Esztergom Évlapjai 1925

Rövid közlemények - Homor Imre: Esztergom geologiai viszonyai

97 Rövid közlemények. A hegyoldal mostani állapotának előállását nevezett tudósok avval magyarázzák, hogy mig a homokkő, utóbb említett tulajdonságánál fogva a légáramlások, hőmérsékletváltozások és a csapadék behatásainak elég szívósan ellentáll, addig az alatta lévő dolomit, sűrűn hasadékos volta miatt, gyorsabban kimállott, úgy, hogy a mállásban vele lépést nem tartó homokkőnek a Szent István-kápolna előtti sziklája párkányszerűen kiállóvá lett.*) Ennek a kiálló sziklarésznek egészében való hirteleni leválása nem várható s így az alulfekvő házakat katasztrofális veszedelem nem fenyegeti.**) A századok folyamán meglazult egyes rétegfejek netaláni váratlan lezuhanásának elkerülésére létesítette a hegyen most látható vasbeton tartóoszlopokat, Möller István műegy. tanár szakvéleménye alapján, Varga Kálmán primási mérnök. A Szenttamás-hegy legutolsó szakszerű geológiai vizsgálatát 1924. március havában Rozíozsnik Pál m. kir. főgeológus ejtette meg a város polgármesterének felhívására, az előző év végén történt lejtőcsuszamlás következtében. Megállapítása szerint a hegy a dunántúli oligocén legmélyebb tagját alkotó homokos sorozatból áll, amelyet hárshegyi homokkőnek neveznek.***) A hegy kb. 34 m. magas déli falának alsó része túlnyomóan kissé meszes kötőanyagú homokkő. Felsőbb részében a homokhoz agyag is vegyül, úgy, hogy homokosabb és agyagosabb rétegek váltakoznak egymással, mig végül a tetején az agyag jut túlsúlyba. Ez a felső tag mintegy átmenetül szolgál az oligocén következő tagjához, az u. n. kiscelli agyaghoz, amely a Kucklánder-domb főanyagát képezi.****) A rétegek dőlése EK-i, 1-10° alatt.. A hegy DNy-ra fekvő része számos NyÉNy —KDK irányú lépcsős vetődésrendszer mentén lefelé sülyedt. Ez a vetődés hozta létre azon termális forrásokat, melyek a hegy meredek része és a Kisdunaág között találhatók. (Az Esztergomi Takarékpénztár Rt. által fúratott 323 m. mély artézi kút vize Lóczy Lajos egyet. ny. r. tanárnak, a m. kir. földtani intézet igazgatójának megállapítása szerint, dolomit ágyából mészkő, vas és márgás rétegen keresztül jut a felszínre.) A Szenttamás-hegy azon részén, ahol az 1923-iki földcsuszamlás történt, oldalról nézve több vetődési sík látszik egymástól alig 0'5 — 1 m. távolságra. Alapos a feltevés, hogy a hegy déli meredekségének egyrésze mesterséges úton olykép jött létre, hogy a hegyfal aljáról, a természetes lejtő anyagából töltötték meg a mai Fürdő-szálló helyén létezett *) Ez az érdekes sziklaalakulás a Bibliotheka előtti térről nézve profilban egy teljes emberi arcot mutat, melynek süvegét az egyenes bástyafal képezi. A képzelődés abban egykor néhai Batthyány hercegprímás arcvonalát vélte felfedezni, a mult század németajkú esztergomi polgárai között „Batthyány-Nase" név alatt volt ismeretes (Sinka Ferenc Pál: Természeti emlékek Esztergom határában c. cikke az „Esztergomi Friss Újság" 1909. szept. 23. számában.) **) Primási levéltár ad 165. 1918. *") A budapestkörnyéki Hárshegy után nevezte el ezt a fajta kőzetet a magyar földtani irodalom. ***•) Szintén a budapestkörnyéki, kiscelli agyagról elnevezve, amellyel azonos eredetű.