Esztergom és Vidéke, 1992

1992-02-14 / 5. szám

4 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 Február 10-13-ig tartózkodott Esztergomban a finnországi Es­poo hét fős delegációja. Ezúttal a finn testvérváros közigazgatási szakértőiből és a városhoz közel álló vállalkozók csoportja látoga­tott hozzánk. A delegációt Reima T. Luoto, az ottani városháza in­formációs irodájának vezetője, Esztergom régi barátja vezette, tagjai pedig Niemi Marketta, Va­istö Vilja, Björklund Stig, Maki­Martunen Nauri, Pauli Smolander és Paul Stenroos voltak. A ven­déglátó Városházán kívül a prog­ram összeállításából az Esztergo­mi Gazdasági Kamara, az Ipartes­tület és a Technika Háza is kivette részét. Hétfőn délelőtt 9 órakor a ven­dégeket hivatalában fogadta dr. Könözsy László polgármester. A helyi szakértőkkel kibővített meg­beszélésen a vendégek tájékoz­tatót hallhattak Esztergom jelen­kori gondjairól, a város infrastruk­túrájának átalakításáról. Délután a testvérvárosi delegá­ció tagjai felkeresték Végvári Já­nos festőművész műtermét, majd este a Technika Házában a Gazda­sági Kamara és az Ipartestület he­lyi képviselőivel találkoztak. A vendégek kedden délelőtt ismer­kedtek meg Esztergom múzeuma­ival, majd délután a Városházán előadást tartottak az espoo-i pol­gármesteri hivatal szervezeti rend­jéről, a város üzemeltetésének ot­tani tapasztalatairól. A vendégek esztergomi programja szerda déle­lőtt ért véget; a délutánt már Buda­pesten töltötték finn barátaink. Február 7-én, a Zöld Ház galériájában nyílt meg Nagy László festőművész kiállítása. A tárlatot dr. Bárdos István művelődés­történész ajánlotta a nagyközönség figyelmébe. A kiállítás február 28-ig tart nyitva. Rohanó világunk elfogadott emberi ma­gatartása a csúcsok hajszolása, a minden­áron való újat akarás, törekvés a régi érté­kek meghaladására, s a meghaladottak zá­rójelbe tételére, megkérdőjelezésére, rosszabb esetben szellemi lomtárba tételé­re. Az ember a lelke mélyén érzi, hogy az élet több és gazdagabb is ennél. Az érzés Nagy László képei láttán bizonyossá válik. E húszadik század végi festmények és pasz­tellek tanúsága szerint hitelesen megélhető és kifejezhető napjainkban is a tizenkilen­cedik század gondolatisága, festőisége anélkül, hogy azt a lélektelen másolás vád­jával illethetnénk. Nagy László képei Barbizont idézik, Co­rot, Mednyánszky, Tornyai gondolatiságát hordozzák, s mégis eredetiek, hitelesek, ra­bul ejtik a nézőt, mert átsüt rajtuk alkotójuk őszintesége, s a gondolat tisztasága itt és most magabiztos technikai tudással, festő­iséggel, kompozíciós készséggel párosul. Az alföldi születésű, ám 1958 óta Eszter­gomban élő festő kettős kötődése folytán nem kívülről, hanem belülről közeledik örök témájához, a tájhoz, a természethez. Nem a rácsodálkozó, hanem az alföldi és esztergomi táj lelkületével azonosuló, s azt felmutató képekkel ajándékozza meg a lá­togatót e kiállítás. A képek láttán, az alkotó tehetsége mel­lett azt is érezzük, tapasztaljuk, hogy él és létezik az esztergomi képzőművészet egyik fontos műhelye, a Képzőművész Kör, s ez működésével hozzájárul a város művészeti éle tének fejlődéséhez. A SPORTCENTRUM TERVEZETE A TBBÍ PELÉT FERENCES (Mm liko^kc»<w«4»ösortxinQn«v»téj,xeveM5se5íf.C2e<ierrih;eic kiconrcxozcs: Eboen a fotyamatDcn a mozgásnc* és a sccrr­nck - sz egécséges feilőaés ércekéce n - ~.agy sze'eoe var. Mottókén* Szer.r-Svórgyi Aioerret itíézve .... A sacr. mint esz­kőz temcsc* c testnevelésnek. ae o é/e* nevelésének s a leghctásoscco eszköze és mmcen akciónak szent hitelessége a leie* nevesse. r.ogy fíoibóiemoertneveijen A soortméiynem a szenem utón nycm/a e! a testet, nőnem az. a test jrán nyrr,a meg o letket * A ferences g.mrázium hosszú évteeceken <eresrü ne—csc* kiváló neveié es "anító revékerységé'ői vorf lires. icnem gaz­dag »porté*»t«fől .5 Sajnos a továDo; 'ejíőces az eiszegényese­aés —ncrr e mcraat. mert iskolán* nem tudta lenntartani lé'esrtménye'* Veizélytoe került ijkotárk jportétete, *cnutöini< mozgás- és í ccr­kuitúrctcnak 'e.lesrése ezer noztuk érre cz " .egészséges testben egészséges léiéit" Ferencet TesfcneTelés és SportalApíírrinj einevezésü c.aprfványt. mely o Temesvón Pe'Dárr Fe-ences 3.n~­nárum sporté eré' szeretné támogatni. CSzcmicszam MHB W.íi 7'ít j7) I - /HSZt ; hacifvo.ota* * wq.a<fa 1 rtv™«(^jir. 1 MA t rvMŰvl- " •vvmjmu.rftn 7 *ii*33sw*»« " >*K!*vOfwr Az alapítvány céija: • Sportcentrum iéfrenazásc. meiy eisösCrtxjn a 'égi sport­élet hagyományaira épül Eicsegit; a sport és a testneve­«s Oktatását oiycn körülmények között, amelyek - ha megvaiósuinaií - már a ]övö szszecor iaézik. • A ferences grnnóBUTi -anulót meilett a fíucr.ay János Ka­tolikus Övocc és Á.taános skcia. pepi szemnánum aiákja s lenetö séger kccnck mczgásgényeik kiee 5 trésére • Sportolási lenetcségrez ,urncrnak meguk az esztergomi polgárok 8. • HC elképzeléseink megvaiásu.nak. sportcentrumunk péi­aaként szolgálhat más iskolák. <ozosségek számára. A szigeti sporttelep A következő sportágak oktatására ós gyckorlására aa !enetiséget. kosánaoac (2 páiya). kéznooaa (2 pőtya): tenisz (2 páiya!; CDCanjgás (1 pálya), ctléfika (pályo) Az iskola épületében létesítendő tornaterem Erősitőterem -erctejiesztő gépekkel. Végűt nosztalgiával emlékezünk ós sok szeretettel gondolunk testnevelő tanárunkra Kékesi (XekD Tiborra és a sportot szerető ferences atyákra, kőztük Pátar A urél skoiai ícoacnjgó szó vérsé­gi KocxtanyrQ Nemcsak c ferences sze/temet tanították, hanem átocták a testkultúra, a socrt szere-erét tantványaiknak, akik akotenk nirne vét öregbítettek. A XX' szczad emcerének. gyerekeinknek egyre nenezeDC *ei­aacTOkOT ken megotaaiiuk £rre csck*estcen és szellemben erős személyiségek képesek, ésce" segi* és ennek aa kerete* c közeli évekpen felépülő iskolai sportcentrum. Erihez kérünk segít­séget' FOGJUNK ÖSSZE AZÉRT, HOGY EZ A NEMES CÉL MIELÖSB MEGVALÓSULHASSON! Vendégek az ezer tó országából

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom