Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: A kémiai ismeretek terjesztése hazánkban

volt teljes, s a hazai kémia »őskorának« felderítése még további kiegészítésekre szorul. A XVIII. század közepén a Selmecbányái bányászati akadémia felállítása, majd 1772-ben az ország egyetlen (nagyszombati, majd pesti) egyetemén kémiai tanszék létesítése adta meg a hazai tudományos fejlődés kereteit. A keretek kitöltése hosszú ideig csak külföldről behívott előadókkal volt lehetséges. Ezek az intézmények a kémiai ismeretek terjesztésében csak igen lassan találták meg helyüket. Akadályt jelentett oktatási nyelvük (latin, majd német) is. A kémiai ismeretek szélesebb körű terjesztését ezért elsősorban az írott szónak, a könyveknek, folyóiratoknak kellett ellátniok. Külföldön a tudományos müveket olyan tankönyvek követték, amelyeknek színvonala talán a mai egyetemi tankönyvekhez lenne hasonlítható. Ezek után láttak napvilágot, főleg a XVIII. század második felében a széles néptömegek számára készült kiadványok. Hazánkban a kiadványok megjelenése nagyjából fordított sorrendet mutat. Magyar nyelven először népszerű, ismeretterjesztő könyvek jelentek meg, csak ezeket követték az iskolai tankönyvek, s csak végül, aránylag nagy időköz után volt lehetőség tudományos közlemények magyarnyelvű megírására és publikálására. Az egyébként is igen elhanyagolt hazai kémiai tudománytörténet a kémia hazai irodalmának kezdő lépéseire, az ismeretterjesztő könyvekre és cikkekre szinte semmi figyelmet sem szentelt, ezért cikkemben kénytelen vagyok töretlen úton elindulni. Nincs tudomásom olyan külföldi kiadványról sem, amely országának népszerű természettudományos irodalmát dolgozta volna fel. Míg azonban a nyugati országokban ennek nem is volna különösebb jelentősége, hazánkban ez az egyetlen lehetőség, hogy a kémia hazai terjedésének kezdő lépéseit megvizsgálhassuk. Az első magyarnyelvű mű, amely a kémiai ismeretek terjesztésével is foglalkozott. Apáczai Csere János 1653-ban megjelent műve, követők nélkül maradt. Több mint egy évszázad telt el addig, míg a természettudományok valamelyikét felölelő ismeretterjesztő munka napvilágot látott. A XVIII. század második felében érett meg hazánkban a helyzet a tudományos ismeretek szélesebb körű terjesztésére. Az 1770-es évek elejétől kezdve egészen hirtelen, nagy tömegben jelennek meg az ismeretterjesztést célzó művek. Ez az ugrásszerű fejlődés feltétlenül összefüggésben van iskolarendszerünk fejlődésével is, ekkor jelennek meg az első gimnáziumi természettudományi tankönyvek is, sajnos latin nyelven. Időrendben első Sartori Bemard könyve, amely itt, Egerben, 1772-ben jelent meg. Ez a könyv: »Magyar nyelven filosofia« logikát, metafizikát, fizikát, s ebben igen sok kémiai vonatkozású részt is tartalmaz. Szönyi Benjámin 1774-ben, H. Gy. (Gulyás szerint Horváth György) 1775-ben lépett ki magyarnyelvű természettudományi ismeretterjesztő könyvével. Legtöbb kémiai vonatkozást a leíró természetrajzokban, az úgynevezett természethistóriákban (história naturae, Naturgeschichte), 5U!