Új Dunántúli Napló, 1996. május (7. évfolyam, 119-147. szám)

1996-05-11 / 128. szám

1996. május 11., szombat Kultúra - Művelődés Dunántúli Napló 7 A Jelenkor májusi száma A Pécsett szerkesztett Jelenkor májusi számának versrovatában Takács Zsuzsa, Dobai Péter, Makay Ida, Pákolitz István, Filip Ta­más, valamint a Kovács András Ferenc, Tompa Gábor szerzőpáros versei kaptak helyet. A lap gazdag és sokféle formát, hangot felvonultató prózarova­tában az olvasók Zeke Gyula Apothéka című tárcanovellája mellett találkozhatnak Karátson Endre Lao-ce kaijele című elbeszélésével, valamint Magyar László András novellájával Egyél a gyümölcsök­ből címmel, továbbá a szlovák Pavel Vilikovsky levélformában megírt ironikus szövegével, mely a Szigmán Frijád levele Juszúf Brijárhoz címet viseli. Az értekező szövegek körén belül külön egységet képez az 1995. évi - elsőkötetes szerzők számára létrehozott - Bródy Sándor-díj két jutalmazottja, Simon Balázs költő és Szilasi László irodalom- történész, kritikus saját kötetéről szóló írása. A májusi szám tanulmányrovatában olvasható továbbá Fenyő István Centralista fiatalok a reformkor kezdetén című dolgozata Eötvös József és Szalay László barátságának kialakulásáról, vala­mint Margócsy István vitacikke A tilalmi beszdéről címmel. A folyóirat kritikai rovatában Tandori Dezső Bállá Zsófia Aho­gyan élsz című verseskötetét méltatja, míg Bazsányi Sándor Tan­dori első két kötetéről ír új kiadásuk kapcsán. Nyáry Krisztián Szi­lasi László Miért engedjük át az ácsnak az építkezés örömét című esszékötetéről, Balassa Péter Pályi András kisregényeiről. Pákolitz István Bizakodik Agyveleje alig kopik rozsdamentes a gondolat még a fékevesztett kocsit sem ragadják el a lovak Bizakodik kétell kivár bölcsnátháni tapasztalat: mégse meztelen a király mégis van új a nap alatt Megvan a gomb majd lesz kabát őkegyelme sose nyűgös meg is megenné a saját - meg ám ha nem volna büdös Ezüst múltból arany jelent gyémánt jövőt kalapálgat mentelmi jog védi: egyen­lő partnere a halálnak Makay Ida Fény szerelme Mert már nem én. És nem, te sem. Ez nem kettőnk ölelkezése. Átáradt régen mindenekbe. Hajnallal gyullad. Ég az éjben. Lobog a délkörök delében. Átragyog égmély, nagy vizekbe. Ez már nem én. És nem te, nem. A fény ez már, a foglalatlan személytelen örök szerelme. Ne vessen gyűrűt A délután hűs tükre mélyül. Benne az ég elsüllyed lassan. Emlékeid belé ne vesd, meg ne gyalázza fodrozódás. Ne vessen gyűrűt, tündököljön. Emléktelen és mozdulatlan. Történeti játszótábor A szívklinika építésze A Nemzeti Múzeum idén is több turnusban rendez történeti játszótábort. A millecentená- rium jegyében nagy hangsúlyt kap a honfoglalás, illetve a ma­gyar államalapítás kora, tárgyi és szellemi kultúrája. A tárgy­készítő foglalkozásokon réz­domborítástól ékszerkészítésig sok mindennel megismerked­hetnek a 7-14 éves gyerekek a Balaton melletti Aszófőn június 16-tól. Érdeklődni lehet a 117- 7806 számon Lovas Mártánál. Weiler Árpád a Pécsett dolgozó építészek egyik legjobbika. Az elmúlt húsz esztendő alatt szá­mos kiváló épületet tervezett a város különböző pontjaira.