Esztergom és Vidéke, 2002

2002-11-14 / 46. szám

2002. december 19. Esztergom és Vidéke 329 eVilág - A digitális kultúra napja Szakmai nap a kulturális értékek megőrzésének informatikai megoldásairól az Ernst Múzeumban november 15-én 9 és 13 óra között. Az Ernst Múzeumban 2002. november 15-én megrendezésre ke­rülő szakmai napon lehetőség nyílik arra, hogy személyesen is meg­ismerkedjen a digitális technika nyújtotta előnyökkel, az Internet nyújtotta lehetőségekkel, a kultúra „fénysebességgel" való terjesz­tésével. A program keretében az Informatikai és Hírközlési Minisz­térium munkatársai és szakemberek segítségével megtervezheti In­tézménye digitális világát, illetve gyakorlati segítséget kaphat a pá­lyázati űrlapok kitöltéséhez. (A pályázatok részletes kiírása megta­lálható az Informatikai és Hírközlési Minisztérium honlapján ­www.ihm.gov.hu -, vagy átvehető a Minisztérium portáján: 1077 Bp., Dob u. 75-81. További információ a pályázati anyag kitöltésével kapcsolatban 06 40 200 454.) A rendezvényen való részvételét kérjük jelezze Ősi Bulcsúnál, az Ernst Múzeum kommunikációs vezetőjénél a 328-0708-as telefon­számon 9 és 16.00 óra között. * A Minisztérium 2002. évi pályázatának célja, hogy elősegítse nemzeti kulturális értékeink megörökítését, az elektronikus világ­ban történő megjelenítését. Célja továbbá a határon túli magyarság kulturális támogatása és a hazai nemzeti kisebbségek kultúrameg­őrzésének elősegítése az EU integráció jegyében. Digitális kultúra program: Magyarországi levéltárak, országos múzeumok, szakmúzeumok, megyei, területi és tematikus múzeumok, egyházi gyűjtemények pályázhatnak az intézményben őrzött, illetve az intézmények keze­lésében lévő nemzeti kulturális javak, maradandó értékű iratok elektronikus feldolgozásának (interneten történő megjelenítésre al­kalmas digitális verzió előállításának) megvalósítására, valamint a már feldolgozott (meglevő) tartalmak hozzáférhetővé tételére az interneten vagy az intézményben az odalátogatók számára. Egy pályázó által elnyerhető támogatás maximum 20 millió Ft, egy pályázó csak egy témában nyújthat be pályázatot. Pályázni lehet az alábbi két témában: 1. A digitalizáláshoz szükséges informatikai eszközökre, szolgál­tatásokra. A feldolgozás eredményét egy virtuális (internetes) kiál­lításon kell bemutatni az útmutatóban meghatározottak szerint. 2. Az intézmény által rendezett kiállítások korszerű multimédiás eszközökkel való támogatásához szükséges számítástechnikai esz­közök beszerzésére. A nyertes pályázó vállaljon kötelezettséget arra, hogy a tulajdo­nában lévő eszközökkel segítséget nyújt a szakterületéhez kapcso­lódó legalább egy kisebb intézmény számára gyűjteménye, illetve iratai - a pályázatban vállalt részének - digitális feldolgozásában. Digitális kultúra térnyerésének támogatása: Olyan nonprofít szervezetek, költségvetési intézmények és felső­fokú oktatási intézmények pályázhatnak új kiadványok elektroni­kus és/vagy nyomdai úton történő elkészítésére, amelyek már ren­delkeznek saját, az információs társadalom térnyerését elősegítő ki­adványokkal, sorozatokkal, műsorokkal. Az elkészült új kiadványo­kat az útmutatóban megadottak szerint kell közzétenni, terjeszte­ni, illetve (internetes) kiállításon bemutatni. A felsoroltak közül pá­lyázhatnak tartalomszolgáltatásaik bővítésére azok, amelyek már rendelkeznek működő, minőségi online kulturális tartalmakkal. Az elkészült tartalmakat az interneten kell közzétenni. Elnyerhető maximális támogatás (pályázónként) 20 millió fo­rint, melyhez 20% önrészt kell vállalni. Határon túli magyar kultúra digitalizálása program: Magyarországon bejegyzett civil valamint non-profit szervezetek pályázhatnak, amelyek vállalják a határon túli magyar kulturális értékek digitális feldolgozását és elektronikus vagy nyomdai úton történő