Esztergom és Vidéke, 1885
1885 / 14. szám
Esztergom VII. évfolyam. 14. szám. Vasárnap, 1885. február 15-én Városi s megyei érdekeink közlönye. JAbg.jki.enik heten kint kétszer: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI- ÁR: érre.........................................................6 Gt '<rfél évre ........................................ • 3 . * ue gjedévie ..................................................I • 50 > Epyes Rznm áru 7 kr. lm rá SZERKESZTŐSÉG: ^ZENT-y^NNA-UTCA 317. li.p szellemi részét illető közlemények kiiMeiuiSk. KIADÓHIVATAL: |SzÉCHENI-TÉR borii ;i hivatalos s u inngúii liirdel-ések, n. nyilt^r’oe szánt közlemények, elölizetési pénzelt és reoliimálo.sok iiil.ézemiök. HIRDETÉSEK. HIVATALOS HIRDETÉSEK : 1 szótól 100 szóig — fi t 75 kr. 100—200-ig . 1 „ f>0 n 200—5100-ig . 2 „ 25 „ Uólyegdlj 30 kr. MAHÁNHIRDETÉNEK megállapodás szerint lehelő legjutány(isribl)itii közöItatnék. NYILTTÉlt sora 20 Kr Ffaázaios irodalmi érdemok. Esztergom, febr. 14. Az idén van épen öt von esztendeje unnak, hogy a Tudományos Gyűjtemény, ez az ütven-hatvan óv előtt legtekintélyesebb magyar szemle, Horvát István szerkesztése alatt Máj er István névaláírással egy czikket közölt a magyar be- tütanról, moly az időben a magyar or- thographiával egyetemben vaskos könyvek erejéig foglalkoztatta a tudományos magyar világot. Ez a betiltani közlemény a magyar abéczóről a Tudományos Gyűjtemény több ezernyi közleményével ugyan azóta már elvesztette tudományos értékét, de mint egy félszázados irodalmi pálya első fecskéje megint közénk szállt s mi szeretettel üdvözöljük. Innen számítjuk Major István irodalmi működését. És ez a számítás épen fél- századot foglal magában. Máj er István azalatt a fél század alatt épeu annyit tett, hogy halhatatlanná tette nevét a magyar nép szivében. — István bácsit mindenütt ismerik, a hol hasznos magyar czikkeket olvastak, a hol jóakaratu tanácsokat fegadtak, a hol nevelésügyi és közművelődési eszméket valósítottak s a hol egy nemesin Ildi és szerető szivü népbarát meleg kezét szorították. Az ő irodalmi működésének érdemét nem nekünk kell felfödözni és bebizonyítani. Nem volt az tisztán a tudománynak szentelve, mert akkor tudna róla az akadémia is, nem egészen a szépirodalomnak, mert akkor ott ragyogna neve a Kisfaludysták vagy Petőfink sorában. István bácsi irodalmi működése a magyar népnek volt szentelve, ő a magyar népet tanította, nevelte, óvta, ne mesitette és boldogította. És a magyar nép szive drágább foglalat az akadémia márvány termeinél és ragyogóbb keret az irodalmi társaságok fényes czóheinél. Nagyobb dicsőség a magyar nép szivében élni, mint az úgynevezett halhatatlanok közölt, a kik előtt gyakran meg nem fejthető probléma épen az 5 csinált glóriájuk. A népnevelés magasztos ügyének élő fiatal pap ötven év múlva ugyanazzal a lélekkel áll előttünk, fényes egyházi méltóságban, a közbecsiilós és közszeretet tündöklő nimbuszában. Népszerűsége az áldás ajkán ól, ne- meslelküsége eszményi és neve a leg szeplőtlenebb. Az ő közhasznú irodalmi működésének eredménye népünk nagyobb fel világosodó t tsága és fokozottabb jóléte. És ezt az eredményt a közművelődés újabb történetírói nem fogják eltagadhatni és mellőzhetni. Üljük meg hát István bácsi áldott szellemének ötveneszteiidős irodalmi pályáját olyan kegyelettel, a milyennel őt most körülvesszük. A koszom ugyan az övé, do a meg tiszteltetés a mienk Mienk, mert érdemet méltatunk érdem szerint, közhasznú pályát méltó elismeréssel, irodalmi babérokat a dicsőség babéraival. Esztergomnak csak egy István bácsija Van. Legyen a mi ünnepünk is páratlan. Kőrösy László. Iparos levelek. (Négy közlemény a technológiai iparmuzeumról.) I. Előttünk fekszenek a technológiai iparmuzeum közleményei, melyek legújabb iutézetünkről bővebben tájékoztatják iparosainkat. A technológiai