Esztergom és Vidéke, 1893

1893-11-24 / 102.szám

munkaerejét. Azon idő óta folyton nagy­kiterjedésű családja körében, a főkápta­lan tagjainak gyakori látogatásai közt töltötte napjait. Bármennyire is elővette a lassan ölő kórság, szellemi képességei folyvást ébren maradtak, emlékező tehet­sége az utolsó pillanatig sem hagyta el. A közügyek iránt még halála napján sem szűnt meg érdeklődni és örömest hallgatta rokona, Frey Ferencz országgyűlési kép­viselő értesítését a városi, megyei és hazai közügyek állapotáról. Munkaszere­tete, mely őt egész életén át leginkább jellemezte, annyira nem hagyta el soha, hogy csak az utóbbi időben gondolt arra, hogy aggkorára és betegségére való tekintetből a vármegyénél viselt tisztsé­géről lemondjon. És jellemzi az ő kiváló­ságát, s jellemzi a közelismerést az a fogadtatás, melyben a lemondás a múlt keddi megyegyűlésen részesült: a törvény­hatósági bizottság egyértelmű határozata az volt, hogy Majer István lemondását nem fogadja el, hanem ki fogja jelenteni előtte, hogy nem tud senkit, a ki az Ő helyét betölteni méltó volna. A beteg nem érte meg ezt a kijelentést, lelke nem maradhatott tovább a földön, felszállt az Úr elé. Hétfőn éjjel oly rosszul állott' a beteg sorsa, hogy késő tizenegy órakor kocsin kellett melléje hivni rokonát Frey Ferencz országgyűlési képviselőt, kimúlt péntek óta időzik a városban, A hanyatló életet kevéske beafsteakkel és vizes bor­ral igyekeztek még fentartani. Kedden csak este hét óra körül vett be a beteg egy falat sonkát, meg egy korty vizes bort. Egynegyed tizenegy órakor ismét elővette a fuldoklás. Ott voltak környezeté­ben: Unokahúga Tillmann Fanny, ki őt mindvégig kitartó hiven ápolta, orvosa dr. Rapcsák Imre a primási uradalom orvosa, rokona Frey Ferencz országgyűlési kép­viselő, sógornője özv, Tillmann Károlyné, Sujánszky Antal püspök, nővérének leánya Renz Mariska, testvére Majer Sándor esztergomi gyógyszerész és inasa. Fél­tizenegy órakor megszűnt a beteg fuldok­lása s a föld szenvedések békében hagy­ták. Egy negyedórája volt még a 8i éves aggnak, ez idő alatt a kezében tartott keresztet gyakran megcsókolta, gyakran keresztet vetett vele magára. Három­negyed tizenegy órakor végsőt lehelt s istennel kibékülve, mint egy igazi szent bocsátá ki lelkét az örökkévaló hazába. Szerdán délelőtt tizenegy órakor dr. Rapcsák Imre és dr. Áldori Mór felbon­udvardi alesp. kerület 1859-iki szept. 19-én Perbetén tartott tanitói tanácskoz­mányon felolvasta Majer István, kürthi plébános. Kiadta kesseleökeöi Majthényi Adolf egyházi jogtudor, alesperes és ud­vardi plébános. 37. A néptanodai jó irás, szép irás, helyesírás és fogalmazás tanításáról az életre. Tanitótanácskozmányi értekezés. Irta s az udvardi kerületnek 1861-ki szept. 3-án Kürthön tartott tanácskozmányában felolvasta Majer István kürthi plébános. 38. István bácsi aranytanácsai szol­gák, kocsisok, béresek, ostoros legények, tehenesek, mindenesek és egyátalán férfi­cselédek számára. Kora 50-ik évének em­lékére irta s az Ínséggel küzdő alföldi hazánkfiai javára 10,000 példányban ki­adta Majer István. 39. Ügyes Mari, a kis konyhaker­tésznö, vagyis alapos oktatás a zöldség­termesztésben. Metzger után magyarítva. 40. Einöki beszédek az esztergomi kisded óvodában. 41. Évi értesítés és számadás az esz­tergomi sérült harczosokat és ínségeseket segélyzö ideiglenes egylet 1866167. műkö­déséről. 42. Az esztergomi irodalmi egylet alapszabályai. 43. Az esztergomi jótékony nőegy­let alapszabályai. 44. Évi értesítés és számadás az esz­tergomi nőegylet 1868. évi működéséről. czolták a halottat, hogy teljesítsék az utolsó kívánságot: kivették szivét s azt egy márványmedencéébe téve a holt­testtel együtt fogják a királyi városi sír­kertben Majer István püspök külön sír­boltjában örök nyugalomra elhelyezni. Pénteken délelőtt kilencz órakor a halott lelki üdvéért misét fognak tartani a bazilikában; délután fél háromkor lesz a temetés. * * Az esztergomi főszékesegyházi káp­talan a következő gyászjelentést adta ki : Az esztergomi főszékesegyházi főkáptalan szomorodott szívvel jelenti forrón szere­tett kartársának Méltóságos és Főtiszte­lendő Dr. Majer István úrnak, stagni vál. püspöknek, a Pápa O Szentsége házi fő­papjának, Esztergom melletti sz. Bene­dekről szerzett apátnak, az esztergomi főkáptalan nagyprépostjának, a zsinati vizsgáló-bizottság elnökének, főegyház­megyei könyvbirálónak. a magyar főrendi­ház tagjának, a Lipót és vaskorona jeles rendek lovagjának, a Szent István társulat tudományos és egyházirodalmi osztálya tagjának, Esztergommegye közigazgatási bizottsági tagjának, Esztergom szab. kir. város díszpolgárának, a hittudományok bekebelezett tudorának, számos közmű­velődési és emberbaráti egyesületek disz­es valódi elnökének és tagjának, «arany­misés áldozárnak, az egyház és haza Önzetlen szolgálatában töltött tevékeny, áldozatkész élete 81-ik, áldozó papságá­nak 58-ik évében, a haldoklók szentségei­nek ájtatos felvétele után, végelgyengülés folytán f. hó 21-én éjjeli 11 órakor bekö­vetkezett halálát. A boldogult hűlt tete­mei f. évi november hó 24-én délutáni ^3 órakor fognak a halottas háznál be­szenteltetni és onnét a boldogult akara­tához képest az esztergom-szabad-királyi városi sírkertben, külön sírboltban, a boldog feltámadásig örök nyugalomra helyeztetni. Az ünnepélyes gyászmise folyó hó 24-én reggeli 9 órakor fog a föszékesegyházban megtartatni. Kelt Esz­tergomban, 1893. november 22-ikén. Áldás emlékére I Az örök világosság fényeskedjék neki 1 A holtat tegnap délben helyezték ravatalra palotája elsőemeleti termében, püspöki ruhába öltöztetve, kezében kereszt, olvasó. Díszpolgár lévén életében, dísz­ruhás városi rendörök őrzik a ravatalt, melynek lábánál egy párnára vannak el­helyezve az életében kapott kitüntetések jelvényei: a vaskoronarend, a Lipót-rend és az esztergomi káptalan jelvényei. A városi küldöttség díszes koszorút helye­zett a ravatalra; koszorúkat hoztak; a Tillmann család, Frey Ferencz és családja, Szent- Erzsébet jótékonysági egylet, az 45. Ugyanaz 1869. évről. 46. Ugyanaz 1870. évről. 47. Ugyanaz 1871. évről. 48. A kereszt nekünk Isten ereje. Szent beszéd, melyet az Esztergom-sza­márhegyi uj keresztnek föméltóságú Si­mor János úr Magyarország herczegpri­mása, esztergomi érsek, mint nagylelkű emelője által 1871, május 3-án történt ün­nepélyes felszentelése alkalmával a hely­színén mondott Majer István esztergom­melléki szent Benedekrendröl nevezett apát, esztergomi székesegyházi kanonok s a vaskoronarend lovagja. 49. Az esztergomi érseki főmegye papságának közműveltségre ható irodalmi működése a legújabb kórban. Az 1873-iki világkiállítás alkalmával közzétette Majer István esztergomi kanonok. 50. Szózat Dr. R u m y Károly György sírja fölött", midőn e bold. tu­dósnak új emlékköve a tisztelet és hála jeléül 1880. nov. 18., mint születésének százados évfordulóján felavattatott és megkoszorúztatott. 51. Rövid visszapillantás az eszter­gomjárási kath. Tanitó Egylet 12 évi működésére s egy pályanyertes munka. 52. Szózat az Esztergom szab. kir. városi bővítetteleányiskola megnyitásának ünnepélye alkalmából, 53. Szózat, melyet Esztergom kerek Szt. Anna templomában Krisztus szent Szive oltárának fölszentelésekor mondott 1884. évi január 20-án. esztergomi kereskedelmi és iparbank, az esztergomjárási kath. tanítóegyesület, Majer Sándor, Majer N. János, Schwín­ner und Frau, Geiger Ferencz és családja, a Rencz család, a Szent-Ignácz egylet, Mészáros Károly és neje. A koporsót a herczegprimás fogja beszentelni. A halott szivét márványurnába téve a sírboltban a koporsó mellett fogják elhelyezni. * * * Végrendelete végrehajtásával Frey Ferenczet bizta meg. A vagyont három testvérére hagyta és első unokahúgára Tillmann Fannyra, ki öt 21 éven át ki­tartó hűséggel gondozta. Majer István élete. Majer István, a később népszerű „István bács i", a magyar Chry­sostomos 1813. augusztus 15-én Mo­csonokon Nyitramegyében született. Apja, aki K 1 u c h nyitrai püspöknek ked­velt udvari tisztje volt, fiát kitűnő ma­gyaros szellemben neveltette. A fiu elemi iskoláit Mocsonokon és Érsekujvárott, középiskoláit Esztergomban és Nagy­Szombatban végezte. Hajlama a papi pályára vitte, ahol már mint fiatal növendékpap különösen kitűnő rajzaival tünt föl. Társai között magyar nyelvgyakorló iskolát alapított, s a nagyszombati papnevelő intézetben ezzel megvetette alapját a növendékpap­ság magyar önképző iskolájának. Irodalmi működését 1854-ben kezdte meg. Alig volt hazai folyóirat, amelybe nem irt, vagy olyan, amely rajzait nem közölte. Egymásután jelent meg tőle Eperjes, Szeged, Eger, Tata és több más város képe, sőt a Leipzigerlllust­rierte Zeitung Ís két rajzát közölte : Mohács és Siklós képeit. Mikor a szemináriumból kikerült, mi­vel fiatal kora miatt nem szentelhették fel, Nagy-Szombatból Budapestre jött és a pesti egyetemen jogot hallgatott. Ké­sőbb mint nevelő a S e n n y e i családnál működött. Báró S e n n y e i Pálnak is ő volt a nevelője. Már országosan ismert neve volt, mikor 1836. augusztus 29-én papnak szen­telték. Előbb Muzslán, később Eszter­gomban segédlelkészkedett. Ezen a két helyen gyakorolta a rézbemetszés művé­szetét, amelyben nagy tökéletességet ért el. Még élete utolsó éveiben is remek faragványokat készitgetett. Szent tárgyú képei több százezer példányban ter­jedtek el. Irt is azután a rézmet­54. Ezer mükereszt. Eredetileg olló­val rögtönözte és szövegét irta Dr. Ma­jer István cz. püspök, pápai praeiatus, esztergom- főszékesegyházi kanonok, ér­seki helynök, a Lipót- és vaskoronarend lovagja. 55. Második és harmadik ezer mű­kereszt. (A budapesti orsz. , kiállításra.) Negyedik ezer mükereszt. Ötödik ezer mükereszt. XIII. Leo ötvenévi püspöki jubileumára. Hatodik ezer mükereszt. 56. Hazafiúi komoly szavak a fő­rendiház reformkérdésében, jelesen a czimz. püspökök joga mellett. 57. Emlékkönyv főmagasságú és fő­tisztelendő Simor János a róm. szent­egyház bibornoka, Magyarország her­czegprimása, esztergomi érsek ur arany miséjének ünnepére. 1886. 58. Szózat, melyet a főmagasságú és főtisztelendő Simor János bibornok, Magyarország herczegprimása és eszter­gomi érsek úr által Esztergom Szt. Györgymező városában emelt és alapí­tott kisdedovoda és leányiskolának meg­nyitása alkalmával mondott Majer István cz. püspök, érseki helynök és egyház­megyei fötanfelügyelő. 