- Még a Bárányatervnél dol­goztam, amikor a Közraktár ut­cába terveztem egy óvodát, amiből született aztán a Ledi- nán a kék színű óvoda. A korai épületek közül a Csaba Gyulá­val együtt tervezett komlói út­törőházat említhetném még, az­tán több családi ház született, majd a nyolcvanas évek elején a Flórián téri épület, a Katalin utcában és a Vámház utcában társasházak.- Mennyiben érintették az elmúlt húsz év változásai pá­lyádat?- A társadalmi változások és a tervező vállalati munkák megszűnése következtében jött létre tulajdonképpen az önálló irodám, ahol dolgozom. Pilla­natnyilag megválasztott elnöke vagyok a Somogy-Tolna-Bara- nya régió építész kamarájának, melynek küldötteként az ön- kormányzat mellett működő Pécsi Építészeti Bizottságban tevékenykedem. De ennél fon­tosabb körülmény, hogy a ka­mara el tudta érni azt, hogy az építészeti bizottságon belül működik egy albizottság, amely minden építészeti kérdésben dönthet, mint tanácsadó. Ebben a ciklusban fordulhatott elő először, hogy építészek olyan helyzetbe kerülhettek, hogy megkérdezték őket. Úgy gon­doltuk, hogy a kamara hat-hét tagú vezetősége alkotná magát az albizottságot.- Publikálsz is.-Több építészeti lapnak is dolgozom, most indul egy új Budapesten, s felkértek rovat­vezetőnek. Fontos, régebb óta tartó munkám e mellett Pécs építészettörténetének kutatása. Ma is gyűjtöm az anyagot a pé­csi építészekről, s szeretném, ha a kutatásaim eredménye egy könyv lenne.- Tervezel egészségügyi léte­sítményeket is.- Többet terveztem és terve­zek is, ha módom nyílik rá. Nem volt túl jó sajtója például annak, hogy én tervezetem az Irgalmasok utcájában a szívkli­nikát, amely Dél-Dunántúl leg­nagyobb szívcentruma, vagy a szülészeti klinika új szárnyát.-Nem szokás Magyarorszá­gon megemlíteni épületátadás­kor a tervező' nevét.- Nem, de arról, hogy hon­nan vásárolták a lámpákat, többnyire szólnak.- Mintha valamiféle káosz lenne a mai művészetben. Igaz ez az építészetre?- Én mindig a filmművé­szethez hasonlítom az építésze­tet. Az európai filmművészet tulajdonképpen haldoklik, mert elsodorta az amerikai. Az a polgári, életszerű film, amely a hatvanas években a francia új hullámmal vagy a svéd film- művészettel olyan fontos volt számunkra, ma már sehol sincs. Az a fajta pénz körüli profiz­mus, ami sikerorientált és ha­szonleső, háttérbe szorította. De valahol ezek az értékek új­ból a felszínre törnek. Az építé­szetben is hasonló a helyzet: a hatvanas évek rombolással tör­ténő újjáépítése során egyszer csak rájöttek, hogy nem az az érték, s a nosztalgikus, múltba forduló hangulat, melynek eredménye az építészeti rend­szerváltás is maga, az, hogy minden régi jobb annál, mint ami most van, az az építészet­ben álromantikát eredménye­zett. De sem az igazi romanti­kus építészet, sem a szecesszió annak idején nem tudott gyöke­ret verni igazán, hiszen nem il­leszkedtek be abba az építészeti folyamatba, amely egymásra épül. Ezért az első igazi nagy robbanás a konstruktivizmus és a Bauhaus volt, amely úgy vál­toztatta meg a világot, hogy a szerkezettől a funkcióig min­dent megváltoztatott. Ez a mos­tani újromanticizmus vagy a posztmodem helyi változata sem lesz sarkköve az előrelé­pésnek. A múltba fordulás ta­nító jellegén kívül, tehát hogy kell a szépség, mindez csak ak­kor művészet, ha előre is mutat.