Esztergom és Vidéke, 2002

2002-11-14 / 46. szám

4 Esztergom és Vidéke 2002. december 330. 5 Gerstner „Színfoltok" a Zsolnay Galériában Felújítják a szentgyörgymezői temetőkápolnát Szimfonikusok őszi koncertsorozata Aki tudja, kérem jelentkezzen! KINEK A TULAJDONA A KUSZTUSI-KERESZT? Az 1835-ben Miklósffy András káptalani ügyvéd által építtetett szentgyörgymezői temetőkápolna kriptája éveken át szolgált a családtagok temetkezési helyéül, napjainkban pedig ravatalozóként működik. Kezdetben még szentmisét is tartottak benne az elhunytak lelki üdvéért, az énekek kíséréséhez pedig harmónium szolgált. A két harangja közül az egyik pedig az ún. lélekharang volt. Mint minden épület - kitéve az időjárási viszonyoknak - kívül-belül javításra, felújításra szorul. A plébánia História Domus évkönyve szerint 1895-ben tatarozták a kápolnát, 1900-ban kifestették, 1906-ban felújították a tornyot, 1912-ben Walter Gitta budapesti lakos üvegablakot készíttetett, majd 1913-ban ismét külső javításokra került sor. 1918-ban a kápolna fenntartása az Egyházközségre hárult, mert az építtető rokonai nem gondoskodtak az épület karbantartásáról. 1927-ben - a világháború alatt elvitt harangok helyett - felállítanak egy 20 kg-os lélekharangot is. Majd újabb felújításokra kerül sor 1930-ban, valamint 1955-ben. A városi önkormányzat 1997 szeptemberében megszavazza, hogy a temető és a kápolna fenntartása hivatalosan is az Egyházközséghez kerüljön vissza, ugyanis a földhivatali dokumentációk szerint ezek az önkormányzat tulajdonát képezték. A kápolna leromlott állaga miatt a tatarozást már nem lehetett tovább odázni, * éppen ezért 2001-ben megbízzák Urbányi Károly építészmérnököt, hogy készítse el a kápolna felújítási tervdokumentációját, mely június végére el is készült. 2001 augusztusában Varga Lajos plébános úgy tájékoztatott, hogy a temetőkápolna rekonstrukciója - mivel az egyházi főhatóság ígéretet tett az anyagi támogatásra - még az évben megkezdődik, viszont a felújítást a tetőszerkezet újjáépítésével kell kezdeni. A munkálatokat azonban csak ez év tavaszán tudták elkezdeni, amit májusra be is fejeztek. így tehát a temetőkápolna újjáépítése is késett. Nemrégiben láttam, hogy a kápolna tornyát állványok veszik körül. Remélem, ha egy év késéssel is, de hamarosan befejeződik a kápolna-rekonstrukció. Urbányi Károly tervezőmérnök szerint: - Egy ilyen szép, régi kápolnát nem szabad elhanyagolni. Felújítása után még hosszú távon töltheti be kegyes feladatát. Reméljük, így is lesz! B.I. (Ps) Az Esztergomi Városi Szimfonikus Zenekar és a Balassa Bálint Vegyeskar a bérleti sorozat beindulása előtt ausztriai meghívásnak tett eleget. Hans Schammberger grazi főzeneigazgató meghívására érkeztek koncertkörútjuk első. állomáshelyére, St. Lambrechtbe. Az ottani bencés apátság búcsúi-ünnepségeken léptek fel. Az első estén F. Schubert Stabat Mater című zenemű hangzott el. Másnap délelőtt a főapát celebrálta az ünnepi nagymisét, melyen a zenészek és az énekkar is közreműködött. A harmadik koncertre további száz kilométerrt utaztak, Berg kisvárosban Michael Haydn Miséjét adták elő. Az osztrák közönség nem szerepel ezt a kereszt, mint a plébánia tulajdona. 3. A Közterületfenntarto Vállalatnál közölték, hogy a külső területek nem tartoznak hozzájuk, valószínű, hogy a jegyző hatáskörébe. 4. A jegyző titkárnője, Sonkután Rita azt tanácsolta, hogy keressem meg Karácsonynét a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalban. 