Esztergom és Vidéke, 1934

1934-03-25 / 16.szám

2 ESZTERGOM él VIDÉKE. il I t lfcl.H1 LT.. 1934. február 25. gyakorlatok újszerűek lennének és bizonyára nagy tömeget vonzanának. Julius 15-én táncakadémia lenne és táneverseny a Fürdő Szállodában. Julius 22-én a Zenekedvelők Köre hangversenyt adna. Julius 29-én garden-party megfelelő helyen, esetleg a tanitóképző kertjében. A következő vasárnap nagyszabású vizikabaré lenne a strandfürdőben szines reflektorok mellett. Augusztus 12-én nagy sportnapot kell rendezni (úszóverseny, céllövészet, atlétika stb,). Augusztus 15-én Nagyboldogaszszony-ünnepség. Ezután szeptember végén valamilyen kongresszusról kell gondoskodni. Természetesen ez a terv csak vázNem nagyon kell keresni Esztergomban olyan házat, mely kivülbelül rozoga ne volna s éppen csakhogy használható még. Az ilyen házakból menekülnek ki elsősorban a lakók, vagy ha visszamaradnak is, a lakbér csaknem évnegyedenkint csökken. Az ilyen ház használhatósága és jövedelme mellett, a legtöbb háztulajdonos elviselhetetlenül magasnak találja az évenkint kivetett házadót, most már évek óta a „rendkívüli" pótlékot és a városi pótadókat. A fellebbezésekben hosszasan panaszolják a háztulajdonosok, hogy házukra — ha az évenkint előirt adókat befizetik — vagy ráfizetnek, vagy olyan minimális a jövedelem, hogy a házban eltemetett tőke jövedelme messze elmarad amellett a jövedelem mellett, melyre számithatnának akkor, ha a ház helyett — a ház értékével egyenlő — készpénz kamatozna a bankban. A magas közterhek és a ház hasznának elapadása közti hézagot akarja részlat, azt ki kell dolgozni és ott, ahol szükséges, beiktatásokkal pótlást végezni. Mindenesetre ez a terv az első, amely gondoskodik az idegenek szórakoztatásáról. Obermüller igazgató felhívta a bizottság figyelmét arra is, hogy a kidolgozott tervet el kell küldeni az itt nyaralók részére. Ez úgy lehetséges, ha a rendőrségi bejelentések alapján megszerezzük az itt nyaralók névsorát. Horváth György dr. rendőrtanácsos készséggel áll az idegenforgalmi bizottság rendelkezésére e tekintetben. A bizottság örömmel fogadta Obermüller igazgató tervezetét és elhatározta, hogy ezzel részletesen is fog foglalkozni. A polgármester Ígéretet tett, hogy a bizottság az előszületek és az idegenforgalmi teendők megbeszélésére gyakrabban öszszejön. ben áthidalni az a kormányrendelet mely már 1931 óta u. n. „rendkívüli ideiglenes házadómentesség" kedvezményével nyújt igen figye lemreméltó segítséget a háztulajdo nosoknak. A kormányrendelet elgondolása és célja az volt, hogy a lakóházak minél többje olyanná alakuljon át, mely mint a rendelet mondja a „mai kor követelményeinek megfelel". A ház az átalakítás után legyen modernebb, vagyis kényelmesebb, kellemesebb, egészségesebb. A ,modern'zált" ház forgalmi értéke emelkedik, a lakók vándorlásainak s igy a huzamosabb ideig tartó lakásüresedésnek kevésbé van kitéve I Az a kérdés, milyen „átalakítást" tekint a rendelet modernizálási tö rekvésnek ? Feleletképen felemlithetők az alábbi — a leginkább előforduló — esetek. Nevezetesén: 1. Ha vízvezetékkel és csatornázással látják el az épületet, vagy a meglévő lakásokat fürdőszobával WC-vel egészítik ki. 2. Ha az épületben uj lakásbeosztást csinálnak. Ennek egyik formája lehet például az is, ha az eddig üzletnek használt helyiséget, vagy irodát alakitják át lakássá, vagy az eddig üzletnek, irodának használt helyiséget több üzlethelyiségre, vagy irodára osztják széjjel, vagy a már széjjel osztott üzlet és irodahelyiségeket újra egyesitik. 3. Ha az egészségre annyira ár talmas „vizes" lakást, a legújabb szigetelési eljárással teszik szárazzá, egészségessé. 4. Ha az épület fundamentumát, vagy falait megerősítik. 5. Ha a ház utcai és udvari hom lokzatát egészen megújítják, teljesen renbe hozzák. (Az egyszerű meszelés, vagy „átfröccsölés" nem tekint hető újításnak.) 