-Melyik skatulyába sorolod magad?-Sehová sem. Talán azt le­hetne mondani, hogy amit én csinálok, az pécsi eklektika, mert mindig megtalálható az a helyi hangulat, amit mi Pécsről ismerünk, de sokszor arra gon­dolok, hogy ez az új Bauhaus- nak és az új eklektikának a ke­veréke. Semmiképpen sem tar­tom magam posztmodernnek. Az a posztmodem ugyanis, amelyet többnyire a kabát ujjá­bái szórnak ki az építészek, ér­téktelen.-Érdekes jelenség, hogy a gazdasági és művészeti válság ellenére igen jó minó'ségű há­zak születnek manapság.- Eléggé álságosnak tartom a művészet válságáról szóló ta­nokat, mert a művészet valójá­ban soha sem lehet válságban, hiszen nem ipari kategória, ha­nem valamiféle belülről jövő dolog. Ami az épületek minő­ségét illeti, a válság ellenére lé­tezik egy kiugróan magas jöve­delmű réteg, amely kiugróan sokat költ. És aki bérpalotákat, irodaházakat vagy villanegye­deket épít, az ma már nyugati anyagot használ, de nem feltét­lenül a legjobb ízléssel. Ezen a területen egyébként az oktatást kellene erősíteni, és a múlt ér­tékeit figyelni, mert ha nem be­csüljük a múltat, nem lesz jövő sem. A múltbéli értékeket pedig védeni kell, de nemcsak a rég­múlt értékeit. Én már a szocre- ált is védeném, sőt, még a pa­nelházakat is, mert már elkezd­ték beépíteni a loggiákat, a te­tőre magas tetőt építenek, rosz- szabb lesz tehát, mint volt.- Úgy gondolom, a művészet olyan fajta közös nyelv, mely­nek segítségével azok, akik megértik, egymásra tudnak ta­lálni. Ez persze kevesek sajátja, kevesen képesek előállítani, s kevesen megmondani, mi is je­lent igazi értéket nekünk, s úgy gondolom, a kisebbség hatalma ezen a területen sohasem fog megvalósulni a tömegek felett. De valamiféle mérce azért léte­zik, hogy hány száz vagy ezer évet ér meg értékként egy alko­tás. Ez mindenképpen jelent va­lamit. Cseri László A Művészetek Háza ajánlataiból Könyvpremiert tartanak má­jus 13-án 18 órakor a Művé­szetek Házában. A Pannónia Könyvek gondozásában megjelent munka szerzője Fehér István, a címe pedig „A soknemzetiségű Baranya a XX. században”. E napon 19 órakor az Alternance együttes játszik kortárs ze­nét. 15-én 18 órakor a házi­moziban Wim Wenders Pá­rizs, Texas című filmjét ve­títik, mely Cannes-ban Aranypálma díjat nyert. A klasszikus zene kedvelőit várják 16-án 19 órakor a Budapesti Vonósok kama­rakoncertjére, melyen Csaj­kovszkij és Mendelssohn műveiből játszanak. 17-én 19 órakor Bach, Chopin, Brahms és Elgar művek hangzanak fel a Fiatal tehet­ségek pódiumán. Ezúttal Speigl Krisztina és Homor Zsuzsanna lép fel. Jótékonysági koncert Kincses Veronika, Vajda József, Vajda Gergely, Zseni Nándor és Simon Béla ad hangversenyt május 15- én a pécsi Liszt Ferenc Hangversenyteremben, „A beteg újszülöttekért” alapít­vány javára. A 19.30-kor kezdődő koncerten Schif- felholz, Donizetti, Schubert, Mozart és Vajda Gergely művei hangzanak fel. A jó­tékony célú estet a Művé­szetek Háza és a POTE