Esztergom és Vidéke, 1893

1893-11-24 / 102.szám

ISZTEMU és TŐIT r~ P VÁROSI ÉS HE6TEI ERDEKEINK KÖZLÖNYE, j ; i Megjelenik hetenként háromszor: | _ Hirdetések: j szerdán, pénteken cs Vasárnap, j Szerkesztőség és kiadóhivatal, f H! v Voo-igVfr^ | Előfizetési ár: Í hova a lap szellemi részét illető közlemények, hivatalos f Bélyegdij 30 kr. | Egész évre . . . . . . 8 frt — kr. f és magánhirdetések, nyiltterek, előfizetési pénzek és J Magánhirdetések négyzet centimétere I kr. Ezenkívül 30 kr. bélyegdij. f I Fél évre , . 4 „ — „ *i reklamálások küldendők : í Hirdetésminimum bélyegdijjal együtt 1 frt ao kr. s—ro-szeri hirdetésnél | í NWvprl pvrf 9 í 10 ° | 0 , n-ao-szormál i S ° | 0 , egy negyedévi (39-szer) és egy félévnéli í | ' ' • ' ' - : 70 : ! Duna-utcza 52. szám (Tóth-ház). f ^^ic,^^^ioe^„, | Egyes szám ára — „ 8 „ | . I Nyilttér sora 20 kr. i,*,,,,,™,,,^,,,,,^ ^ff 32. telefonszám. US f HAIER ISTVÁN. Esztergom, nov. 22. Népnevelési-, ifjúsági- és nép­irodalmunk legbuzgóbb képviselője, Dr. Majer István, az országszerte ismert „István bácsi" szerdán reggel meghalt. Újságírói szomorú kötelmünkhöz képest már most el kell siratnunk ezt az igazán hazafias magyar főpapot, mikor még a lesújtó fájdalom hatása alatt tollúnk erőtlen arra, hogy elsoroljuk azt a sok jóf, mit hosszú éléténát véghezvitt. Hiszen egész élete szakadatlan munkában telt el. Sokat fáradozott mint pap a vallásosság és erkölcsös­ség ápolása, éíesztése körül. Mint tanférfiú nagy érdemeket szerzett ma­gának az iskolák külső és belső éle­tének emelése által. Sokat dolgozott mint jeles rézmetsző és általában alig volt nevezetesebb egyházi vagy tan­ügyi mozgalom, melyben tevékeny részt ne vett volna. Ezrekre mennek azon anyagi ál­dozatok, melyeket a közjó, az álta­lános művelődés és a tudományosság előmozdítása érdekében a haza oltá­rára tett. Irodalmi munkásságát is te­kintve, egyike volt azon Íróknak, ki­ket méltán termékenyeknek és sok­oldalúaknak nevezhetni. Talán legna­gyobb kedvvel a neveléstannal fog­lalkozott. Emellett buzgó és hivatott müvelője volt a népies irodalomnak. O igen jól ismerte a nép szükségle­teit ; szerencsésen választotta meg tárgyait és tökéletesen, minden nu­ance-ában ismerte a magyar nép nyelvét. Azt a mit a nép beszél, s a mit másoktól is legszívesebben hall. És éppen népies modora volt az, mi őt eredeti iróvá tette j ez az, mi mi­att mindazok, kik a népnevelés be­csét méltányolni tudják, kell, hogy irodalmi munkásságát magasra be­csüljék. Olyan korban élünk, midőn az általános anyagi jólét nem annyira a talaj kedvező viszonyaitól, mint in­kább a földmivelő tevékenységének mértékétől és gazdálkodásának ok­szerüségétőT*függ. Ez azonban nem­csak fizikai, de szellemi rátermettsé­get is tételez fel. A közboldogság előmozdításának egyik leghathatósabb eszköze tehát a nép szellemi érett­ségének elősegítése. Ez irányban alig tett valaki annyit, mint Majer István. És honnan mind e nagy mun­kásság ? Lelkes és nagy eredményeket elért fáradozásainak rugója igazi ha­zaszeretete volt. Népies iratai, melyeket „István bácsi" név alatt bocsátott közre, nagy kedveltségnek örvendettek széles-e hazában és megszerezték számára a tisztes „István bácsi" nevet. „István bácsi" név alatt ismerte, tisztelte és szerette a magyar a kiváló főpapot, ki hosszú élete végén, ki­nos betegség után, de szellemileg az utolsó pillanatig