Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)

1982-06-26 / 173. szám

Of pécsi akadémikusok önálló lesz a Pécsi Zsolna/ Porcelángyár Dr. Grastyán Endre Alig több, mint egy hónappal ezelőtt a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése dr. Gras* tyán Endrét, a Pécsi Orvostu­dományi Egyetem élettani inté­zetének igazgatóját is levelező tagjainak sorába választotta. Az olvasónak bizonyára nem so­kat mond, ha tudományos te­vékenységének főbb állomásait ismertetjük, tegyük meg mégis, röviden, csak jelzésszerűen: „Az ötvenes években úttörő szerepet játszott az elektrofiziolpgia és magatartáskutatási módszerek meghonosításában és tovább­fejlesztésében. Az archicortex elektromos hullámformáinak funkcionális értelmezésével kap­csolatos munkái jelentős elis­merést vívtak ki a nemzetközi szakmai irodalomban, és mind­máig megtermékenyitően hat­nak a kutatásra. A limbikus rendszer szabályozási folyama­tainak a motiváció és tanulás mechanizmusaiban játszott sze­repét elemző vizsgálatai a kor­szerű pszichofiziológiai koncep­ciók részévé váltak." Talán ennyi is elég ízelítő­nek. Hozzá kell még tenni, hogy Grastyán Endrét ugyan az orvosi tudományok osztálya jelölte akadémiai tagságra, de munkásságának erősen inter­diszciplináris jellege miatt, az elnökség által kiküldött osztály­közi bizottság szavazott ügyé­ben. A végeredmény ismert. Vajon mi Grastyán Endre vé­leménye akadémiai tagságá­ról? — Mindenképpen nagy sze­mélyes megtiszteltetés, de még fontosabb, hogy a munkatár­sak, a velem dolgozó közösség számára jelent valamifajta el­ismerést. Ha emlékszik, egy ko­rábbi beszélgetés alkalmával azt mondtam, hogy a munka­társaimnak lenne jobb, ha akadémikus lennék. így tartom ma is. Ma már a tudományban legritkább az egyéni produkció. A mi munkánkban, ahol az idegfiziológia, az elektrofizio- lógia, a magatartáskutatás együtt van, különösen nem le­het egyedül boldogulni. A vizs­gált jelenségek természete megkívánja, hogy speciális szakemberekkel, matematikus­sal, fizikussal, számítógépes és statisztikus matematikussal dol­gozzunk együtt. • Az orvostudo­mányban régebben független­nek számító területek nem bol­dogulnak már magukban. Ilyenformán ez a megtisztelte­tés szól az egész intézetnek, benne van az ő munkájuk is, és — remélem — hasznuk is lesz belőle. Én arra büszke vagyok, hogy mindig is szoros baráti kapcsolatban voltam a munka­társaimmal, s ez a munkában éppúgy nagy jelentőségű, mint akkor, amikor „jó a termés”. — ön nemcsak az egyetem élettani intézetének igazgató­ja, hanem a tanszék mellett működő idegélettani akadémiai kutatócsoportnak is. A kettő te­vékenysége hogy kapcsolódik egymáshoz? — Elválaszthatatlanul. Először is azért, mert a munkatársak egy része tanszéki, másik része akadémiai státuszon van, de teljesen egyforma munkát vé­geznek. Ami magyarul azt je­lenti, hogy az akadémiai állás­ban levők is oktatnak. Ez hal­latlanul fontos, mert így az ok­tatás miatt valamennyien kény­szerülnek arra, hogy állandóan figyelemmel kísérjék a tudo­mányág egészét. A mi vélemé­nyünk szerint rendkívül jól be­vált a tanszékekhez kapcsolt akadémiai kutatóintézmények rendszere. Például így mód van az utánpótlást is kielégí­tően megoldani. A tudomá­nyos diákkörök egyébként szin­tén nagyon hasznos rendszere ugyanis lehetőséget ad, hogy négy év alatt, még hallgató korukban meggyőződjünk az esetleges jelöltek kutatási kész­ségéről. Ez az ideális kiválasz­tás lehetőségét biztosítja. Ez az, amire egy önálló kutató in. tézetnek soha nem lesz módja. A magam részéről remélem, hogy az én akadémiai tagsá­gom révén az akadémia és a kutatócsoport kapcsolata még szorosabbra fűződik. — Most néhány perce még szigorlatoztatott Hová megy ezután? — Átmegyek a „Sorbonné'- ra egy kísérletet szeretnék to­vábbfolytatni ma délután... Bocsánat, a Sorbonne, azt hi­szem, magyarázatra szorul. Az intézetünk ugyanis három kü­lönböző helyen található. Az ezelőtti helyünkön a Rákóczi úti épületben is működnek még mindig laboratóriumok, azután itt a szomszédos Honvéd utcai épületben kaptunk ideiglene­sen pár szobát. Ezért ahol most vagyunk, az elméleti tömb el­ső emeleti