5. Karácsonyné. Diczházy Valéria a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalban azt a felvilágosítást adta, hogy ez a kereszt nem szerepel védett műemlékként nyilvántartásukban. A kör ezzel bezárult. Volt egy műemlék-kereszt, de nincsen gazdája. Tönkre tették, a biztosító megtérítené a helyreállítás költségét, de ezek szerint nincs kinek. Ezúton kérem az Önök, Kedves Olvasók segítségét! Mondja meg valaki, hogy ebben az esetben mi a teendő? Vagy talán hagyjuk, míg széthordják megmaradt darabjait és helyét a gaz benője? Bélay Iván (ps) A Zsolnay Galériában - Batthyány utca 9. szám alatt, a Kégel családi házban - október 29-én Színfoltok címmel nyílt meg a párkányi Gerstner István festőművész tárlata, ahol Szokoli Ferenc cégtulajdonos köszöntötte a hazai és felvidéki művészetpártolókat, majd Tamási Péter grafikus méltatta a pályatárs és jóbarát munkásságát. Gerstner István (fotó) hosszabb ideje él és alkot testvérvárosunkban. A Felvidék visszacsatolása után, 1939. január 21-én született Esztergomban. Alap- és középiskolai tanulmányait Párkányban végezte, majd a Nyitrai Pedagógiai Főiskolán, a képzőművész szakon szerzett tanári diplomát, később Pozsonyban és Prágában folytatta tanulmányait. A hetvenes évek derekán doktorált A kortársművészet helye a társadalomban témakörből. A nyolcvanas években a csehszlovákiai országos képzőművészet elismert tagja volt. Alkotói erőssége a tájképfestészet (fotónkon a lapunknak dedikált Tavasz című képe). Számos újságban és könyvben jelent meg illusztrációja, elsősorban gyermekek részére. Tanulmányai, szakmai cikkei évtizedek óta olvashatók a képzőművészeti lapokban. Alkotásai nagy számban megtalálhatók a Szlovák Nemzeti Galériában, továbbá regionális galériákban és múzeumokban, valamint a Pozsonyi Galériában. Három évtizede tagja előbb a csehszlovákiai, majd a szétválást követően a szlovákiai művésztársadalomnak. Esztergomban eddig két kiállítása volt, 1998-ban a Vármúzeumban, majd nem sokkal ezelőtt a Duna Múzeum földszinti kiállítótermében. A Zsolnay Galéria hangulatához jól illeszkedő kisméretű olajképeiben gyönyörködhettünk ezúttal. Különösen is megcsodáltuk Tó mellett, Faluvég, Őszi fák, Erdő szélén, Holtág, Oszi színek, A ligetben, Duna menti fák, Szigetkép című alkotásait. Ezeket, valamint a többi kiállított Gerstner-festményeket ajánljuk az érdeklődők figyelmébe. A tárlat karácsonyig tekinthető meg, a képek mind a festőművész tulajdonában vannak, egyes darabjai megvásárolhatók. A Zsolnay Galéria hétköznapokon tart nyitva, üzleti rendben működik. előtt zenészeink Reményi Károly vezényletével nagy sikerrel szerepeltek (fotónkon). A Zenei Világnap alkalmából indult az újabb hangversenyévad a volt Vármegyeháza dísztermében. Ebből az alkalomból a fővárosból a Reményi János Emlékkórust fogadták Zelencsuk Tímea vezényletével. Valamennyien a Rádió Gyermekkórusának tagjai voltak, melyet hosszú éveken keresztül Reményi Károly testvérbátyja vezetett. Az ő emlékezetére alakult a most vendégszerepelt nagyszerű női kar, gitár- és zongorakísérettel Bartók-, Kodály-, Bárdosműveket szólaltattak meg, melyeket még néhai mesterük ismertetett meg velük. A dísztermet zsúfolásig megtöltő, zeneszerető közönség előtt Meggyes Tamás polgármester mondott köszöntőt. A Belvárosi Plébániatemplom adott otthont az aradi vértanúk tiszteletére tartott koncertnek, melyen a hazai