muzeum a század nevezetesebb vívmányaival haladó iparosok számára vau felállítva. De nem csak a fővárosiak számára. A technológiai múzeumot minden magyar iparos meglátogathatja s az ott levő osztályokat tanulmányozhatja. Midőn városunk iparosait kiválóan figyelmeztetjük a magyar ipar fejlesztésének erre a nevezetes tényezőjére, röviden megismertetjük azok számára, a kik még közelebbről nem ismerik. A technológiai muzeum csak a múlt évben alakult meg. Helyisége egyelőre a Kerepesi utón a régi Belezuay kert helyén van. Mi a muzeum czélja ? A m. kir, technológiai iparmuzeum czélja, hogy a hazai kézműipart átalá ban, s első sorban egyelőre csak a fa és fémipart közhasznú szakismereteknek minél szélesebb körben való terjesztésével, továbbá a jelentékenyebb iparágak újabb szerszámai-, gépei és gyártmányainak bemutatásával, végre szakkérdésekben véleményadással támogassa s igy annak gyorsabb fejlődését elősegítse. Ezen czél sikeresebb elérésére a technológiai iparmuzeum az állami kö- zépipa.i tanodával szerves kapcsolatba hozatik oly módon, hogy a középipartanoda igazgatója egyszersmind a tech nologiai iparmuzeum főigazgatója, s a két intézet gyűjteményei kölcsönös hasz ' nálat végett egy és ugyanazon ál land0 épületben helyeztetnek el ; továbbá a múzeumban rendszeresített előadások tartására és a szakrajz tanítására a kö- zépipartauoda tan és rajztermei s a gyakorlati műveletekre részben ennek műhelyei, laboratóriumai és felszerelései használtatnak. A muzeum czéljainak elérésére szolgálnak : a) a szerszám és góptár ; b) a miutagyüjteméiiy ; c) a szakkönyvtár és rajzgyiijtemóny, nyilvános olvasó-helyiséggel ; d) szakelőadások, népszerű felolvasások és szakiajzgyakorlatok ; e> szakvélemények adása ; f) közlemények és szak könyvek kiadása ; g) időszaki ipar kiállítások rendezése és versenyek pá 1 yadijak kitűzésével. A szerszám- és gép tár tartalmazza a czélszerüeknek bizonyult újabb szerszámokat, a kézmíives-Diűhelyekbeu előnyösen alkalmazható készülékeket, erős és munkagépeket, melyek az intézet számára részint vétel, részint csak ideiglenes kiállításra kikölcsönzés útján szereztetnek be. A gépek a műhelyül szolgáló gépteremben, az intézeti tisztviselők felügyelete alatt időnként működésbe hozatnak, hogy az önnálló iparosok és iparossegédok azoknak használhatóságáról és munkaképességéről közvetlen szemlélet utján személyesen meggyőződhessen ek és azok helyes kezelését elsajátíthassák. Az intézet tulajdonát képező azon szerszámok és gépek közül, melyeknek újabbakkal való helyettesítése kívánatosnak mutatkozik, a vásárlottak feltétlenül, az ajándékozottak pedig az ajándékozó engedélyével becserélhetők Az „Esztergom esVidfike“ tárcája. Hogyha vársz még vagy tiz évet: Én leszek, nem más a férjed S ha tárcám is úgy akarja ! Fürösztelek tejbe’ — vajba’. Holdvilágos éjszakákon Járuuk majd a lagunákon. Ott ismétlem karjaidban : Holtomiglan, holtodiglan. Csókjaink majd elregéfik, Mire vágytunk annyi évig... Csakhogy addig, én szerelmem, Megöregszünk mindaketten. REVICZKY GYULA. n ckoI3a 3a Caiüólu --Gól.“ Ob hányszor mondtam: megtagadlak! És hányszor kértem áldást rád ; Emlékednél, bár rég kihüle,— Szivem ifja tűz járja át. Ha hűtlenséged jő eszembe, Kiuosau feljajdul a vád; De ha szerelmünk szép világa — Szivem feled és — megbocsát. LÉVAY SÁNDOR. cy f • • » * . /ou-Hoijvhc o nac^/ijA 1 \z>sonna^a. (Kisvárosi farsangi karczolat.) — Borosa, aztán a reggeli tejet nem kell ám összekeverni az estivel, mert crupa kotyvalék lesz belőle. A kávé főzésnél vigyázz, Nem értem, hogy lehet azt meg nem tanulni, hát a doktoráltnál soh’sem főztél kávét ? Ha csak mindenütt magam nem vagyok uem mégy semmire. A szu'czot a gyümölcs előtt kell behozni, aztán okosan vedd ki a formából, ne piruljak miattatok, egy ilyen háznál rendnek kell lenni. — A Mari majd menjen be a spájzba, de