Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

állomásozott. Ezért olvasható az emléktáblán, hogy az ezrednek e két otthonát Trianon ragadta el. Végül megjegyezzük, hogy az emléktábla leleplezésekor kifejezésre jutott, hogy az Esztergomban, mint ezidőszerinti végvárban, csak addig marad, amíg a Felvidék ismét Magyarország tartozéka lesz. A volt 14-es honvédek emléktáblájáról szólva, jelezzük, hogy a volt cs. és kir. 26. gyalogezred tagjai ugyancsak az említett bástya falában szintén emléktáblát kívánnak elhelyezni és pedig a honvéd-emlékkel szemben. Az erre irányuló előkészületelTmár is folyamatban vannak. Esztergom utcáiról is emlékeznünk kell. Megállapítjuk, hogy azoknak megújítása terén igen jelentékeny haladás mutatkozik és ez annyival inkább méltánylandó, mert a beruházás a világháború utánra esik. A főbb közlekedési útvonalak burkolata részben új kockakő, részben keramit és aszfalt. Különösen kedves látvány az Esztergomba érkező idegenek szemének a virágos Esztergom. Minden utcán zöldelő fasor és a házak előtt levő széles járda mellett virágoskert. A kirándulóhelyek ismertetése tekintetében nem mellőzhetjük annak megemlítését, hogy Esztergom ezekben bővelkedik. Ezt a bőséget kár volna abban az értelemben venni, mintha az erdők által koszorúzott hegyes vidék egyedüli vonzóereje a nyári vendéglők volnának, mert a környék ilyenekkel — kivéve a télen-nyáron rendelkezésre álló vaskapui menedékházat — mindaddig nem rendelkezik, amíg az idegenforgalom oly méreteket nem ölt, hogy azok létesítésére gondolni lehet. Mi tehát a kirándulóhelyek alatt ezúttal egyedül a természet adottságait értjük. Ilyenekül kínálkoznak a városi erdő alatt kényelmesen felkereshető Fári-kút, az 1885. évi bécsi országos kiállításból annak idején szétszedett állapotban óriási nehézségek között Esztergomba szállított hatalmas vadászkastéllyal rendelkező Barát-kút és az esztergom—szentgyörgymezei úrbéres közbirtokossági erdő alsó részében található Majális-kút. Eltekintve most már attól, hogy a városi és a vele szomszédos pilisi erdőségek a természetjárók rendelkezésére állanak és azokban védőhelyek is jelentkeznek, rendkívül vonzók az erdőkbe nyúló virágos völgyek. Ilyenek a cserepesi, pékmalomi és a kerektói völgyek, amelyek igazán megérdemelnék — de leginkább megérdemelné a kerektói —, hogy bennük nyaralók létesüljenek, mert ózondús és pormentes mivoltukban erre egyenesen kínálkoznak. A kerektói (Búbánati) völgyet azért is említettük, mert ez a Budapest—Szentendre-—Visegrád—esztergomi útvonalba torkollik, az útvonal autó- és autóbuszközlekedésre van berendezve s emellett a nagy Duna partján hajóállomás is létesíthető voina. A város mellett levő szigetről már emlékeztünk. Ezt a várostól a kis Dunaág, melynek szélessége alig száz lépés, választja el, tehát fáradság nélkül megközelíthető kedves séta-, pihenő-, üdülő- és sporthely. Ez a sziget a fülemülék és az énekes madarak tanyája. A város felett, a Duna felső folyásában két nagy és egy kisebb sziget (Körtvélyes, Nyáras és Csitri) adnak alkalmat kellemes csónakkirándulásokra és a horgászat üzésére. A fentiekben adtuk Esztergom helyismertetését, különös tekintettel a városnak fürdőváros jellegére és vonzó mivoltára. ,334