zenészeken és énekkarosokon túl szerepeltek a pestszentlőrinci Szent Margit Plébánia énekesei is. F. Schubert zeneművét énekelték, közreműködött Dunai Éva szoprán, Csiki Gábor tenor és Brezóczky Zoltán basszus. A Vízivárosi Plébániatemplom volt a helyszíne a hídavatás első évfordulója tiszteletére rendezett ünnepi koncertnek. M. Haydn Miséje szólóját Csiki és Dunai énekelték, miként ők adták elő a Salve Regina (B-dúr) és Auguste Jam Coelestium (duett) szólóbetéteket is. A vegyeskarban ez alkalommal Kaszner Hajnal (szoprán) és Seres Gerda (alt) énekelte a szólót. Nagy érdeklődés előzte meg a november 9-ei Dobó gimnáziumi koncertet. A Kucklánder-hegyen javában végzik a földmunkát, szombaton az itt dolgozó gépek elvágták a nagyfeszültségű, földalatti villamos kábeleket, így a gimnázium áram nélkül maradt, a koncertre érkezők csalódottan vették tudomásul az előadás elmaradását. Lapzártakor érkezett a hír, hogy a hangversenyt november 16-án 19 órakor tartják meg. A Kusztusi úton - a Fári-kút felé - az út mellett állt egy kőkereszt, az ún. Kusztusi-kereszt. Gyermekkoromban még egy kis emelkedőn, de azóta annyira feltöltötték, hogy a kereszt talpazata fél méterrel a földbe került. E keresztnek két érdekessége van. Az egyik, hogy a Krisztus-testet, a corpust, egy kőtömbből faragták ki a kereszttel együtt. A másik, hogy a talpazaton két felírás olvasható: Elől: A Főkáptalan és a hívek adományával felújították 1874-ben Hátul: „DEO TER OPTIMO MAXIMO CRVCIFIXO JESV IN PERPETWM GRATITVDINIS MONVMENTVM EREXERAT CRVCIS INSIGNE LAPIDEVM FRANC DETARY 1774 (Magyarul: A háromszor szent nagy Istennek a keresztre feszített Jézus iránt örök hálából állíttatta ezt a kőből való kereszt emléket Détáry Ferenc 1774) Ha a fenti latin szöveg egyes betűit számokként olvassuk MDCCLXWIIII - a kereszt felállításának évszámát kapjuk. A Kertbarátkör október 21-ei összejövetelén közölték velem, hogy a Kusztusi-keresztet egy autó ledöntötte. Elmentem a helyszínre, és meggyőződtem e tényről. Ezután a Rendőrkapitányságon érdeklődtem. Szabó Gábor alezredes készségesen állt rendelkezésemre és megerősítette, hogy a hír igaz. .Néveri Péter Edvárd r. főtörzsőrmesterhez irányított, aki a helyszínelést végezte. Tőle a következőket tudtam meg: október 19-én 14.50-kor egy budapesti lakos gépkocsiját nem az út- és időjárási viszonyoknak megfelelően .vezette, így a vizes, csúszós, agyagos úton megcsúszott és autója elejével az út jobb oldalán lévő keresztnek ütközött, mely ennek következtében teljes mértékben megrongálódott. A balesetben a gépkocsi utasa nyolc napon túl gyógyuló súlyos sérüléseket szenvedett. Az autó vezetőjével szemben az alkalmazott alkohol-szonda pozitív eredményt mutatott, ezért vér- és vizelet-mintát vettek tőle. A kötelező-biztosítás alapján a kereszt helyreállítási költségét megfizetik - mondta -, de nevezzem meg a tulajdonost. Erre természetesen azonnal nem tudtam válaszolni, de megígértem, hogy kiderítem. ígérni könnyű, de megszerezni, hogy ki is a tulajdonos, annál nehezebbnek bizonyult. Amit sikerült megtudnom az a következő: 1. A szentgyörgymezői plébános, Varga Lajos és az Egyházközség világi elnöke, Könözsy Béla nem tudnak arról, hogy ez a kereszt az Egyházközség tulajdona lenne. 2. Utánanéztem EsztergomSzentgyörgymezői plébánia története 1801-1901 című jubileumi kiadványban, és a 36-40. oldalon a „Keresztek és szobrok a plébánia területén" című fejezetben valóban