Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Degré Alajos: Szavazási rend a megyegyűléseken 1848 előtt

„sok" nem lehetett nagyon nagy szám, mert a reformkori visszaemlékezések a közgyűlést 20—30 bölcs táblabíró összejövetelének látták.

5 Még a legnagyobb szavazási lehetőség, a megyei tisztviselőválasztás alkalmával sincs adatunk szavazásra. A tisztújítás során ,,

communi omnium voto" azaz mindenkinek egységes közös szavazatával, magyarán közfelkiáltással választották a főispán által jelölt 3 vagy 4 személy közül az alispánt és a főszolgabírákat. Sokszor az első helyen jelölteket, de talán az esetek felében a második vagy harmadik helyen jelöltéket.

6 Lehetett tehát eltérés a főispán szándéka és a közgyűlés előkelőinek kívánsága között. Viszont az is előfordult, hogy jelölés nem is történt, úgy választották meg egyhangúlag (nyilván a főispánnal való előzetes megbeszélés alapján) az alispánt.

7 A táblabírákat, esküdteket, főadószedőt, jegyzőt, tiszti ügyészt egyszerűen a főispán nevezte ki.

8 Az alszolgabírók tekintetében a jegyzőkönyv inkább a szavak variálására törekszik, és hol a „constituitur" vagy „ordinatur", hol „permaneat" vagy ,, confirma tur" — tehát megtették, kirendelték, meghagyták, megerősítették — szavakat használja. Ez bizonytalanságban hagy a tekintetben, vajon ez a főispán vagy a közgyűlés intézkedése volt-e. Ugyanezen a közgyűlésen azonban az egyik új alszolgabírónál kifejezetten azt írják: „in vicejudicem nobilium eligitur",

9 ami valószínűvé teszi,, hogy az als zolgabí rakat is választották. Itt már azonban a jelölést fel sem jegyzik, lehet, hogy nem is történt. Ugyanígy az országgyűlési követeket is külön szavazás nélkül küldték ki. így a híres és sok vitával fenyegető 1722—1723 évi országgyűlésre is az első alispánt és Niczky Ádám nagybirtokost. Csak a követutasítás kidolgozására küldtek ki 9 tagú bizottságot.

10 Nagyon jellemző a szavazás könnyed kezelésére, hogy 1769-ben az elhalt főadószedő helyébe az alispán elnöklete alatt összeült kisgyűlés választott újat, ugyancsak „communi omnium voto". Még a jelölést is mellőzték, a megválasztottat pedig azonnal megeskették, annak jeléül, hogy a választás nem ideiglenes, hanem a megválasztott az általános tisztújításig hivatalában marad..

11 II A megyék új kezdeményezései II. József halála után a nemesség nemzeti öntudatának fellángolásával a közgyűlések népesebbek lettek. Az 1790. évi főispáni beiktató, egyben tisztújító közgyűlésen 58 jelenlévőt soroltak fel: 2 mágnást, 2 prelátust, 4 királyi tanácsost, 20 táblabírót, 5 uradalmi ügyészt, 1 katonatisztet, 1 kerületi táblai ülnököt, 2 szomszéd megyebeli kiküldöttet, 10 megyei főtisztviselőt (alispán, jegyző, főszolgabíró), 11 alszolgabírót. És az eddigieknél nyomatékosabban hangsúlyozták „et aliis, frequentissimo numero congregatis".

12 Ez a létszám gyorsan növekedett. Az 1815. évi zalai tisztújításon már 213 jelenlévő nevét sorolták fel, köztük 24 megyei főtisztviselőt, 82 megyei kistisztviselőt és 56 táblabírót.

13 Somogy megye 1817. évi tisztújításán. 192 jelenlévőt taláhmk, közülük 12 megyei főtisztviselő, 51 kistisztviselő, 3 főúr, 3