Esztergom és Vidéke, 2002

2002-11-14 / 46. szám

2002. december 19. Esztergom és Vidéke 329 eVilág - A digitális kultúra napja Szakmai nap a kulturális értékek megőrzésének informatikai megoldásairól az Ernst Múzeumban november 15-én 9 és 13 óra között. Az Ernst Múzeumban 2002. november 15-én megrendezésre kerülő szakmai napon lehetőség nyílik arra, hogy személyesen is megismerkedjen a digitális technika nyújtotta előnyökkel, az Internet nyújtotta lehetőségekkel, a kultúra „fénysebességgel" való terjesztésével. A program keretében az Informatikai és Hírközlési Minisztérium munkatársai és szakemberek segítségével megtervezheti Intézménye digitális világát, illetve gyakorlati segítséget kaphat a pályázati űrlapok kitöltéséhez. (A pályázatok részletes kiírása megtalálható az Informatikai és Hírközlési Minisztérium honlapján www.ihm.gov.hu -, vagy átvehető a Minisztérium portáján: 1077 Bp., Dob u. 75-81. További információ a pályázati anyag kitöltésével kapcsolatban 06 40 200 454.) A rendezvényen való részvételét kérjük jelezze Ősi Bulcsúnál, az Ernst Múzeum kommunikációs vezetőjénél a 328-0708-as telefonszámon 9 és 16.00 óra között. * A Minisztérium 2002. évi pályázatának célja, hogy elősegítse nemzeti kulturális értékeink megörökítését, az elektronikus világban történő megjelenítését. Célja továbbá a határon túli magyarság kulturális támogatása és a hazai nemzeti kisebbségek kultúramegőrzésének elősegítése az EU integráció jegyében. Digitális kultúra program: Magyarországi levéltárak, országos múzeumok, szakmúzeumok, megyei, területi és tematikus múzeumok, egyházi gyűjtemények pályázhatnak az intézményben őrzött, illetve az intézmények kezelésében lévő nemzeti kulturális javak, maradandó értékű iratok elektronikus feldolgozásának (interneten történő megjelenítésre alkalmas digitális verzió előállításának) megvalósítására, valamint a már feldolgozott (meglevő) tartalmak hozzáférhetővé tételére az interneten vagy az intézményben az odalátogatók számára. Egy pályázó által elnyerhető támogatás maximum 20 millió Ft, egy pályázó csak egy témában nyújthat be pályázatot. Pályázni lehet az alábbi két témában: 1. A digitalizáláshoz szükséges informatikai eszközökre, szolgáltatásokra. A feldolgozás eredményét egy virtuális (internetes) kiállításon kell bemutatni az útmutatóban meghatározottak szerint. 2. Az intézmény által rendezett kiállítások korszerű multimédiás eszközökkel való támogatásához szükséges számítástechnikai eszközök beszerzésére. A nyertes pályázó vállaljon kötelezettséget arra, hogy a tulajdonában lévő eszközökkel segítséget nyújt a szakterületéhez kapcsolódó legalább egy kisebb intézmény számára gyűjteménye, illetve iratai - a pályázatban vállalt részének - digitális feldolgozásában. Digitális kultúra térnyerésének támogatása: Olyan nonprofít szervezetek, költségvetési intézmények és felsőfokú oktatási intézmények pályázhatnak új kiadványok elektronikus és/vagy nyomdai úton történő elkészítésére, amelyek már rendelkeznek saját, az információs társadalom térnyerését elősegítő kiadványokkal, sorozatokkal, műsorokkal. Az elkészült új kiadványokat az útmutatóban megadottak szerint kell közzétenni, terjeszteni, illetve (internetes) kiállításon bemutatni. A felsoroltak közül pályázhatnak tartalomszolgáltatásaik bővítésére azok, amelyek már rendelkeznek működő, minőségi online kulturális tartalmakkal. Az elkészült tartalmakat az interneten kell közzétenni. Elnyerhető maximális támogatás (pályázónként) 20 millió forint, melyhez 20% önrészt kell vállalni. Határon túli magyar kultúra digitalizálása program: Magyarországon bejegyzett civil valamint non-profit szervezetek pályázhatnak, amelyek vállalják a határon túli magyar kulturális értékek digitális feldolgozását és elektronikus