6. Ha a rozoga tetőzet gerendáit, vagy általában az egész tetőzet ujjal cserélik ki. 7. Ha az elkorhadt padlóburkolatot, vagy a régi ajtókat, ablakokat ujakkal cserélik ki. Ezek a most felsorolt átalakítási munkálatok többnyire nagyobb költséggel járnak, de tekintettel arra, hogy a ház értéke és jövedelmezősége fokozódik, valamint arra, hogy a különféle ipari munkák a munka nélküli kisiparnak munkaalkalmat is jelentenek, azért kétszeres figyelemmel kell mérlegelni azt a kedvezményt, melyet az államkincstár az Ilyen méltánylást érdemlő esetekben nyújtani kivan. Az átalakítási költség összegére nézve annyiban szab csak korlátot a rendelet, hogy egy bizonyos — százalékszerűen — kiszámított öszszegnél kevesebb nem lehet. A százalékszerű legkisebb tatarozási költség kétféle, aszerint, hogy családi házról, vagy bérházról van szó. 1. Ha családi ház átalakításáról van szó (azaz olyan házról, melyben a háztulajdonos lakásán kivül jmég 3 bérbeadható lakás is van), I akkor az építkezés évében, azaz az j 1934 évi házadófizetési .meghagyás ban (melyet mostanában kézbesítenek Esztergomban) feltüntetett házadóalapnak a 30 %-át el kell érni a költségeknek. Például, ha a házadóalapja mondjuk 1000 pengő, akkor az átalakítási költség kevesebb nem lehet, mint 300 pengő. 2. Ha bérházról van szó, akkor a házadóalap 15 % a is elégséges. Tehát olyan házban, ahol háromnál több kiadható lakás van, ott az előbbi példa szerint 150 pengő is elfogadható átalakítási költségnek. A kedvezmény mindezekkel szemben az, hogy az átalakítási költségnek 60 %>-át le lehet vonni a házadóból. Vagyis, ha valakinek 1000 pengő a házadóalapja, a tatarozás pedig 500 pengőbe került, akkor az 500 pengőnek 60 °/o a, azaz 300 pengő a levonható összeg a házadóból. De a levonás nem egyszerre történik hanem 4 évre egyenlően felosztva, évenkint 15 percentjével. Természetesen soha nem lehet évenkint többet levonni, mint amennyi házadó, rendkívüli pótlék és városi pótadó csakugyan elő van irva. Például ha az évenkint levonható öszszeg 250 pengő, de a házadó, a pótlék és a pótadó együttvéve sem több mint 200 pengő, akkor a levonás is csak 200 pengő. Vagyis a ki nem használható adókedvezmény négy évnél tovább meg nem hoszszabbitható 1 Az a házjulajdonos, akinek még van forgó tőkéje ahhoz, hogy házát 1934-ben átalakíttathassa, az az építkezés megkezdése előtt 8 nappal jelentse be szándékát a városi mérnöki hivatalban és kérje ugyanakkor írásban, hogy a tatarozási adókedvezményben részesítsék. Ha pedig befejeződött az építkezés, akkor a számlákat az építkezés befejezésétől számított 30 napon belül nyújtsa be ugyancsak a városi mérnöki hivatalban, mert ha ezeket a bejelentéseket elmulasztja, akkor hiába kéri az adókedvezményt, mert az ily esetekben a kir. adóhivatal a kérelmet elutasítja. Bár az a kedvezmény amit az államkincstár a lakások modernizálása és a munkanélküliség valamelyes enyhítése érdekében ad, Az esztergomi háztulajdonosok figyelmébe! (Első közlemény) Ünnepi beszéd Szent Gellértről Mondotta : dr. Balogh Albin bencésigazgató, az OSztGE februsr hó 4.én 1 ártott kultuszdélutánján Amikor mindannyian úgy érezzük, hogy egész atmoszférának robbanó elemekkel van telítve, amikor életproblémák viharai zúgnak és szaporodnak körülöttünk és mibennünk, önkéntelenül is felvetődik a kérdés : időszerű e, már mult korok letűnt eseményeivel és alakjaival foglalkozni, hiszen szemünknek a jövőt kellene kémlelni, kezünknek és eszünknek a jelen nehéz feladatainak ajDOgozásával kellene foglalkozni. Ámde minél nagyobbak a feladatok és minél nehezebben legyőzhetők a nehézségek, annál inkább van szükség gerinces jellemre, kitartó akaratra, az egyéni veleitásokon és kicsinyes önérdeken felülemelkedő ideálizmusra, cselekvő energiákra. És éppen ezeket a tulajdonságokat találják meg és csodáljuk Szent Gel lértben, ezért nem időszerűiden, sőt éppen is nagyon időszerű Szent Gellértben nemcsak az élet szentséget csodáljuk és tiszteljük, hanem önkéntelenül is kiérezzük az ő egyéniségéből kiáradó apostoli lelket. Egy kemény nemzet megtérítésének apostoli munkáját vállalta és végezte a királyi apostol oldalán. Olyan nemzetét, melyről Anonymus még jó száz év múlva is faji büsz keséggel állapítja meg : és hogy mily kemény legények voitak, az utódaikról is megláthatjátok. És épen ebben a pontban látom én Szent Gellért egyéniségének és munkájának egyik lényeges jegyét. A kereszténység igéivel, Krisztus erejével ő nem megtörni, hanem az igazságról meggyőzni akarta és tudta a magyart; a