szárnyában, ez Ox­ford, a másik kettő Cambridge és a Sorbonne. Afféle keser- nyés-zsörtölődő tréfálkozás ez a kollégák között. Az a helyzet ugyanis, hogy a jelenlegi álla­pot nem megfelelő. Hajdan a Rákóczi úti helyiségeknek a zsúfoltságuk mellett, sőt avval összefüggésben volt egy nagy előnyük: fizikailag is, kénysze­rűen összezárva, mindig együtt voltunk, és így akarva-akarat- lanul. nagyon intenzív szelle­mi életet éltünk, örökös viták, eszmecserék közepette. Ez pe­dig az ilyen jellegű tudomá­nyos munkánál óriási haszon- nal jár. — Hol járt utoljára külföldön? — Bakuban voltam, ahol az INTERMOZG, a szocialista or­szágoknak a központi ideg- rendszer kutatására létrehozott tanácsa rendezett szimpoziont a motiváció problémáiról, mely­nek témafelelőse is vagyok eb­ben a szervezetben. Az azer­bajdzsán! akadémiai kutató in­tézettel egyébként kooperációs kapcsolatunk van. — És nova utazik legköze­lebb? — Ha egy mód van rá, nem szeretnék most sehova. A nyár ideális idő a kutatómunkára, mert év közben azért az egyéb teendők eléggé lefoglalnak. Holnap egyébként a TIT orszá­gos küldöttgyűlésére megyek. — Mint a TIT Baranya megyei elnöke. Ha már különféle tiszt­ségeinél tartunk - melyeket nehéz lenne felsorolni —, ilyen minőségében is „szabadságot vesz ki" a nyárra? — Korántsem. A Magyar Élettani Társaság XLVII. ván­dorgyűlése lesz július elején Pécsett, és mint a vándorgyű­lés elnöke, van elég dolgom az előkészületekkel és persze majd magával a vándorgyűlés­sel is. — Milyen tudományos mun­kán dolgozik mostanában? — A mozgás és az észlelés kérdései kerültek előtérbe. De változatlanul érdekel a hippo­campus, ez a speciális ősi kér- gi struktúra, amelynek kutatá­sát folytatni szeretném. Hailama E. Két és félszer annyi díszműáru Leállnak a híradástechnikai ellenállástestek gyártásával Július 1-től a 114 éves Zsolnay Porcelángyár ne­ve elől eltűnik a majd két évtizede odakerült FIM, megszűnik a Finomkerá­mia Ipari Művek. A Pécsi Zsolnay Porcelángyár is­mét önálló lesz. Mit kezdenek a gyáriak a függetlenséggel? Ho­gyan és mennyiben tud­nak megállni a saját lá­bukon? A FIM-mel meg­szűnik a „nagycsalád" nyújtotta biztonság, egyetlen porcelángyár sem számíthat a „majd segítenek a többiek” ko­rábbi lehetőségeire. Bosnyák János, a Pécsi Zsol­nay Porcelángyár igazgatója a felelősségről $?ól, melynek egy­más mellett két területen is ér­vényre keli jutnia: — Biztosítanunk kell a gyár pénzügyi stabilizálását. Kollek­tívánknak olyan hatékonyan kell dolgoznia, hogy megtermel­jük a fejlesztési, a bérfejlesztési lehetőségeket. Ezért tovább szé­lesítjük külkapcsolatainkat az edényt, díszműárut és porcelán- fajanszot forgalmazó ARTEX és a szigetelőket exportáló TRANS- ELEKTRO révén. A leglényege­sebb: finomítjuk, egyenletessé és folyamatossá tesszük a ter­melést és az árukibocsátást. — Mit terveznek a közeli és távoli jövőben? — Zsolnaybbá szeretnénk vál­ni. A szigetelőgyórtásunk né­hány éve a belföldi piac pan­gása miatt visszaesett. Akkor futtattuk fel az exportot- Olyan sikeresen, hogy most alig tud­juk kielégíteni a belföldi igé­nyeket. Idén a tavalyinál 30 millió forinttal nagyobb érték­ben várnak tőlünk porcelánszi­getelőket. Ez a termékünk a nagy szériákkal hozza a pénzt. De csak ezzel nem tudnánk gazdaságosan fenntartani ma­gunkat. A szigetelőgyártást szinten kívánjuk tartani, illetve valamelyest fejleszteni. — Mit jelent a gyárnak a pro­filtisztítás? — Igyekszünk megszabadulni a tőlünk idegen dolgoktól. Pél­dául a híradástechnikai kerá- ’ miáktól. Ez a termék az ötve­nes években lett a gyár újdon­sága, idén már csak 18—20 mil­lió forint értékben gyártjuk. A miniatürizálás halálra ítélte ezt a termékcsaládot, így 1983 első félévében szeretnénk beszüntet­ni ,a híradástechnikai kerámiák gyártását- A felszabaduló 1200 négyzetméteres, háromszintes üzemrész ad teret a fajansz- és az eozingyártós felfuttatásához. — A díszműáru-termelésünket kétlépcsős program szerint kí­vánjuk növelni: 1985-ig a jelen­legi másfélszeresére, 1990-ig körülbelül a két és félszeresére. A nosztalgiahullámban mind kelendőbbek a szecessziós stílu­sú, a gazdagon díszített vázák, kis