meg nem törve, el­költözött e halandó világból. Meghalt nyugodtan, kibékülve a földi mulandósággal és túlemelkedve az emberi szenvedéseken. Egy hosszú, munkában és jótékonyságban eltöl­tött élethez méltó volt a halál, mely­nél földi gyarlóságoktól megtisztult lelke megvált testétől. Mi mindnyájan, akikhez közel állott, most a fájdalom közvetlen le­sújtó tudatában nem tudjuk megmérni eléggé a nagy veszteséget. Esztergom elvesztette benne a közügyeiért buz­gólkodó polgárt, a főkáptalan nagy­prépostját, az érsek-primás helyette­sét, a katholikus klérus egyik püs­pökét. A kiterjedt atyafiság pedig a páratlan rokont, Magyarország egész olvasóközönsége a népszerű István bácsit siratja az elhunytban. Temetésén részt fognak venni testületek, iskolák. És csak ha azok ott lesznek, akikkel jót tett, ott lesz jóformán egész Esztergom közönsége. És mikor az agg püspököt utolsó nyugvóhelyére kisérjük, bizonnyal mindegyikünkben föltámad ez a gon­dolat : íme tetemed itt fog porladni a sírboltban, de a szellemed, amivel minket oktattálés a szived, a mivel minket szerettél, soha közülünk eltá­vozni nem fog. Mert szellemed to­vább él munkáidban, és szived jóté­teményeidben ! Majer István halála. Szerdán reggel arra ébredtünk, hogy a középületekről fekete zászló szomor­kodik alá; a középületek gyászos lobo­góihoz a magánházakéi sorakoztak gyor­san számossá szaporodva; a sok fekete zászlósor mind, mind Majer István püspök halálát hirdette. Nem volt a város lakosságára nézve meglepetés az szomorú hír, his? régóta sejtették sokan, hogy a püspököt a súlyos betegség, a a vízkor csupán kíméli hosszadalmasan, de a haláltól nem kíméli meg. Majer István püspök már akkor gyöngélkedett, mikor az ősszel Emsből visszatért. Akkor is azonban, mint min­dig, folyvást iparkodott szokott lelki hévvel teljesíteni rendes functióit. Baja csak később, körülbelül hat héttel ezelőtt kezdett komoly fordulatot venni. Hiába igyekezett rendes dolgait végezni, nem lehetett, mert a fajdalom lekötötte Az Esztergom és Yidéke taraja, István bácsi munkái. Nem emelhetnénk Majer Istvánnak szebb emléket, mintha a helyett, hogy müveiről szólnánk, ebben a tárczában csak c z i m e i t közöljük azon önálló müveinek, mikkel irodalmunkat megaján­dékozta. íme a gazdag tárház István bácsi szellemi műhelyéből: 1. A fölszentelt papok kettős tiszte­letre méltók. Egyházi beszéd, melyet nagytiszteletű Bartoss Lajos ur, az esz­tergomi főmegye uj-szentelt papjának 1838. október 4-én Sárisápon tartatott első szent miséje közben mondott Majer István, Esztergom sz. kir. városi káplán, s a verebély-szent-györgyi nemes érseki székek táblabírája. 2. Vidor szóváltás kártyalapokra al­kalmazva. Mu'atva oktató játékszer. 3. Szózat. Hg. Kopácsy József, Magyarország prímásához, az esztergomi mesterképzö intézet megnyitásakor mon­dotta Majer István tanár. 4. Népneveléstan. Irta Majer István, esztergomi áídozópap és mesterképzö in­tézeti tanár, táblabíró. 5. Színdarabok az ifjúság számára. 6. Lithurgika, vagy a r. kath. anya­szentegyház szertartásainak és ezek kö­rüli egyházi szolgálatnak ismertetése. Mesterképzö intézeti növendékek számára. 7. A rézmetszészetnek mütana. Irta s a természetvizsgálóknak Sopronban tartatott VIII. nagy gyülésök alkalmá­val felolvasta Majer István, esztergomi áldozópap, az ottani képezdében a hit­vallás, neveléstan, alak-, rajz* és mütan r. tanára, a m. kir. tud. Társulat rendes tagja. 