nemzeti erőt és öntudatot nem ellaposítani és meggyöngíteni törekedett, hanem az önlegyőzés erejével felfokozta és megszilárdította. Idegen létére magyarabb volt sok vérbeli magyarnál, hiszen * második Szent Ambrusként nyilvánosan, az ünnepi istentiszteleten megrótta a királyt is, mikor nemzete ellen vétett. Bátor, idegennyelvű szavát a magyar tolmács nem merte visszaadni s ő kényszeritette kötelessége teljesítésére, mert drága volt előtte a magyar nemzet szabadsága, a magyar hazafiak vére drágább, mint a király kegye, a saját élete. Lelke egy volt már ekkor a magyar lélekkel, az apostol szavát és példáját követve forma factus est gregis ex animo I egész lélekkel magyar híveinek alakító ereje, magyar népének szószoros ér telmében lelkipásztora lett, aki életét is kész odaadni híveiért, édes testvéreiért. Amikor a pogány individualizmus fegyelmezetlensége a magyarokat az augsburgi gyászos pusztulásba vitte, melyben elhunyt a nemzet szinevirága: a Szent Gellért apostolkodása által megerősített keresztény magyarság néhány évtized múlva arra képesült, hogy a leghatalma sabb német császároktól, kiknek hatalma a Rhőnetól a Visztulán túlra terjedt, nemcsak az országot tudta megvédeni, hanem területeket is tudott hódítani. Manap mindenütt a nacionalizmus, a faji érzés mindent elsöprő erejéről, az egyéneket faji egységbe kovácsoló összefogásáról hallunk beszélni és nem tagadhatjuk, hogy ennek az eszmének vannak nagy átalakulásokat jelző hatásai, - vannak egész életüket áldozó fanatikusai, vannak a tömeghatásokat nemzetük javára felhasználni tudó zseniális reprezentánsai. Távol áll tőlem s egyáltalán a keresztény gondolattól, hogy a nemzeti érzés jogosultságát kétségbe vonja és annyira nem szorulunk e pontban kitanitásra, hogy éppen a kereszténység az a maga idealista életfelfogásával, amely a nenzeti érzés megbecsülését, a nemzeti hagyományok tiszteletét, a nemzeti alkotmányok védelmét hangsúlyozta és mindenütt érvényre is juttatja. Éppen Szent Gellért élettörténete szolgáltatja rá a bizonyítékot abból a korból, amikor nacionalizmusról egész Európában alig beszélhetünk, modern időkből pedig elég hivatkoznunk az írekre, kik élet-halál harcukat nyelvükért, nemzeti önállóságukért a legnagyobb világhatalom mai szemben is sikerre tudták vinni, pedig katolikus vallásukon kivül igazán nem volt más erőforrásuk. De nem habozom kijelenteni: mi nem vagyunk a faji önimádat bálványozói, hanem a nemzet nagyrahivatottságának úttörő munkásai. Nekünk nem fanatikusokra nekünk Szent Gellért tipusú szentekre van szükségünk. A fanatizmus a másik letiprását, tehát széthúzást hirdet, mi egybe akarunk gyűjteni; a fanatikus vak, mi látni akarunk és vilá gosságot gyújtani; a fanatikus gyűlöl, mi szeretettel akarunk gyűzm és megnyerni; a fanatizmus rombolt mi építeni akarunk; a fanatizmus ölt mi élni akarunk és életet adni. És ez a Szent Gellért-i programm nemcsak az egyénnek szól, hanem a nemzet egészének is az életet jelenti. A fanatikus nacionalizmus itt. Európa viharzónájában, ahol mi élünk, sohasem kelthet mást, mint vihart, mely elsöpri azt, aki fölkavarta. Nem akkor szeretjük nemzetünket, ha szűkkeblű, vak fanatizmussal gyűlöletet hirdetünk minden ellen, ami nem a mi elgondolásunk szerint magyar, hanem akkor védjük és gyarapítjuk fajtánkat, ha szeretettel ölelünk magunkhoz minden jószándékú magyar és nem magyar testvért. Mi magunk hirdetjük és átélve érezzük, hogy nem lehet méltó az életre az olyan nemzet, mely nem érzi történelmi hivatottságát; megérett a pusztulásra, ha nem őrzi és nem becsüli a nemzet életét jelentő ősi nyelvét; de viszont nem feledjük, hogy mióta magyarnak ismer bennünket a történelem, mindig más népekkel együtt éltünk, együtt foglaltunk hazát, együtt szenvedtünk, ha kellett s egymással egybeforrva tudtunk nagyok, hatalmasak lenni. Ez az összefogó, nagylelkű nemzeti Géniusz, mely Jókai Ankerschmidt-jét magyarrá formálta s Prohászkákat termelt a magyarság fáján, ez az igazi krisztusi elgondolás egyúttal magyar történelmi hivatás és elkötelezettség. Ezt ünnepelhetjük Szent Gellértben is, amikor élettörténetét lapozzuk s az egykori velencei patrícius sarjat boldogan a magunk dicsőségének valljuk.