Esztergom Évlapjai 1925

Rövid közlemények - Homor Imre: Esztergom geologiai viszonyai

97 Rövid közlemények. Minthogy ezen jelzésű tégla Pilismaróton Frigeridus bélyegeivel ellátott téglákkal együtt fordult elő, Lupicinust és Frigeridust kortársaknak kell tekintenünk, tehát a téglák a IV. sz. végéről valók, Marótra is, Tokodra is a táborok épületeinek javítása alkalmával kerültek. Fejtegetéseink végeredményekép állapíthatjuk meg, hogy a tokodi tábor Gardellaca, mint a Duna védvonalának egyik kisebb erőssége, a Bregetióból Aquincumba menetelő katonaság elszállásolása és a sárisáp-kirvai völgy biztosítása céljából valószínűleg Traján császár alatt mint menettábor létesült, Hadrián alatt „castrum stativum"-má épült és a későbbi császárok (utoljára Valentinianus) alatt többszöri renováláson ment át. A római uralom bukását nem sokáig élte túl; Gardellaca is a többi castrumok sorsára jutott. Dr. Balogh Albin a mult év őszén a tábor helyét katonai munkaerővel alaposan feltáratta. Kutatásainak eredményét folyóiratunk következő számában fogja ismertetni. Solvanus. Esztergom geológiai viszonyai. Esztergom geológiai viszonyait három helyen könnyen tanulmányozhatjuk. A Várhegy, Szenttamáshegy és a Kucklánder-domb bepillantást engednek a környék mechanikai kialakulásának nagy műhelyébe és nap-nap után állandóan szemünk elé tárják azt a multat, amelyet e környék legősibb történetéről maguk a „beszélő kövek" hirdetnek. Esztergom geológiai viszonyairól mindezek dacára közel félszázad óta nem jelent meg újabb kutatások eredményét összefoglaló alaposabb munka.*) A legutóbbi években részben közigazgatási, részben gyakorlati szempontokból szükségesnek mutatkozott a fentemlített három hegy újabb geológiai vizsgálata. Ezek eredményét foglalom össze a következőkben. Mind a három szóbanforgó hegy ÉD-i irányban kissé emelkedik és a város felőli részen D-i irányban meredeken ér véget. A Várhegy és Szenttamáshegy meredeksége tektonikai eredésű; a Kucklánderdombot a téglagyár működése következtében hordták le. A Várhegyet 1918-ban dr. Schafarzik Ferenc kir. műegyetemi nyilv. r. tanár és dr- Szontágh Tamás, a m. kir. földtani int. aligazgatója vizsgálták meg azon alkalomból, hogy a hegynek a vízivárosi zárda felőli részén egy több q súlyú kődarab levált és a hegy lábánál lévő házakat veszély fenyegette. Megállapították, hogy a várhegy alkotásában, mint alaphegységbeli kőzet, a felsőtriaszkorú dolomit vesz részt, amelynek dűlése 32—43°-ú E—ÉK-i irányban, azaz a hegy belseje felé irárlyuló. Fölötte diskordáns módon, közel vízszintes hullámzó betelepedéssel, az eocénkorú nummulites striatus-homokkő padjai foglalnak helyet. Ezek a különböző vastagságú homokkőpadok nem követik a dolomit dűlését, hanem azon eltérő irányban helyezkednek el. E képződmény vastagsága 15 25 m. Padjainak anyaga aprószemű, egészen konglomerátos szövetű, csak nagyon kevéssé mészkarbonátos homokkő. *) Dr. Koch Antal : A dunai trachytcsoport jobbparti részének földtani leirésa. Budapest, 1877 (298 1.)