Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Degré Alajos: Szavazási rend a megyegyűléseken 1848 előtt

prelátus, 4 kir. tanácsos, 8 kiküldött a szomszéd megyékből, 32 táblabíró, 16 uradalmi ügyész, 16 ügyvéd stb.

14 Nagyjából ennyi, (bár erősen ingadozó számú megjelentet jegyeztek fel a következő évtizedek közgyűlésein is. Zala megye 1819. évi tisztújításán 332-t,

15 Somogy megye 1824. évi tisztújításán 233-ot,

13 Vas megye 1828. évi tisztújításán 93-at,

17 Fejér megye 1828. évi tisztújításán 106-ot.

18 Ez a szám meg sem közelítette a valóságban megjelentek számát. Pl. Fejér megye e tisztújító közgyűlésén 573 szavazatot adtak le. A megjelenteknek tehát még ötödrészét sem nevezték meg név szerint a gyűlés résztvevői' között. Zala megye 1834. évi viharos alispánválasiztásán a megjelentek közül csak 261-nek a nevét tünteti fel a jegyzőkönyv, de a választás során 4629 szavazatot adtak le.

19 Kétségtelen azonban, hogy a jegyzőkönyvben felsoroltak száma is négyszerese, ötszöröse a XVIII. századi jegyzőkönyvekben foglaltaknak. Ez nem valami demokratikus újítás, mert véletlenül sem szerepelnek a jegyzőkönyvekben az annalista vagy egytelkes bocskoros nemesek nevei. Többé azonban nem a nagybirtokosok voltak az egyedüli hangadói a megyegyűléseknek, hanem a mindig szinte teljes létszámban megjelenő kisebb középbirtokos táblabírák, az uradalmi ügyészek és ügyvédek, és az egyre növekvő számú megyei tisztviselők. Pl. Fejér megye 1828-i tisztújító közgyűlésén ugyan 17 főnemes, 7 prelátus (kanonok és püspök), 4 kir. kamarás, de 39 megyei tisztviselő, 37 birtokos nemes és 2 városi követ jelent meg. Zalában az 1834. évi tisztújításon 3 főúr, 3 kir. kamarás, 3 prelátus, 77 táblabíró, 68 uradalmi tisztviselő és birtokos nemes, 88 megyei tisztviselő nevét jegyezték fel. Ez azt mutatja, hogy a megyegyűléseken a nagybirtokosokkal szemben a középbirtokösok és megyei tisztviselők befolyása növekedett. Ök persze csak tömeges fellépésükkel tudták az irányítást a kezükbe kaparintani. Ez az oka annak, hogy pl. az 1819. évi zalai tisztújításon a megjelenésre jogosult prelátusoknak 42 %-a, a főuraknak 26 %-a, de a megyei tisztviselőknek, táblabíráknak és egyéb birtokos nemeseknek 85 %-a megjelent.

20 Ez a táblabíró többség, mely a megyegyűléseket saját társadalmi összejöveteleinek tekintette, olykor már a főispánnal is szembe mert szállni. így az 1790. évi zalai tisztújításon az első alispáni állásra a főispán 8 emberit jelölt, első helyen a II. József korában kinevezett és addig működő Nozdraniczky János alispánnal. A közgyűlés communi suffragio mégis az ötödik helyen jelölt Spissich Jánost választotta meg. Ö szabadkőműves volt, három országgyűlésen képviselte a megyét, Kazinczy és Hajnóczy barátja volt, és később mint jakobinust fosztották meg az állásától.

21 1815-ben ugyancsak Zala megyében megbuktattak az addigi, és a tisztújításon ugyancsak első helyen jelölt Sümeghy József első alispánt, és a 9 jelölt közé utolsónak felvett Szegedy Ferencet választották meg.

22 Ezek a választások ugyancsak közfelkiáltással: ,,

communi suffragio" történteik, az 1790. évi tisztújításon is mindössze 2 főszolgabírót választottak ,,

accedente pluralitate votorum", tehát szavazással. Hogy ez a szavazás hogyan ment végbe, arról hallgat a jegyzőkönyv. Renge-