59. Sermo, quo Celsissimum ac Reverendissimum Dominum Claudium Franciscum Vaszary Dei miseratione et apostolicae sedis gratia Archi-Bpiscopum Strigoniensem, ect. dum praecelsam sé­dem suam die 4. Februarü 1892. capesse­szésről külön szakkönyvet, minden­esetre az elsőt irodalmunkban. Különös czime: „A rézmetszeszeinek mű­tan a. 1847." Majer István úttörő volt nálunk e téren. Kopácsy herczegprimás 1842-ben az esztergomi tanítóképző első tanárának nevezte ki. Képezdei tanárkodása idejé­ben adta ki legjelesebb pedagógiai mű­veit : a Népneveléstant 1844-ben; amely munkáját Esztergom vármegye 1845-ben köriratban ajánlotta az ország köztörvényhatóságainak. A pesti királyi egyetem bölcsészeti kara 1849. október 27-én az egyetem fel­sőbb pedagógiai tanszékére hivta meg. Három féléven át tanított az egyetemen. 1850-ben Pest városa az összes pesti elemi és magániskolák igazgatásával bizta meg. Ebben az állásában valósággal lelke volt a pesti tanitó-világnak. Rendezte a városnak a tanítókhoz való viszonyát, tanitói könyvtárt alapított, megkezdte a tornatanitás rendszeresít él s é t, a vasárnapi iskolák szervezését; majd T o r m a y főorvos és R o z m a­n i t h tanácsos segítségével alapította az első bölcsödét, amely érdeméért a párisi és bécsi bölcsőde-egyesületek tisz­teletbeli tagjuknak választották meg. Irodalmi téren is nevezetes sikere­ket ért el. Ujabb pedagógiai munkái nevét még népszerűbbé tették. 1850-ben kezdte szerkeszteni a Katolikus Néplapot, István bácsi a bol­dog családapa ésokos gazda és a Regélő István bácsi, czimű munkái ma is közkézen forognak és kedveltek. Nagy sikert ért el # István bácsi naptárával, amelyet 1856-tól 1870-ig maga szerkesztett, s amelyből az első kiadások huszonötezer példányban keltek el. Irodalmi működése egészen népies. A jó magyar plébános mindenre kiter­jedő falusi bölcsesége -és naivitása moso­lyog ki összes aranytanácsaiból. Budapestről 1857-ben Kürthre ment plébánosnak ; 1866-ban esztergomi kano­nok lett. 1867-ben a király a vaskó­rona-renddel tüntette ki. 1869-ben apátnak nevezték ki. 1876-ban a Lipót rendet kapta, 1880-ban stagni czimze­tes püspöknek és esztergomi helynöknek nevezte ki a király. 1885-ben ünnepelte ötven éves irói jubileumát s ugyanekkor az uj főrendiház örökös választott tagja lett. Nagy hatást keltett Ezer müke­reszt czimű munkájával. 1885-ben az ret nomine Metr. Capituli salutavit Ste­phanus Majer, Electus Eppus Stagnensis, Summi pontificis Praeiatus Domesti­cus etc. Az előszámlált müveken kivül szer­kesztette a kath. Néplapot 1850-ben, István bácsi naptárát pedig, melyet ö maga alapított 1856—1870-ig s az 1880-iki évfolyamot. Azonkívül számtalan czikket, elbeszélést, értekezést, sz. beszédet, ver­set, könyvismertetést, életrajzot stb. irt a hazai időszaki s napi sajtóban, részint saját neve alatt, részint „szives" vagy „István bácsi" aláírással. Kéziratban maradt nagyobb szabású dolgozatai: 1. Utazási naplók. 2. - Népépitészeti jegyzetek. 3. Adatok Esztergom város, és vár­megye történeti és helyrajzi leírásához. 4. A tapintatos elemi tanitó. 5. Dr. Ruray György emléke. 6. A felsőbb nevelészet elemei. 7. Utasítás a fővárosi nyilv. tanitók számára. 8. A bölcs atya oktatásai. 9. Elmederitö beszélgetések. 10. A jó kenyérsütés mestersége. rí. István bácsi arany tanácsai vagyis életfilozófia a nép számára. 12. Számos egyházi beszéd és ta­nítás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom