Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Zétényi Endre: Albert Ferenc

a magyar nyelv alapos tanulmányozásához. Két év múlva már magyarul írta csillagászati cikkeit a Közhasznú-Esmeretek Tárába. Az 1831. év gyászt hozott Buda és Pest lakóira, a gyászolók közé tartozott Albert Ferenc is. Mesterét, Tittel Pált gyászolta. Augusztus 12-én még Albert Ferenc kíséretében, az I. Ferenc nevű gőzhajón vendégeskedett Tittel. Innen hazatérve a júliusban Pest-Budán kezdődő kolera nyomai mutatkoztak rajta. Tittel augusztus 26-án Albert Ferenc karjai között elhunyt. 1868-ban megemlékezést is ír Tittelről. Hat évet töltött közvetlen közelében. Bölcs nevelőjének, szakavatott tanítójának ismerte el. A Gellérthegy csúcsára épített csillagdában sokszor éltek át időjárási viszontagságokat, elszigeteltséget, nélkülözéseket. írásaiban vallotta, hogy szülei után Tittelnek köszönhet életében legtöbbet. Albert, a kutató csillagász Tittel halálával az alig 20 éves Albert Ferenc életének egy korszaka, az ifjúkora zárult le. Mestere kezéből kihullt a távcső. Napok alatt férfivá érett s a Csillagda gondjai fiatal vállaira nehezedtek. Fiatalnak és „készületlennek" tartották ahhoz, hogy a vezetői állás betöltésénél reá gondolhassanak. Az egyetemi tanács azért olyan javaslatot szerkesztett, hogy a csillagvizsgáló műszereit —• a legszükségesebb eszközök kivételével — vegyék zár alá, s mindennapi teendők ellátásával a „practicans stipendiatus"-t, Albert Ferencet bízták meg — helyettes csillagász minőségben. Így vette át a húszéves ifjú a csillagda vezetését. Ez idő alatt rendkívül sok önálló megfigyelést végzett, gyakorlatát roppant fejlesztette. Ettől kezdve a naptárak szerkesztését is egyedül végezte. Szeptemberben a csillagdánál régebben rendszeresített adjunktusi állás elnyeréséért folyamodott. Gyakorlati képzettségén kívül hivatkozott mintegy 8 000 (nyolcezer) megfigyelésre, amit már egyedül végzett. A magyar nyelvben már kellő jártasságot tanúsított, gyakorolta a latint is. Az egyetemi tanács foglalkozott Albert kérésével. Bár a felkészültségéről már jobb véleménnyel voltak, kérését azzal utasították el. hogy az adjunktusi állás teljes végzettséget kíván, a kérelem teljesítésére csak tanulmányai teljes befejezése után kerülhet sor. Albert 1833. februárjában ismét előáll kérésével. Most már 10 000 megfigyelésről tesz említést. Mivel latinul még nem tud eléggé, kéri, hogy szigorlatát magyarul, vagy németül tehesse le. 1835-ben a pesti egyetem bölcsészeti karán újabb szigorlatott tett, s április 8-án a bölcsészeti tudományok „tudorává" (doktorrá) avatták. Időközben a Tittel halálával megüresedett igazgatói állás betöltésére is gondolt az egyetemi tanács. 1832. szeptember 19-én érkezett meg az engedély Bécsből, melynek alapján az állásra pályázatot hirdettek. Pályázók: Mayer Lambert Ferenc,, a bécsi obszervatórium adjunktusa, — Weisse Miksa, a krakkói csillagvizsgáló igazgatója, — Kreiel Pál milánói csillagvizsgáló, mindhárman osztrák születésűek. Az egyetem tanácsa Mayer mellett döntött, akinek az igazgatói kinevezése) -395