Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

gondolkodás nagy forradalmárai, a francia felvilágosítók voltak. Felismerve, hogy a rendi nemzetfogalom felett már eljárt az idő, és azzal már mit sem lehet kezdeni, ha a polgári átalakulásból kibontakozó nemzet történeti tényét kívánják felmérni, a rendi nemzetfogalmat, mint teljesen ésszerűtlent és hasznavehetetlent az ámuló Európa szeme láttára lomtárba, a kevéssé tiszteletre méltó ócskaságok közé dobták. És valóban forradalmi tettel eltörölték feudális osztály tartalmát, s a népfelség alapján a nemzetet a néppel azonosítva, a nemzet fogalma alá a népet állították [5J. A francia példa rövidesen majd mindenütt követésre talált, ahol a feltételek megértek. A haladó erők mindenütt kitették a szűrét az elaggott rendi nemzetfogalomnak, és helyére a polgárság nemzetfogalmát állították. A nagy kezdeményezés a XVIII. század második felében nálunk is megmozdította a haladó erőket, és színre léptek azok a törekvések, amelyek a nemzetfogalom megújítását vették célba. És bár aligha vonhatjuk kétségbe, hogy a francia példa nálunk is ösztönzőleg hatott, a nemzetfogalom első magyar reformátorai Herder nyomdokaiban jártak [6], Herder, a német romantika nemzetfogalmának megalkotója, mint ismeretes, a nemzet fogalmát az etnikai értelemben vett népre alapozta, s a nemzetet etnikai, nyelvi közösségnek fogta fel [7]. Innen nemzetfogalmának népnemzetfogalom elnevezése. Gondolatai — mint tudjuk — versenyre keltek a felvilágosodás francia nemzetfogalmával, és óriási hatást gyakoroltak a korabeli Európa művelt rétegeire. Hatása alatt és az ő eszmekörében fogalmazta meg a maga nemzetfogalmát a mi Bessenyei Györgyünk is, aki talán az elsők között is elsőként szakított a rendi nemzetfogalommal, és képviselt műveiben előremutató nemzetszemléletet. Jellemzően világít felfogásának herderi gyökereire az az ismert megállapítása, hogy minden nemzet nyelvéről ismerhető meg leginkább, és azt a „nemzetet, melynek anyanyelve nem volna", megnevezni sem lehetne [8], A német romantika herderi eszméi alapján állította szembe a rendi nemzetfogalommal a maga nemzetfogalmát a következő nemzedék is. Herder eszméi hatották át Kölcsey nemzetfogalmát, aki hangoztatta, hogy a haza, nemzet és nyelv egymástól elválaszthatatlan dolgok [9], és Herder gondolatai nyomták rá a bélyegüket a tőle alig fiatalabb Széchenyi nemzetfogalmára is, aki a nemzet alapjának a közös leszármazást [10], leglényegesebb ismertetőjegyének pedig a nyelvet tekintette, mely, ha „fennmarad, a nemzet is él", de ha egyszer elnémul, akkor „csak gyászfűzért terem a hon" [11]. Hasonlóképp gondolkodott a nemzetről Wesselényi Miklós is, aki — bár tudomásunk szerint nem adta meghatározását a nemzet fogalmának — írásainak tanúsága szerint szintén etnikai értelmet tulajdonított annak, és hangsúlyozta, hogy a nyelv a nemzet „szent birtok"-ai közé tartozik [12], Az 1830-as, 40-es évektől azonban megtorpant a herderi vonal, és Herder eszméi lassan leszorultak a térről. Az uralmat egy másik irányzat, az 1832—36-os országgyűlésen színre lépő magyar liberálisok vonala vette át, amely azután az 1840-es évek közepén a politikai nemzet fogalmával zárta le az átalakítás művét. Izgató, és történelmi irodalmunkban máig sem teljesen tisztázott kérdés, hogy vajon mi a magyarázata annak, hogy a herderi vonal nálunk 336