Esztergom és Vidéke, 1934

1934-03-25 / 16.szám

ESTERfilWc/infKE ÖTVENÖTÖDIK ÉVF. 16. SZÁM VASÁRNAP, 1934. FEBRUÁR 25 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Keresztény pOÜtifeai éS társadalmi lap. Előfizetési ár 1 hóra: í pengő 20 fillér Megjelenik hetenként kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. in um mim——iiiMiiiw un iimmiwH ———EWIIIIIII— ••••BB—ÍIIIMWHiiriMM——I^^M^—— mm Harcos katolikusokat I A március 4-iki esztergomi katolikus gyűléssel kapcsolatban még néhány gondolatot kell elmondanunk. Beszéltünk több katolikus férfiúval az esztergomi gyűlésről és beszélgetés formájában megtárgyaltuk a gyűlés célját, jelentőségét, kerestük és figyeltük a véleményeket, de különösen a dolgok mélyére igyekeztünk tekinteni. A beszélgetések során a hangsúly mindig a primási városon, a Magyar Sionon volt. Az első és legfontosabb kérdés volt eldönteni, vájjon harcot jelent-e az Actio Catholica, vagy sem ? . Szükség van-e bizonyos reorganizálásra, vagy sem ? Feltétlenül harcot jelent az Actio Catholika, harc az istentelenség, a kereszténytelenség ellen, harc a hitközöny, a| tespedés eilen, harc a bűnök ellen, harc az áieszmék és al romboló irányok ellen, harc a, katolikus megújhodásért. Ha harcot jelent ez a küzdelem, akkor kétségtelen, hogy: harcos, bátor, erkölcseikben szilárd és áldozatot hozó katolikus vezetőférfiakat kell az akció élére állítanunk. Hiába jövünk össze seregszemlére, hiába hivunk vagy verbuválunk össze tömeget, ha olyan vezetőkkel rendelkezünk, akik bátortalanok, akik erkölcsükben nem állanak azon a szilárd alapon, amely rendíthetetlenséget biztosít nekik. Harcos katolikus vezetőkre van szükség, akik nemcsak meg fogják mutatni bátorságukat, rátermettségüket, hanem akik már a múltban megmutatták, hogy harcosak, bátrak és amikor kellett, kiállottak a küzdelem porondjára. Nincs szükség olyan emberekre a vezetőségben, akik mindig a kényelmesebb részét vállalták a munkának, akik inkább sekrestyéskedtek és az udvari tanácsosi szerepet töltötték be. Az akció sikere függ ettől, ez a kérdés dönti el legelőször, hogy a kitűzött célt diadalra birjuk-e vinni. Az összefogást is kell hirdetnünk, amikor Actio Cathoiikát akarunk. Lehettek nálunk kilengések, eltévelyedések, lehettek kifogások is egyes dolgok és egyes személyek ellen, de ha igazán a történtek mélyére tekintünk, akkor azt látjuk, hogy nem érvényesült az a krisztusi utasítás, hogy az eltévelyedett juhot a pásztornak kell kimentenie a bokorból, amelyen fennakadt. Ki kell menteni kétszeres okból, először mert ez pásztori feladat, kötelesség, másodszor mert lehet, hogy a bokorban fennakadt juh volt a iegbátrabb, a legharciasabb, cselekvésre kész. Sok tennivalónk, változtatni valónk van nekünk itt, nagyon sok hibát és mulasztást kell jóvá tennünk. Igazi katolikusokká kell lennünk. Az eredményt ezt csak félig biztosítja. Harcias, bátor, félelmet nem ismerő, tenni akaró és tudó vezetőket kell az élre állítani, Mert ha tétlen, címért és egyéni előnyökért szereplő vezetőket látunk magunk körül, az actio nem lesz actio, hanem meddő harc. Észre kell venni végre, hogy átalakulóban van a világ, hogy új idők előtt állunk és hogy a katolicizmus zászlaját csak olyan vezetők birják magasan tartani, akik erkölcsi bátorsággal tudnak és akarnak harcolni — magáért a célért. (x) Serédi hercegprímás a bűnök ellen Most adta ki böjti pásztorlevelét Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás. — Mi — írja pásztorlevelében a Főpásztor — tiszteljük az ür törvényeit, ezeket az életmentő korlátokat. Ne járjunk a fékezetlen és korlátok, törvények nélküli élvezetvágy és fajtalanság emberéletet pusztító útjain. Ne feledjük azonban, hogy önmagunk belső megrendszabályozása nélkül nincs igazi, csak hamis és nyomorult élet, mely inkább tengődő betegség és rothadó enyészet. Ezután a társadalmat mételyező bűnökről beszél a hercegprímás. — Az igazi lelkiismeret és az élet nemesebb elgondolásának hiánya jellemzi társadalmunk éleiét minden változásban. Mindinkább ritkulnak a nemes elvekben kitartó, megalkuvást nem ismerő hatalmas