Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kállay István: Pátka

nes propaganda miatt került megfigyelés alá. Több tanút idéztek meg, de senki sem vallott ellene, „mert azok is kommunista érzelműek." Szalók Gáborné, született Valkovszki Xénia, az első világháború során orosz fogságba került Szalók Gáborral megismerkedett, majd vele Magyarországra jött, „Németellenes magatartású, kommunista érzelmű. 1938-ban már indult ellene eljárás államellenes magatartás miatt."

23

'

3 Pátka 1944. december 24-én szabadult fel.

2

*

16 Ez azonban nem jelentette a háború végét a sokat szenvedett lakosságnak. 1945. január 12-én a 23. német páncéloshadosztály Fehérvárról északra, Gyula-major, Máriamajor környékén támadott. Ez a támadás a szovjet hadvezetés megtévesztését szolgálta, de hamarosan el is akadt az aknazáron és az ágyúk tüzében.

237 Január 20-án a szovjet hadvezetés Csákvár—Pátka térségében új erőket összpontosított.

238 Március 12-én Tárnok—Martonvásár—Pátka— Gyulamajor—Pátka—Halastó között húzódott a két hadsereg közti sávhatár, 16-án a szovjet csapatok Pátkánál és Kisfaludnál visszaverték a németek támadását. 17-én a harckocsi hadsereg Csákvár—Zámoly—Pátka— Vértesacsa körzetében összpontosult. Feladata volt, hogy 18-án érje el a Balatont, foglalja el Veszprémet, Fűzfőt, Berhidát és kerítse be a németek balatoni csoportosítását.

239 A harcok során a református és a katolikus templom berendezései megsemmisültek. Kisebb károk keletkeztek a magánépületekben és a temetőben.

240 1945 áprilisában a megyét 10 körzetre osztották, valamennyiből külön futár vitte a postát a megyeszékhelyre. Minden községnek saját futárja volt, aki a szomszéd községig továbbította a postát. Az egyik körzet központja július 23-ig, Pátka.

Vl] A földreform során teljesen megváltották báró Ivánka Géza felsőszemerédi lakos 1334, az Országos Földintézet 895 kh. gazdaságát. Ivánka Géza mellé állt a földigénylő bizottság, a nemzeti bizottság és a községi elöljáróság. Arra hivatkoztak, hogy 1918 őszén demokratikus magatartást tanúsított; házhelyet adott a rászorulóknak és építőanyagot a szegényeknek. 1931-ben egy községi ünnepélyen tartott szónoklatában Habsburgellenes kijelentéseket tett, amiért három hónapig hatósági megfigyelés alá helyezték. Lakóházát és 600 négyszögöl kertjét meghagyták.

2

''

21 100 hold maradt meg Akóts Jánosné és Paulusz Józsefné 301 kh-as gazdaságából, igénybevették a plébánia 174 kh.-jából a 100 kh.-on felüli részt. Teljes egészében megváltották Sárosi Sándor 996, a dunántúli ágostai hitvallású Evangélikus Püspökség 485 kh.-ját. A Mária-majori kastély a püspökségé maradt.

2

''

3 A földreform során összesen 3041 kh-at telekkönyveztek.

2

'

1

'

1 A főjegyző jelentése szerint 1945 júniusában a pártok százalékos megoszlása a követkzeő: MKP 35,0%, SZDP, FKP 20,0%, NPP 45,0 %, PDP, Szakszervezet —.

2l5 Az 1945 évi népmozgalom adatai: a lakosság száma 1956, élveszületett 19, összesen halálozás 68, a természetes szaporulat — 49, 1 éven alul elhalt 6 (31,5%).

246 A földművesszövetkezet 1946. július 28-án alakult meg. Taglétszáma 136 (mind újgazda), 1 üzletrész 10 Ft-ba került. Az elnök Kántor Mihály, az igazgatóság: Gyenei János, Viola János és Kiss Sándor. Ügyvezető