közzétételét, terjesztését. A pályázaton elnyerhető támoga­tás maximális összege 8 millió forint. Az elkészült anyagot az útmu­tatóban megadottak szerint kell közzétenni, terjeszteni, illetve (internetes) kiállításon bemutatni. A pályázási időszak (a részletes feltételek közzétételével) 2002. október 29-én indult. A pályázat beadási határideje: 2002. november 22. Kátyúk, gödrök a Búbánatvölgyi utakon Az elmúlt időszak meglehetősen esős időjárásának következtében, nagymértékben leromlottak a város szélén húzódó utakon való közleke­dés normális esélyei. A Búbánatvölgy térségében például nemegyszer kocsikerék nagyságú 20-25 centiméter mély gödrök, vízmosások talál­hatók a Fári-kúti úton, a Cseresznyés, a Parcella, a Nyaktekercs utcá­ban, valamint a Kettőspincei úton. De - információink szerint - hasonló gondokkal küszködnek az álladóan ott élők a Csenkei-híd térségében is. A „Kétszer ad, aki gyorsan ad" elv alapján az ott lakók és a hét vége­ken kilátogató telektulajdonosok bíznak abban, hogy a kátyúk murvá­val való feltöltésére, illetve a gréderek (talajgyaluk) megjelenésére nem kell sokáig várniuk. Üdvözlettel: Harcsa Gábor Számítástechnikai osztályavató és rajzkiállítás (I.) A Vitéz János Római Katoli­kus Tanítóképző Főiskola Gyakor­ló Altalános Iskolájába szólt a kö­zelmúltban a meghívó rendezvé­nyükre. Juhász Albinné iskola­igazgató fogadta a vendégeket egy új számítástechnikai osztályterem avatására, valamint az aulában ki­állított diákrajzok bemutatására. Az iskola egyik első emeleti termét felújították és számítástechnikai eszközökkel szerelték fel, melyet a Katolikus Pedagógiai Intézet adott részükre. A vendégek, a szü­lők és a nagyszámú diáksereg előtt a gyakorló iskola kamarakórusa szerepelt Szerencsésné Kottász Zsuzsa vezetésével. A termet dr. Gaál Endre kanonok, főiskolai fő­igazgató avatta, majd szentelte fel. A terem létrehozásában nagy se­gítséget nyújtott dr. Latorcai Já­nos országgyűlési képviselő, aki parlamenti elfoglaltsága miatt le­velet küldött, melyet az igazgató­nő olvasott fel. Ebből közlünk egy részletet: „Biztosítalak Benneteket, ha személyesen nem is, de szívemben és lelkemben itt vagyok közötte­tek, mert nem túlzás azt állítani, hogy különleges ez a nap az iskola életében. Talán mérföldkő, hiszen a diákság és a tantestület most in­dul el egy új világ, egy új közgon­dolkodás irányába. A számítás­technikai laboratórium megindu­lásával teszitek meg az első lépése­ket a tudásalapú, informatikai társadalom megteremtése felé. Aki ezen az úton nem tud lépést tartani, az végképp lemarad. Ezért is örülök annak, hogy ez a nagymúltú iskola, a keresztény ér­tékrend hírnöke és letéteményese ezzel a fejlesztéssel a városban és a régióban kiemelkedő versenyhely­zetbe került. Örömmel tölt el, hogy ehhez magam is hozzájárul­hattam..." Bangó Miklós tanítványainak pasztellfestményeit Cséfalvay Pál kanonok, művészettörténész, a Keresztény Múzeum igazgatója méltatta (fotónkon). Tőle tudtuk meg, hogy két évszázaddal ezelőtt született meg ez a technika, anya­ga krétából, gipszből, festékanyag­okból áll. A hazai művészeink kö­zül Barabás Miklós, Pippl-Rónay József, Nagy István és az esztergo­mi Bajor Ágoston fejlesztették mesteri fokra. Szántó Piroska al­kotásai a Keresztény Múzeumban is láthatók. Név szerint is dicsérte Bangó tanár úr és az alkotótábor­ban közreműködött Szabóné Ta­más Mária (Tahitótfaluból) festő­művész tanítványait, akiknek pasztellképeit kiállították. Ők: Karácsony Rita, Sziklai Niké, Kátai Fanni, Szekeres Blanka, La­pos Patrícia, Wagensommer Gab­riella, Horváth Dorothea, Dávid Rita, Szerencsés Judit, Horváth Laura, Kalmár Zsófia, Deák Bor­bála, Ábel Anita, Adamcsa Bea, Werner Fruzsina, Reiner Dóra, Nyers Etelka, Hidasi Adrienn, Barna Eszter és Molnár Adél. Érdemes felkeresni a Sziget Galériát, mert sok szép tájképet és néhány csendéletet is láthatnak. Megtekinthető az iskolai működé­si rend szerint. Virágos, óriási parknapórát kínál a városnak Klotz József, a napórakészítés hazai mestere (os) A közelmúltban, a Gazda­körben rendezték meg szűkebb ré­giónk mezőgazdasági termény- és termékkiállítását, melyen nagy ér­deklődést váltott ki egy 30 méter átmérőjű napóra léptékhelyes ma­kettje, melyet Klotz József készí­tett (fotónkon). Klotz Józsefet olvasóinknak nem kell külön bemutatnunk, hi­szen elsősorban gombaszakértel­mét és természetszeretetét írásai­ban gyakran közreadja. Közel jár nyolcvanas éveihez, de szellemi frissessége, lendülete mindig új öt­leteket teremt. Napóráit a közin­tézményeken, így a Zöldházon, a Kolping intézet Petőfi utcai hom­lokzatán, a Deák Ferenc utcai óvo­dán, a kertvárosi iskolán túl tere­ken és kertekben csodálhatjuk. Dél-európai városok virágokban gazdag parkjaiban gyakoriak a napórák. Ezek ihlették arra Józsi bácsit, hogy szeretett városának, Esztergomnak is felkínáljon egy óriási, általa már megszerkesztett napórát. Felmerült a Hősök terei körforgalom parkja, de a gyalogo­sok számára nem megközelíthető, ezért ezt elvetették. Bízik abban, hogy a jelenlegi városvezetés ked­veli a zöldparkokat, eljön az ideje, hogy elkészül a virágos napórája. Erről beszélgettünk. - Milyen hagyománya van ha­zánkban a napóráknak? - A legkorábbi adatok 1420-ból származnak a bártfai számadás­könyv bejegyzéseiből. Ide kell so­rolni a szentendrei katolikus templom a XV század végén készí­tett pajzs alakú kőnapóráját is. A rudabányai református templom napórája máig is őrzi a kváderkőbe vésett 1660-as évszámot. Jellegze­tes még a kőszegi aszimmetrikus elrendezésű napóra, valamint a fertőrákosi malom vakolatra fes­tett napórája. Országszerte látha­tunk műemlékeken, középülete­ken, parkokban, iskolákban iparo­sok, festők, szobrászok, iparművé­szek által készített remekeket. Hí­res volt szerkesztett napóráiról Newton, Kopernikusz és Dürer is, vagy itthon Ponori Thewrek Aurél csillagtörténész, a Planetárium nyugalmazott igazgatója. A hazai napórák három fő típusba sorolha­tók. A horizontális napórák víz­szintesen elhelyezett számlapuk­kal, parkokban, udvarokban, ker­tekben. Megszerkesztésük és elké­szítésük könnyebb, de rongálás­nak ki vannak téve. A vertikális napórák az épületek déli falára ke­rülnek, megszerkesztésük és ké­szítésük is nehezebb. Az ekvatorális napórák a földi egyen­lítővel párhuzamos, az égi egyenlí­tőre mutató számlapsíkúak. Min­den helyesen szerkesztett napóra árnyékvetője a Föld forgástenge­lyével párhuzamos és az égi pólus­ra mutat. Az árnyékvető hajlás­szöge a vízszinteshez az adott hely földrajzi szélességével egyenlő, Esztergomban 47 fok és 48 perc. Hazánkban Keszthelyi Sándor Magyarország napórái című gyűj­teményes kötete szerint 405 nap­óra szerepel, képekkel. Megyénk­ben 19 napóra található, melyből 11-et magam készítettem, Eszter­gomban 8, Dorogon 1, Kesztölcön 2 látható. Meg kell említeni Czuczay József iparművész reme­keit, a falra szerelhető, konzolos, vertikális napóráit. Jelenleg Tégen Zoltán készít kertekbe gyű­rűs, ekvatorális napórákat acél­ból, márványtalapzatra rögzítve. Ezek igen mutatósak. Nagy vá­gyam és tervem, ami foglalkoztat, hogy Esztergomban létesüljön olyan park, ahol egy óriási, akár 30 méter átmérőjű parknapórát le­hetne készíteni. Ez igen látványos idegenforgalmi, valamint oktatási célokra is nagyon hasznos lenne. A virágok köréből emelkedne ki a hatalmas, 12 méteres, rozsdamen­tes acélmutató, azaz az árnyékve­tő. A zöld pázsiton elhelyezkedő óraszámok virágokból lennének kirakva, méretük másfél méter lenne. Európai nagyvárosokban több helyen van hasonló. Remélem, hogy szeretett váro­sunkban mielőbb megvalósítha­tom terveimet és reményeimet!

Next

/
Oldalképek
Tartalom