Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Mikor alapíttatott Esztergom? A történelemben több ezer esztendőbe kell visszatekintenünk, hogyha azt akarjuk megállapítani, hogy mikor keletkeztek a városok? E tekintetben különben hiába törekszünk arra, hogy a legősibb városok alapításának idejét meghatározzuk, mert hogyha egyikről-másikról maradtak is adatok, azok teljes biztonságot nem nyújtanak, s legfeljebb az egykori kultúrának kövekre, téglákra és papiruszra rótt feljegyzéseiből következtethetünk. így vagyunk Esztergom keletkezésének idejével is, mert hiszen hogyha kelta emlékeink nem volnának, ebben az esetben a szintén felszínre került római emlékekből tudnánk csak következtetni. Ami tehát Esztergom alapításának idejét illeti, — egyéb adat hiányában — meg kell állapodnunk abban, hogy e város alapjait jóval Krisztus születése előtt a kelták rakták le s ugyanők adták telephelyüknek a Solva nevet, amely a rómaiak által is átvétetett. Esztergom tehát több, mint kétezer esztendő előtt keletkezett s bár többször fenyegette végpusztulás, nem enyészett el. Esztergom fenmaradásának tényezői. Vizsgáljuk most már, hogy milyen tényezők biztosították Esztergom fenmaradását? Itt először is számításba jön a földrajzi fekvés, mely kedvező alkalmat biztosított az észak-déli és a nyugat-keleti kereskedelemnek. Ez utóbbinak hatalmas előmozdítója volt a Duna folyam s mert a kereskedelem közös találkozóhelyet is megkövetelt, világos, hogy Esztergom nemcsak az átmeneti forgalomnak adott helyet, hanem az árulerakodáson kívül, mint kicserélőhely szerepelt és egy országos piac kifejlődését is biztosította. Miként létesültek a városok? Arról, hogy miért keletkeztek valamikor várak, történeti visszaemlékezésünk során már emlékeztünk és azt a kérdést is tisztáztuk, hogy a várak körül miképen létesültek a városok? Ez utóbbi tekintetben elsősorban meg kell állapítanunk, hogy a valódi, vagyis az ősvárosok •— lett legyenek kelta, avagy római alapításúak, — nálunk legelőször csakis olyan helyeken létesültek, amelyek várak építésére alkalmasak voltak. Mindenesetre szerepet játszottak e tekintetben a domborzati viszonyok és a folyamok, vagy a nagyobb folyók, illetőleg ama helyek, amelyek két folyó között feküdtek. A magasabb dombok azért jöttek számításba, mert a rajtuk való várépítkezés védelmi szempontból előnyösnek mutatkozott, a folyók között való várépítés pedig rendszerint sík terület központjának létesítését célozván, a megközelítés megnehezítése érdekében történt. Ezek szerint tisztában vagyunk azzal, hogy az ősrégi esztergomi vár miért került a város közepén levő magaslatra és pont a Duna folyam fölé, továbbá, hogy a védelmi szempontokból eltekintve, milyen érdekek fűződtek a vár létesítéséhez? Esztergom a honfoglalás után. Ezek után szinte bizonyosra vesszük, hogy habár a rómaiaknak Pannoniából történt végleges kivonulása után Esztergom további sorsát homály borítja, mégis feltételezhető, hogy lakatlanná nem vált. A bizonyosságot erre nézve az a körülmény adja meg, hogy Géza fejedelem Esztergomot teszi a székhelyévé s így az ősrégi város nem lehetett pusztaság. Géza alatt tehát Esztergom már fővárosa az országnak s bizonyára azért fejedelmi székhely, mert olyan adott,335