Gyermekklinika közösen szervezi. Kiállítások A pécsi Műhelygalériában május 15-én H. Barakonyi Klára kiállítása nyílik meg. Az Ifjúsági Házban május 15-éig Suti Tongpragob munkái láthatók, 16-án 18.30-tól pedig a grazi Gösta Pongratz fotóklub mutatkozik be. A Várako­zók kiállítótermében a pécsi vasútállomások 22-éig Mó- rocz Sándor fafaragó mun­kái kaptak helyet. Táncsiker Utoljára az Országos Gyer­mek és Ifjúsági Táncművé­szeti Fesztivál országos döntőjén szerepelt sikerrel az ANK Gyerektáncszín­háza, Szalay Tamás vezeté­sével. Most Olaszországban vendégszerepeinek az Apáczai Nevelési Központ Művészeti Iskola zenei ta­gozatának növendékeivel. Május 12-éig tartó turnéju­kon 2 előadáson lépnek fel. A mindig megújuló 150 éves TIT Ma sokkal nagyobb az igény az ismeretek átadására, mint va­laha - hangzik a Pécs-Baranyai Tudományos Ismeretterjesztő Társulat alapelve. Vannak me­gyék, ahol az untig ismert anyagi okok miatt a 150 éves szervezet egyszerűen bezárta kapuit. Pécsett illetve Baranyá­ban ez nem következett be, és úgy tűnik, nem is fog.- Minőségi munkával tü- dunk piacon maradni - mondja Béna Emó'né, a Pécs-Baranyai TIT igazgatója. - Bevételekre tehetünk szert pl. konferenciák szervezésével egy-egy kurrens területen, mint a munkaügy vagy a külkereskedelem, s ilyen a gépjármű-diagnosztika. A kü­lönböző rétegnek szóló tanfo­lyamaink a fő bevételünket ad­ták tavaly, 22 milliót, a nyelv­tanfolyamok ennek a felét hoz­zák. Baranyában a TIT nem ka­pott helyi támogatást, 15 évvel ezelőtt is önfenntartó volt. Ak­kor 30 munkatársuk volt, most 10 körüli a létszám. A társulat a Nyelviskola épületében műkö­dik. 20 éves planetáriumát mű­szaki okok miatt 1990 óta zárva tartja. E kérdésben hatpárti dön­tés készül.- A fejlett országokban min­denütt működik a TIT-hez ha­sonló intézménytípus. Általá­ban költségvetése egyharmadát kell piaci körülmények között előállítania - mi a 95 százalékát teremtjük elő a piacon, és 5 százalékát kapjuk központi for­rásból.- Sok a konkurens vállalko­zás. Ezt mennyire érzékelik?- Nem nagyon, ugyanis a pi­aci tevékenységből származó pénzt a TIT visszaforgatja álta­lános kultúraközvetítő felada­tokra. Igaz, a nyelvoktatás 50 százaléka magániskolákban zajlik, de álljuk a versenyt a Nyelviskolák Szakmai Szövet­sége által kiadott minősítéssel.- A Megyei Munkaügyi Hi­vatal statisztikája szerint a ná­lunk végzők teszik le legered­ményesebben a nyelvvizsgákat. A TIT-nél óriási kedvezményt kap a nyelvtanfolyamokra irat­kozó hallgató, 60-70 kiváló nyelvtanár oktat nálunk. Új számítógépparkkal, amit a Német Népfőiskolái Szövetség­től kaptak pályázat útján, 12 személyes számítógéptermet alakítanak rövidesen. Várótermi tárlat - Mórocz Sándor fafaragó és Nagy József festő kiállítása látogatható Pécsett, a főpályaudvar kulturvárótermében. A május 22-ig minden nap 8-18 óráig nyitva tartó tárlatot a pécsi vasutas Művelődési Ház, a MÁV pécsi állomásfőnöksége és a Gyöngy­szem Galéria szervezte. A megnyitót az utóbbi vezetője Almásy László mondta, fotó: laufer G. O. „ ... valamiféle mérce azért létezik...” FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom