Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Zétényi Endre: Albert Ferenc

1820-ban Albert József, mint toborzó parancsnok Egerbe került családjával. Albert Ferenc, ki eddig német nyelvű elemi iskolába járt, Egerben a magyar nyelvű iskolát nem látogatta, otthon, magánúton tanulgatott tovább. Apja — követve a családi hagyományt — fiából katonát akart, nevelni, elsősorban a hadi tudományokra fogta. De fia inkább a matematika, a természettudományok felé vonzódott. Albert édesapja Egerben közeli ismeretségbe és barátságba került Tittel Pállal, az egri Csillagda képzett igazgatójával. E barátság az if­jú Albert Ferenc életére, sorsára döntő jelentőségű volt. Tittel keltette fel benne a csillagászat iránti érdeklődést. A nagyszerű eredmények a fejlődő gyermek képzeletét rendkívüli módon foglalkoztatták. A ta­nulásban buzdította, szakkönyvek juttatásával folyton segítette. Tittel Pál, a kitűnő csillagász — miután egri tervei nem váltak valóra — 1824-ben elfogadta a Budára szóló meghívást, ahová az ot­tani tudományos egyetemi csillagvizsgáló igazgatójává nevezték ki. Eltávozása előtt feltette a kis Albert Ferencnek a kérdést: akar-e csil­lagásszá lenni? A fiú habozás nélkül igennel felelt. Az apa egyelőre hajthatatlan maradt. Csak azután egyezett bele fia pályaválasztásába, miután a bécsújhelyi katonai akadémia fia felvételi kérését elutasí­totta. így került Albert Ferenc Tittellel Budára, a budai Csillagdába. 1825. április 11-én az alig 14 éves fiút császári rendelettel segéddíjas gyakornokká nevezték ki. Június hó 1-én a kitűnő eszközökkel felsze­relt csillagdában együtt kezdték meg a működést. Éjjelről-éjjelre foly­tatták az észleléseket, hetekig le sem vetkőztek, rendesen nem alud­tak, csak ülve „szundikáltak" keveset. Fiatalos hévvel és hatalmas akarattal feküdt a tanulásba is. Ugyanazon év augusztusában a pesti egyetem bölcsészeti karán az „összes mennyiségtani tudományokból fényes sikerrel vizsgázott." Micsoda boldogság tölthette el az új csillagászt, amidőn még ez évben, augusztus 18-án hajnalban új üstököst fedezett fel, mely ok­tóber 24-ig volt látható. Sokat, „felette sokat" észleltek és számoltak. A fiatal csillagász nevét Pest-Buda hamar megismerte, még József nádor is „kegyességgel" halmozta el. De felfigyeltek munkájára a tu­dományos élet kiválóságai is. Albert Ferenc ezután a csillagászatot tanulmányozta behatóan, mivel már alapos matematikai tudással ren­delkezett, ami a csillagászathoz elengedhetetlen. 1829. szept. 9-én a csillagászatból tett eredményes vizsgát az egyetemen. Tittel révén ko­ra igen neves embereivel jut ismeretségbe. Széchenyi István is több alkalommal felkereste a gellérthegyi Csillagdát, ahol Albert jelenlé­tében élénk beszélgetést folytattak az ország társadalmi, gazdasági és tudományos kérdéseiről. „Feledhetetlenek előttem azon órák, — írja Albert Ferenc —, melyekben e két ritka férfiú beszélgetéseit, mint fültanú végighallgathattam. E beszélgetések rám nézve az életböl­csességnek, a hazaszeretetnek és nemes tettvágyaknak valódi iskolái voltak." Ilyen találkozások alkalmával Széchenyi a magyar nyelv tö­kéletes elsajátítására serkentette Albertet, aki az intelmet meg is fo­gadta, s a még túlnyomóan németül csevegő Pest-Budán hozzákezdett -394

Next

/
Oldalképek
Tartalom