egyéniségek. A tisztes és előkelő állás, a tiszteletet parancsoló és megnyerő külső gyakran hitvány és önhasznát kergető lelket takar. Megdöbbenéssel n halljuk és olvassuk olykor köztiszteletben álló egyének bűnös üzelmeit, akik elfeledték, hogy minden aranynál és kincsnél becsesebb az önzetlen, tiszta, kötelessége és hivatása magaslatán álló lelkület. Ennek a betegségnek egyetlen orvossága : a visszatérés Krisztushoz! Hiába iparkodnak a világ bölcsei, hiába állítanak fel hangzatos elveket, az igazi keresztény lelkiismeret erejét semmi sem pótolja és a végén a Krisztus nélküli erkölcstanok csődöt mondanak, nem tudnak erőt adni a léleknek. Azzal a becstelen világfelfogással, mely csak önhasznát nézi, karöltve jár az a sivár lelkület, mely tudni sem akar mások szenvedéseiről. Pásztorlevele végén a Hercegprímás Krisztus igaz követésére hívja fel híveit. HETI ESEMÉNYEK Nyári vasárnapokra tervezett Programm a nyaralók és kirándulók részére A legutóbbi idegenforgalmi ülésen Obermüller Ferenc reáliskolai igazgató, mint a bizottság tagja, érdekes és szép programmot terjesztett elő. Dicsérettel kell megemlékeznünk erről a programmról, mert ez azt jelenti, hogy Obermüller Ferenc igazgató felkészülve ment az ülésre és gondja volt arra, hogy a bizottságban megbecsülésre érdemes működést fejtsen ki. Ha minden bizottsági tag előre felkészülve jelenne meg az üléseken, igen eredményes munkáról volna alkalmunk mindig beszámolni. Obermüller Ferenc a nyári vasárnapokra az idegenek, a kirándulók és az itt nyaralók szórakoztatására a következő programmot állította össze: Julius 8-án, vasárnap este az intézetek kiválasztott növendékei szines reflektorfény mellett szabadgyakorlatokat mutatnának be. Ezek a BELFÖLD Nagy havazások voltak országszerte. — Rálőttek orvadászok Lingauer Albin országgyűlési képviselőre. — A fővárosi kávéházak egyö öde tönkrement az elmúlt évben. — Kalocsa megyei város képviselőtestülete kimondta, hogy nem fejlődik vissza nagyközséggé. — Megrágalmazták a balassagyarmati törvényszéket. — Suvich olasz külügyi államtitkár fontos tárgyalásokat folytat Budapesten a magyar kormánnyal. — A magyar kardvívóbajnokokat legyőzték az olaszok San Remóban. — 3000 vagon gabonát csempésztek Magyarországból Ausztriába. — A fővárosi törvénytervezet ellen éles kritikát fog mondani a felsőházban Ripka volt főpolgármester. — Nagy az érdeklődés a debreceni polgármester sajtópere iránt. — Kecskemét határán át vezetik a Duna-Tisza csatornát. — Bartók hangversenyét betiltották Temesvárott. — Uzsoráért nyolchónapi börtönre kélték Mezei Lőrinc bankárt. — Több állástalan diplomást joggyakornokká nevez ki az igazságiigy miniszter. KÜLFÖLD Letartóztatták Bécsben a magyar emigránsokat. — Súlyos börtönre Ítéltek két erdélyi magyar újságírót. — Megszűnt Bécsben a statárium. — Brünn lesz a kiszökött osztrák szocialisták központja. — Albert belga király turistáskodás közben lezuhant egy szikláról és szörnyet halt. — Fekete zászlók alatt tüntettek Indiában Gandhi ellen. — Sigurd svéd herceg házas ságot köt egy berlini nagykereskedő leányával. — Nyolcmilliárd frank értékű aranyat vesztett a francia bank egy év alatt. — Anglia szabadkezei követel a levegőben. — Zárlat alá veszik a gyorsan meggazdagodott román tisztviselők vagyonát. — Titulescu lemond és elhagyja Romániát. — Újból kitűzték a feszületet a bécsi városházán. — Bűnvádi eljárás indult Amerikában Lindberg ezredes ellen. — Argentínában ismét kitört a forradalom. — Elsimult a válság a Vatikán és Spanyolország között. — Harmincnégy halottja van a piombinoi vasúti szerencsétlenségnek. — Hat* száz rajnavidéki gyermeket akarnak sterilizáltatni a németek. — Angliaban nem tűrik magánhadseregek alakítását. — Négymilliárd tünt el két év alatt nyomtalanul a cseh államháztartásban. — Kinyomozták, hogy a dalai lámát megmérgezték. — Prince francia vizsgálóbírót, ki a Stavisky-botrányperben nyomozott, megmérgezték. — Lezuhant öt japán bombavetőgép, 13 halott. lim Febr. 24. és 25.-én szombat, vasárnap 7 és 9 órakor 3, 5, 7 és 9-kor Izgalmas cselekmény az orosz-japán háborúból MOZGÓBAN