rágd a szájába krémest hozzon ki, hiuem az asztalhoz ne ereszd a butát, te szolgálj, — a multor is villát dugott a fagylaltba — az ostoba, az ebédnél is, hogy kellett pirulnom, a zöld bab csupa szálka volt. Ez nem volt elég, hanem ebéd után vettem észre, hogy egy vendégnek nem volt pohár feltéve. Ha le nem irom is mindenki tudja, hogy ezt a raonologot Zuhogiuó ő uagysága mondotta el. Azt is kivesszük beszédéből, hogy vendégek jönnek, az pedig uem képzelhető ozsonna nélkül. Definiáljuk tehát, hogy micsoda is tulajdonképpen nálunk az az elmaradhatatlan ozsonna, mely sokszor többe kerül mint’ az ebéd? — Nem egyéb az, mint elpusztíthatván meleg ágya a pletykának s gyakorlati intézmény az emberszólás nemes mesterségének elsajátítására, a hol jelen uem lévő családok ügyei tárgyaltatnak, bizonyos és b zonytalau egyének biráltatnak, meg uem határozott dolgokban asszon\i határozatlansággal határozati javaslatok készíttetnek, frigyek elrontatuak, viszonyok szövetnek. Kocsi robogás hallatszik. Jön Fényfalusiné, Ilonka és Janka leányával. A ház uruője Zuhoginé és az ott lévő vendég kisasszony Euláüa — kit az ostoba szolgáló elkeresztelt Allelujáuak — szaladnak a vendégek fogadásé a. A kocsi megáll, a jövevények leszállnak s a tornáczon olyan csókoiózást visznek végbe, hogy az ember kijön sodrából, a ezuppogások hallatára. Mialatt Fényfalusiné, — a hozzájok jött, azonban magokkal hozott — Kárfalvit a kocsin felejtette, már befelé haladni látszol,- ( tak, mikor a tegnapi mulatság mámorát j még ki nem alvó Kárfalvi mesterséges utón rögtönzött köhögés ál'a vonta magára a figyelmet. Igaz kedvesem, ö*mervén vendégszeretetedet, utólagos jóvá agyásod mellett I magunkkal hoztuk Kárfalvi urat, régi barátja a házunknak, (a múlt héten ösmertük meg.) Kárfalvi balett lépésekben sietett a ház úrnőjének kézcsókolására, Euhlia ez alatt, kendőt, keztyüt leszedett a jövevényekről s igy leszerszámozva haladtak be a terembe, hol már a többi vendégek a legújabb világ eseményeket tárgyalták. A ház uruője m ntegy 45 esztendős gyakorlatról bizonyságot tevő ékesszólással hápogja el, hogy képzeljétek ezt meg amazt.! Logica ugyan egy csepp sincs a beszédében, i hanem hát. meg moudia azt a jó Deák Fe- rencz, hogy kártyában meg asszonyban nem kell logikát keresni. Janka és Ilonka kifogástalan elegantiávnl telepednek le a divánra, j mig szegény Euláüa bágyadt szemeit fáradtan hordozza meg a falon függő képeken. Mintha a társalgás őt nem is érdekelné. Világfájdalmas dosperatióval mereng el a múlton, mely már nincs s a jövőn mely nem igen lesz. .Rajta már a lágyság nyiváu Látszik mint az érett szilván“, mint a pajkos Csokouai mondja. Azonban hát, itt jön Tekésy kaszuár feleségével. Mindkettőjüket megösmerni nem lesz érdektelen. Tekésy mint egy 55 éves Őszbe vegyült kis alak. Életének nagyobb részét szakmájába vágó tudományok tanul- máuyozására szentelte, különösen kedvencz tágya az oekonomia, ha társaságb u valakit megcsíphet azt halálig üldözi annak untató magyarázatával. Megmagyarázza hogyan lehetne Grönlandija meghonosítani a vauilia termelést, hogy a burgonyát miképen lehetne narancsosé nemesíteni. Elmondja, hogy az amerikai búza lisztjéből készített fánk hány Celsius foknyi meleg kávéháziján költhető el stbbi. Neje nemes vonásai egykori szépségéről tanúskodnak. Egy másik szobából lép elő Mélykufiué, Tel*ésiué édes auyja. Ez a Mélykúti család arról nevezetes, hogy családi vélemény szerint minden létező és nem létezett famíliák közt legrégibb. Mélykúti úgy nyilatkozott egyszer hevüllében, hogy az (! családja olyan régi mint a bérezek. Ezeket is a szokásos aprehendáló kedélyességgel fogadja Zuhogiuó és Alleluja — azaz — Rulália. Czupognak a csókok, do Fényfalusiné igen észrevehetőleg fintorítja el száját, mikor Mélykútinál csókra csókkal kell üdvözöl- Janka és I'ouka azzal az
