ellenzéki mozgalomba. 1931-ben újjászervezte a Szociáldemokrata Párt helyi csoportját. 1944 őszén a 71 éves embert elhurcolták; az internálótáborból nem tért haza.

256