8. Egészségtan a nép számára. Irta s kiadta Majer István tanár. A jövede­lem a t. ns. Esztergom vmegye ínséggel küzdő adózóinak szenteltetik. 9. A jó házigazda. A nép számára életszabályul. 10. A magyar képezdék reformja. Irta s az oktatási miniszter urnák be­nyújtotta Majer István képezdét tartár. 11. Az esztergomi honvédápolótár­sulat alapszabályai. 12. Népszerű beszédek az év minden vasárnapjára és a r. ker. kath. egyház minden rend szerinti és némely rendkí­vüli ünnepeire és böjti napjaira. I. kötet. Az év minden vasárnapjára. II. kötet. Az Úr-, Mária- és némely szentek ünne­peire rendszerinti és rendkívüli ünnepé­lyekre és nagy-böjtre. 13. A jó és olcsó könyvkiadó társu­lat fametszvényei. Rendezte és kiadta Majer István a társulat ügynöke. 14. A szab. kir. Pest városában lé­tező reál és elemi tanodák az 1850—51-ik tanévben. 15. Az 1851— 52-ik tanévben. 16. Az 1852—56-ig minden tanévben. 17. A pesti első bölcsödé megalakí­tása és ismertetése. 18. Az első pest-magyarországi böl­csödé alapszabályai. Statuten der ersten in Ungarn zu Pest gegründeten Sáuglings­bewahr-anstalt. (Créche). 19. A bölcsőde. Értekezés. Néme­tül: Die créche (Sáuglingsbewahranstalt.) 20. Arany tanácsok vándorló mes­terlegényeknek útravalóul. Szerkeszté Majer István, kiadta a jó és olcsó könyv­kiadótársulat. 21. Pestvárosi Josephinum árvaház ismertetése. 22. Első évi jelentés az első pesti bölcsödéről, 23. A. B. C. és olvasókönyv. Az ausztriai birodalombeli kath. elemi és népiskolák számára. 24. Vezérkönyv az állat-, növény és ásványtan oktatásában. Népiskolák használatára irta Minikus Vincze. Kiadta Majer István. Seitfáden zum Unterricht in der Thier-, Pflanzenkunde und Mine­ralogie. 25. István bácsi : A boldog család­atya és okos gazda. Népkönyv. Számos ábrázolattal. Szerzé Majer István, a pesti népiskolák igazgatója. 26. Szivemeló beszélgetések és szín­játékok. Mindkét nemű ifjúság számára irta Majer István, a pest városi elemi tanodák és magán neveldék igazgatója. 27. Arany tanácsok szolgálók, dajkák, szobalányok, szakácsnék, gazdasszonyok és más nőcselédek számára. 28. István bácsi arany tanácsai a veszedelmekben. Egy ivnagyságu tábla 6 képpel. 29. A regélő István bácsi. Mulatva oktató családkönyv a magyar nép szá­mára. Számos ábrázolattal. Szerkesztette Majer István. 30. A szent keresztút, vagyis Jézus Krisztus kínszenvedése és haláláról való ájtatosság gyakorlata. A hivek használa­Jtára szerkeszté Majer István kürthi plé­bános. 16 színezett képpel. 31. Milyen legyen á néptanító. Ta­ni tó-tanácskozmán yi értekezés. Irta Majer István kürthi plébános. 32. Mikép intéztessék a növendék papok képeztetése, hogy az ujonan ren­dezett népiskola ügy körül, mint leendő hitoktatók és iskola-igazgatók ebbeli kö­telmeiknek a lelkipásztorkodás mellett igazi szakavatottsággal és eredmény dú­san megfelelhessenek. 33. Udvardi kálvária könyv. Kegye­letes emlék az udvardi kálváriának 1860. szept. 16-án történt fölszentelési ünnepé­lyére 16 képpel. Szerkeszté Majer István kürthi plébános. 34. Imák sebesült harczosok vigasz­talására. 35. Imák a hébeczi (Hont m.) és bes­nyői (Pest m.) bucsujárók számára. 36. A szemléleti tanmód az első oktatásnál. Tanító tanácskozmányi érteke­zés. Irta és az esztergomföegyházmegyeí

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom