Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Eperjessy Kálmán: Fejér megye katonai leírása II. József korában. I. Az országleírás, mint kútfő. II. Fejér megye az országleírásban. Függelék: Magyarország katonai leírása 1782 – 1785 (Fejér megye) – Militärische Beschreibung von Hungarn 1782 – 1785 (Stuhlweissenburger Komitat)

is mondhatnánk: műfaji formája. Ennek szempontjait és köteles jegyeit foglalja magában az az utasítás, amelyet az Udvari Haditanács (Hofkriegsrat) 1764. május 13-i kelettel Metzel és Elmpt ezredesekhez intézett, a Csehés Morvaországban folyó katonai térképfelvétel vezetőihez.' Eszerint az országleírásnak tartalmaznia kellett a következőket: 1. Az egyik helynek a másiktól való távolsága órákban számítva és közönséges rendes lépésben mérve. 2. A folyókat mélységük, szélességük, partjuk minősége szerint, a gyalogosok, lovasok és kocsik számára alkalmas gázlók feltüntetésével. 3. Az utakat és azok állapotát. 4. Az erdőket. Hány használható kocsi-, faszállító és más út, valamint gyalogösvény megy át rajtuk. A hegyeket, halmokat, mélyedéseket és völgyeket. Távol vagy közel vannak-e azok a kocsiutaktól. Magastörzsű fákból áll-e, ritkás, vagy fiatal ültetésű-e az erdő? Hol lehet rajta átjutni? Vannak-e benne mocsarak és lápok? 5. A mocsarak és lápok vajon gyalog, vagy lóháton, mindig, vagy csak bizonyos évszakban járhatók-e, vagy egyáltalában járhatatlanok? Vajon kiszáradnak-e néha és mikor rosszabbodik az állapotuk az időjárás következtében? 6. A tavakat. Vajon vizük jó-e? Nemcsak lovak itathatok belőle, hanem vízét az emberek is ihatják. Vajon csak az első, vagy mindkét célra egyképpen alkalmasak. Medrük homokos vagy mocsaras-e, és milyen területet árasztanak el? Ha lecsapolnák őket, árterületük tekintélyes lenne-e? 7. A hegyeket és magaslatokat. Különösen fel kell tüntetni a legmagpsabbakat, amelyek tetejéről nagy területeket lehet áttekinteni. 8. Végül az utakat és ösvényeket. Milyen az állapotuk, különösen rossz idő esetén. Ide tartoznak az összes templomok, temetők, majorok, malmok és más szilárd épületek tartozékaikkal együtt. Az első katonai felvétel (Josefinische Aufnahme) című 1451 szelvényből álló térképműről 1928-ban, bécsi kollégista koromban szereztem tudomást. Az ottani hadilevéltárban végzett helytörténeti kutatásaim során nem kis meglepetéssel láttam, hogy hazánk XVIII. századi kultúrgeografiájának gazdag forrásgyűjteménye áll előttem. A 28,800 méretű térképszelvények elénk tárják a hazai települések kül- és belterületét, a talajviszonyokat. Az erdőtakarót, a határ vízrajzi képét. Az újonnan épült szállásokat, tanyákat, dohány- és zöldségkertészeteket. A jelen pontos rajza mellett évtizedekre visszamenőleg a múltbeli állapotot is feltüntetik. Nem hiányoznak az épületromok, a régi erődművek, az egykori folyómeder stb. A térképműről a Föld és Emberben, valamint a bécsi Collegium Hungaricum IV. füzeteként megjelent híradásom országos visszhangot keltett, és a különböző törvényhatóságok egymásután siettek a rájuk vonatkozó térképszelvényeket megszerezni. Míg az elmúlt félévszázad alatt a József-császári térképmű (Josefinische Aufnahme)

2 nélkülözhetetlen forrása lett a különböző tudományágaknak, a hozzátartozó országleírásról, sajnos, ezt nem mondhatjuk el. Bár nem maradt említés nélkül a térképműről szóló híradásaimban, de valahogy a térképek mellett a figyelem elterelődött róla. Elegendőnek találták azt, ami a térképekből kiolvasható. Nem tudták, de nem is tudatosítottuk kellőképpen,, hogy az országleírás a térképműhöz hozzátartozik, annak leíró része.