Esztergom és Vidéke, 1992

1992-02-14 / 5. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 5 1207-ben született és alig 24 esztendős korában, 1231-ben hunyt el Türingia kedvelt magyar származású hercegnője, Árpádházi Szent Erzsébet. Alakját történetek, legendák sokasága lengi körül, pedig még születési helye is bizonytalan. II. András magyar király és Méráni Gertrúd harmadik gyermekének szülővárosi címéért Pozsony és Sárospatak egyaránt versengett. Az előbbi két kolostort és egy templomot, az utóbbi egy köztéri szobrot állított tiszteletére. Pedig Erzsébet 1211-ben, Lajos türingiai herceg jegyeseként, négy esztendős korában elkerült Magyarországról. A hagiográfiai irodalom már gyermekkorában a „szentség" jeleit véli felfedezni Erzsébeten és a tökéletességre törekvő élet számos megnyilvánulását rögzitik a korabeli és a későbbi szerzők is, mint például a jeles ferences író, Temesvári Pelbárt. Erzsébet boldognak mondott házasságából három gyermek származott. Korán özvegységre jutván a türingiai fejedelmi család kiforgatta minden vagyonából, majd - amint gyóntatója közbenjárására ismét tehetőssé vált - megalapította a marburgi kórházat. Életét a szegények és a betegek ápolásának szentelte. Munkálkodása példaértékű, méltó a szent királyok nemzetségéhez. Ám a ma élő ember számára Szent Erzsébet története nem elsősorban a körülötte történt csodás események következményeA testvérvárosi szerződés aláírásakor népes bambergi küldöttség járt Esztergomban, köztük Gertrúd Glössner-Möschk újságíró, ó minden programon részt vett, és a várost járva érdekes fotókat is készített, írását és fotóit a „Bamberger Nachrichten" január 14-i száma teljes oldalon közli. (Az oldal fényképét közreadjuk - a szerk.) A számunkra is érdekes írásból most néhány gondolatot közreadunk. Az I. H. G. Gazdasági Szövetség segíteni akar Hogy mennyire érdekeltek a magyarok a nyugat-európai gazdasághoz való csatlakozásban, az kiviláglott abból a beszélgetésből, mely a Technika Házában folyt. Ernst Luther, a bambergi ipari és kereskedelmi egyesület elnökhelyettese elmagyarázta az esztergomi ipari és kereskedelmi kamara képviselőinek Felső-Frank gazdasági szerkezetét és a német kamara rendszerét. Beszédében kiemelte: reméli, hogy rövidesen Magyarországon is ipari és kereskedelmi szövetségek jönnek létre. „Gloria Teutoniae" ként érdekes és megkapó. Rációval átitatott világunkat kevéssé hatja meg az Erzsébet halálakor felcsendülő csodálatos madárdal, vagy az alamizsna osztáskor környezete felelősségre vonása okán rózsává változott kenyér metamorfózisa. Sokkal inkább követendő és követhető példa a gondoskodás, a szegények, a betegek, a rászorulók önzetlen ápolása, mely Erzsébetet a középkor felfogása szerint szentté, dicsőségesen ragyogóvá tette. Náhány esztendővel ezelőtt furcsa, sértődött érzéssel hagytam el Marburgot, Szent Erzsébet működésének egykor volt türingiai színhelyét. Idegenvezetőnk ugyanis „glória Teutoniae"-nek, Türingia dicsőségének titulálta a szentet, meg sem említvén magyar számazását, az Árpádok nemzetségét. Azután hirtelen elszégyelltem magam. Hiszen bosszankodásom oka nem más volt, mint az a kisajátító nemzeti büszkeség, amelyhez Szent Erzsébetnek igazán nem volt semmi köze. Nem mindegy-e, BAMBGRGGR NAC

HRICHTGN GesundheitswesenmuBjetztgenesen Bambergben írták Esztergomról Bamberger Nachrichten, 1992. január 14. Rudolf Grafberger polgármester hozzáfűzte: javasolja, hogy Esztergom város és gazdasága a szeptemberi bamberg-frankvidéki kiállításon is mutatkozzon be. A bambergi I. H. G. (Ipari és Kereskedelmi Szövetség) segíti a két város társ-szövetségét. Az egészségügy most újul meg Esztergom városa az egészségügy terén is szoros kapcsolatot szeretne kialakítani. A város 800 ágyas kórháza az országos átlagot testesíti meg. A kórház vezetősége szívesen venné át a bambergi fejlett egészségügyi ellátás módszereit. Különösen az önellátás és a belső szervezésvezetés tekintetében. Grafberger polgármester a vezetőséget és az orvosi kart bambergi látogatásra hívta meg. A vendégek megállapították, hogy a magyar egészségügy „beteg". Továbbá olyan műszereket ajánlottak fel, melyeket ők már nem használnak, de az esztergomi kórházban szükség volna rájuk. - Eddig hogy Türingia, Poszony vagy akár Patak az a földrajzilag jól meghatározható terület, amely Ezrzsébetet magáénak vallja? Erzsébet több, mint egy magyar királyleány, erkölcsiségében, tisztaságában az egész emberiség „tulajdona". Mindezt átelmélkedve vállveregetve állapítottam meg: helyes, így kell gondolkodni modem világunkban. Ám a napokban újra rá kellett döbbenem: az ember nem bújhat ki saját bőréből. Cambrai a legpesszmistább augurok jóslatai szerint is rövedesen hivatalos testvérvárosunk lesz. Márpedig Szent Erzsébetnek e franciaországi kisvároshoz is köze van. Midőn kalandozó magyarjaink - mintegy bejelenkezve Európába - 953-ban földúlták a várost, néhány száz esztendő múlva éppen Árpád-házi-Türingiai Erzsébet aranyából nyertek engesztelést. Ó építtette újjá a cambrai-i katedrálist. A történetet máig őrzi egy üvegfestmény, mi pedig őrizünk egy ígéretet Ha a két város kapcsolata hivatalos aláírással realizálódik, úgy egy régi utca visszakapja eredeti elnevezését Ugyanis így nevezték: Rue Elisabeth d'Hongj^vagyis: magyarországi Erzsébet utcája. És még a franciákra mondják, hogy nacionalisták! ók sosem nevezték IV. Béla lányát „Cambrai-i Erzsébetnek". Lehet, hogy mégsem a marburgi idegenvezetőnek volt igaza?... Varga Péter nem volt szabad orvosválasztás; a körzeti orvosok 4000 beteget láttak el, relatíve alacsony fizetéssel. A magyar egészségügy jelentős átalakulás előtt áll; a nyugati mintához szeretne közeledni. A Suzuki-cég a fellendülés útját építi Az esztergomi gazdasági élet nagy reménysége a Suzuki autógyár. Rekordidő alatt épült fel a 408 méteres üzemcsarnok, amely az országban a legnagyobb. 1992 szeptemberében indul a próbagyártás. A teljes kapacitás elérése után 1200 munkás évi 50.000 - 60.000 Suzuki Swift autót gyárt A cégnek a spanyol Suzuki Jeep gyáron kívül ez lesz a második európai beruházása. Esztergomban is a legmodernebb robottechnikát fogják alkalmazni. * Az itt eltöltött két nap alatt a bambergiek segíteni kész szándékról tettek tanúbizonyságot, és az írások is ezt sugallják. Éljünk hát a lehetőséggel! (Pálos)