vagy nyomdai úton történő közzétételét, terjesztését. A pályázaton elnyerhető támogatás maximális összege 8 millió forint. Az elkészült anyagot az útmutatóban megadottak szerint kell közzétenni, terjeszteni, illetve (internetes) kiállításon bemutatni. A pályázási időszak (a részletes feltételek közzétételével) 2002. október 29-én indult. A pályázat beadási határideje: 2002. november 22. Kátyúk, gödrök a Búbánatvölgyi utakon Az elmúlt időszak meglehetősen esős időjárásának következtében, nagymértékben leromlottak a város szélén húzódó utakon való közlekedés normális esélyei. A Búbánatvölgy térségében például nemegyszer kocsikerék nagyságú 20-25 centiméter mély gödrök, vízmosások találhatók a Fári-kúti úton, a Cseresznyés, a Parcella, a Nyaktekercs utcában, valamint a Kettőspincei úton. De - információink szerint - hasonló gondokkal küszködnek az álladóan ott élők a Csenkei-híd térségében is. A „Kétszer ad, aki gyorsan ad" elv alapján az ott lakók és a hét végeken kilátogató telektulajdonosok bíznak abban, hogy a kátyúk murvával való feltöltésére, illetve a gréderek (talajgyaluk) megjelenésére nem kell sokáig várniuk. Üdvözlettel: Harcsa Gábor Számítástechnikai osztályavató és rajzkiállítás (I.) A Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola Gyakorló Altalános Iskolájába szólt a közelmúltban a meghívó rendezvényükre. Juhász Albinné iskolaigazgató fogadta a vendégeket egy új számítástechnikai osztályterem avatására, valamint az aulában kiállított diákrajzok bemutatására. Az iskola egyik első emeleti termét felújították és számítástechnikai eszközökkel szerelték fel, melyet a Katolikus Pedagógiai Intézet adott részükre. A vendégek, a szülők és a nagyszámú diáksereg előtt a gyakorló iskola kamarakórusa szerepelt Szerencsésné Kottász Zsuzsa vezetésével. A termet dr. Gaál Endre kanonok, főiskolai főigazgató avatta, majd szentelte fel. A terem létrehozásában nagy segítséget nyújtott dr. Latorcai János országgyűlési képviselő, aki parlamenti elfoglaltsága miatt levelet küldött, melyet az igazgatónő olvasott fel. Ebből közlünk egy részletet: „Biztosítalak Benneteket, ha személyesen nem is, de szívemben és lelkemben itt vagyok közöttetek, mert nem túlzás azt állítani, hogy különleges ez a nap az iskola életében. Talán mérföldkő, hiszen a diákság és a tantestület most indul el egy új világ, egy új közgondolkodás irányába. A számítástechnikai laboratórium megindulásával teszitek meg az első lépéseket a tudásalapú, informatikai társadalom megteremtése felé. Aki ezen az úton nem tud lépést tartani, az végképp lemarad. Ezért is örülök annak, hogy ez a nagymúltú iskola, a keresztény értékrend hírnöke és letéteményese ezzel a fejlesztéssel a városban és a régióban kiemelkedő versenyhelyzetbe került. Örömmel tölt el, hogy ehhez magam is hozzájárulhattam..." Bangó Miklós tanítványainak pasztellfestményeit Cséfalvay Pál kanonok, művészettörténész, a Keresztény Múzeum igazgatója méltatta (fotónkon). Tőle tudtuk meg, hogy két évszázaddal ezelőtt született meg ez a technika, anyaga krétából, gipszből, festékanyagokból áll. A hazai művészeink közül Barabás Miklós, Pippl-Rónay József, Nagy István és az esztergomi Bajor Ágoston fejlesztették mesteri fokra. Szántó Piroska alkotásai a Keresztény Múzeumban is láthatók. Név szerint is dicsérte Bangó tanár úr és az alkotótáborban közreműködött Szabóné Tamás Mária (Tahitótfaluból) festőművész tanítványait, akiknek pasztellképeit kiállították. Ők: Karácsony Rita, Sziklai Niké, Kátai Fanni, Szekeres Blanka, Lapos Patrícia, Wagensommer Gabriella, Horváth Dorothea, Dávid Rita, Szerencsés Judit, Horváth Laura, Kalmár Zsófia, Deák Borbála, Ábel Anita, Adamcsa Bea, Werner Fruzsina, Reiner Dóra, Nyers Etelka, Hidasi Adrienn, Barna Eszter és Molnár Adél. Érdemes felkeresni a Sziget Galériát, mert sok szép tájképet és néhány csendéletet is láthatnak. Megtekinthető az iskolai működési rend szerint. Virágos, óriási parknapórát kínál a városnak Klotz József, a napórakészítés hazai mestere (os) A közelmúltban, a Gazdakörben rendezték meg szűkebb régiónk mezőgazdasági termény- és termékkiállítását, melyen nagy érdeklődést váltott ki egy 30 méter átmérőjű napóra léptékhelyes makettje, melyet Klotz József készített (fotónkon). Klotz Józsefet olvasóinknak nem kell külön bemutatnunk, hiszen elsősorban gombaszakértelmét és természetszeretetét írásaiban gyakran közreadja. Közel jár nyolcvanas éveihez, de szellemi frissessége, lendülete mindig új ötleteket teremt. Napóráit a közintézményeken, így a Zöldházon, a Kolping intézet Petőfi utcai homlokzatán, a Deák Ferenc utcai óvodán, a kertvárosi iskolán túl tereken és kertekben csodálhatjuk. Dél-európai városok virágokban gazdag parkjaiban gyakoriak a napórák. Ezek ihlették arra Józsi bácsit, hogy szeretett városának, Esztergomnak is felkínáljon egy óriási, általa már megszerkesztett napórát. Felmerült a Hősök terei körforgalom parkja, de a gyalogosok számára nem megközelíthető, ezért ezt elvetették. Bízik abban, hogy a jelenlegi városvezetés kedveli a zöldparkokat, eljön az ideje, hogy elkészül a virágos napórája. Erről beszélgettünk. - Milyen hagyománya van hazánkban a napóráknak? - A legkorábbi adatok 1420-ból származnak a bártfai számadáskönyv bejegyzéseiből. Ide kell sorolni a szentendrei katolikus templom a XV század végén készített pajzs alakú kőnapóráját is. A rudabányai református templom napórája máig is őrzi a kváderkőbe vésett 1660-as évszámot. Jellegzetes még a kőszegi aszimmetrikus elrendezésű napóra, valamint a fertőrákosi malom vakolatra festett napórája. Országszerte láthatunk műemlékeken, középületeken, parkokban, iskolákban iparosok, festők, szobrászok, iparművészek által készített remekeket. Híres volt szerkesztett napóráiról Newton, Kopernikusz és Dürer is, vagy itthon Ponori Thewrek Aurél csillagtörténész, a Planetárium nyugalmazott igazgatója. A hazai napórák három fő típusba sorolhatók. A horizontális napórák vízszintesen elhelyezett számlapukkal, parkokban, udvarokban, kertekben. Megszerkesztésük és elkészítésük könnyebb, de rongálásnak ki vannak téve. A vertikális napórák az épületek déli falára kerülnek, megszerkesztésük és készítésük is nehezebb. Az ekvatorális napórák a földi egyenlítővel párhuzamos, az égi egyenlítőre mutató számlapsíkúak. Minden helyesen szerkesztett napóra árnyékvetője a Föld forgástengelyével párhuzamos és az égi pólusra mutat. Az árnyékvető hajlásszöge a vízszinteshez az adott hely földrajzi szélességével egyenlő, Esztergomban 47 fok és 48 perc. Hazánkban Keszthelyi Sándor Magyarország napórái című gyűjteményes kötete szerint 405 napóra szerepel, képekkel. Megyénkben 19 napóra található, melyből 11-et magam készítettem, Esztergomban 8, Dorogon 1, Kesztölcön 2 látható. Meg kell említeni Czuczay József iparművész remekeit, a falra szerelhető, konzolos, vertikális napóráit. Jelenleg Tégen Zoltán készít kertekbe gyűrűs, ekvatorális napórákat acélból, márványtalapzatra rögzítve. Ezek igen mutatósak. Nagy vágyam és tervem, ami foglalkoztat, hogy Esztergomban létesüljön olyan park, ahol egy óriási, akár 30 méter átmérőjű parknapórát lehetne készíteni. Ez igen látványos idegenforgalmi, valamint oktatási célokra is nagyon hasznos lenne. A virágok köréből emelkedne ki a hatalmas, 12 méteres, rozsdamentes acélmutató, azaz az árnyékvető. A zöld pázsiton elhelyezkedő óraszámok virágokból lennének kirakva, méretük másfél méter lenne. Európai nagyvárosokban több helyen van hasonló. Remélem, hogy szeretett városunkban mielőbb megvalósíthatom terveimet és reményeimet!