Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

A NEMZETFOGALOM ÁTALAKULÁSA A MAGYAR TÖRTÉNETBEN* (1790—1848) DR. KÁVÁSSY SÁNDOR Az a nevezetes és valóban nagy horderejű történeti tény, hogy — Lenin szavaival — a kapitalizmus „végleges győzelmének korszakában" [1] befejeződött a feudális Európa népeinek polgári nemzetté válása, a társadalmi tudatformák síkján elsősorban is abban jutott kifejezésre, hogy a hatalomra készülő, vagy már éppen hatalomra jutott burzsoázia képviseletében fellépő teoretikusok és ideológusok egy sor más fogalommal együtt a nemzet fogalmát is újrafogalmazták, és új nemzetfogalomnak adtak testet. Elvetve az addig uralkodó feudális rendi nemzetfogalmat, mely a nemzetfogalom határait a politikai hatalmat birtokló, kiváltságos rétegek, röviden: a nemesség teste körül vonta meg, a nemzet fogalmát a társadalmi valósághoz igazították, s a nemzetet a nemzetté lett néppel azonosították [2], amely a polgári átalakulás kiegyenlítő folyamatában a terület, a népesség, a termelőeszközök egyesítése, a politikai centralizáció, valamint a népen belüli különbözőségek fokozatos elhalványulása révén politikai tekintetben is egységesebb, és etnikailag is meghatározhatóbb közösséggé formálódott [3], Az említettek, mikor ezt tették — mint ismeretes —, haladó osztály képviselőihez méltóan jártak el, a történet parancsa szerint cselekedtek, és valójában két szempontból is nagy szolgálatot tettek a társadalmi haladás ügyének. Egyfelől a kor szintjén hűen fejezték ki a társadalmi valóságot, ugyanakkor nagy erejű eszmei fegyvert kovácsoltak a feudalizmus megdöntésére irányuló harc számára. Miután a nemzetfogalom, mint az uralmon levő nemességet fedő közjogi fogalom [4], futotta meg sok évszázados pályáját, a szuverenitás eszméjével az a képzet tapadt hozzá, hogy a hatalmat is csak azok birtokolhatják, és csak azokat illetheti meg az joggal, akik a nemzet tagjai. Így azáltal, hogy a burzsoázia a néppel azonosított nemzetet írta zászlajára, eszmei alapot teremtett arra, hogy harcra szervezze a tömegeket, s élükön meghódítsa a hatalmat, amelyet addig, azon a jogcímen, hogy ő a nemzet, a nemesség birtokolt. A nemzetfogalom megújítására irányuló mozgalom a forradalom csarnokába érkező Franciaországból indult ki, és kezdeményezői az emberi *A szerzőnek az Ungvári Állami Egyetem Tézi dopovidej ta novidonlenja Uzsgorod, 1965 c. kiadványa 15—24. lapján megjelent dolgozata. 335