szervizek, mokkás, teás, sü­teményes készleteink. A háztar­tási porcelánedényeinkben a barokk hódít. A szállodaipar is biztos vevő az extra igényeket kielégítő porcelán fajansz, por­celán és kék kobaltos étkészle­tünkre. Ez is rangot és biztos üzletet jelent a gyárnak. A klasszikus Zsolnay-termékek drágák. Érthető, :hogy a gyár­nak megéri hatékonyabbá tenni a termelést. A zsolnaybbá vá­lás azt is jelenti, hogy a gyári világspecialitásokból igyekeznek minél többet piacra vinni- A porcelán fajanszok (szervizek, vázák) mellett a sima zöld és különösen a kézzel gazdagon díszített eozinvázák a sztárok, ugyanakkor máz alatti és a máz feletti díszítési technikával készített porcelándíszmű-áruik is keresettek belföldön és kül­földön. Évi 2000 tonnás nagy­ságrendben készítenek minden­napi használatra étkező szervi­zeket, teás, mokkás, sütemé­nyes, gyermek- és kórházi kész­leteket, nagy mennyiségben szóló tányérokat és bögréket. A gyár 1750 dolgozója a csökkenő létszám ellenére is növelte a termelést. Hatéko­nyabban dolgozva érték el a közel félmilliárdos termelési, ér­téket. Utánpótlásgondjaik nin­csenek. A pécsi 508. számú Ipa­ri Szakmunkásképző Intézetben két önálló osztályban képezik a kerámiafestőket, a gipszese­ket, korongosokat/ A műszaki, közgazdasági szakemberek utánpótlása is folyamatos. Várják — mint Pécs legna­gyobb ipari gázfogyasztói — o földgázt, év végéig befejezik a gyáron belüli gázvezetékcserét és átállást- A Zsolnay művészi csoportja önálló tervezőként előre dolgozva alakítja a ke­resletet, vagy elégíti ki a vevők igényét. A FIM tehát megszűnik június 30-ával. A július elsejével ön­állóvá váló hat porcelángyár létrehozza a Finomkerámiai Kö­zös Vállalatot. Cél, hogy fenn­tartsák és üzemeltessék a FIM két üdülőjét és oktatási köz­pontját, hasznosítsák az R—22- es számítógépközpontot. Bizto­sítsa hátuknak a nagy mennyi­ségben szükséges import- és belföldi alapanyagokat és más fontos anyagot, készítse elő és bonyolítsa az esetleges gyárex­portot, segítsen a nemzetközi kapcsolatok kialakításában, el­mélyítésében, jelentesse meg-a Mestermunkát, az ipar szakmai lapját. Hogy mindez mennyiben érinti az önállóvá váló Pécsi Zsolnay Porcelángyárat? Any- nyiban, hogy a közös vállalat a tervek szerint önállóan tartja el magát és a „részvények” majd egyötöde a pécsieké. A lényeg: segíti a pécsieket. Murányi László A kézzel festett eozinvázák a sztárok 9. bányászati világkiállítás S A Mecseki Szénbányák Zágrábban A COMINA-rendszer makettja „Coorporation Mining Natu­ral” — COMINA a neve, an­nak az irányítási és ellenőrzési rendszernek, amelyet a Mecseki Szénbányák június elején be­mutatott a zágrábi 9. bányásza­ti Világkiállításon. A pécsiek COMINA-rendsze- rét egy makett tette láthatóvá. Nagy érdeklődés kísérte a CO- MINA-modellt: többek között megnézték a csehszlovák szak­emberek, a zágrábi egyetem professzora, valamint az indiai bányászati miniszter is. A Mecseki Szénbányák kuta­tómérnöke, Kiss Csaba készítet­te a makettet. A szemléltető eszköz hat hónapig készült, cse­kély idő a COMINA-rendszer létrejöttéhez képest, amely tíz esztendei munka eredménye. A bányaművelés változásokat idéz elő a kőzetkörnyezetben, ha ezeket a változásokat meg­ismerhetjük, akkor célszerűen Szabadalmaztatják a COMINA-rendszert beavatkozhatunk a termelésbe. Ennek a megoldását nyújtja a, három magyar intézet által ki­dolgozott COMINA bányaműve­lés irányító rendszer. A Közpon­ti Bányászati Fejlesztési Inté­zetből dr. Kapolyi László (je­lenleg államtitkár), a Magyar Állami Eötvös Lóránd Geofi­zikai Intézetből dr. Bokodi Ta­más és a Mecseki Szénbányák­tól Verbőci József, dr. Bánhe­gyi Mihály, dr. Szirtes Lajos és Szabó Imre vett részt a mun­kában. A COMINA-rendszer lénye­ge, hogy az irányítani kívánt bányaművelési rendszerben mé­rési helyeket jelölnek ki és lát­nak el mérőeszközökkel. Mérés­sel és számítógépes adatfel­dolgozással leképezik a közre­fogott tartomány szeizmikus se­besség eloszlását. A művelés­irányítók megtervezik és végre­hajtják az első termelési fel­adatot. Ennek hatását a termé­szeti rendszer állapotváltozásá­ra a méréssel határozzák meg. A mérési adatokat értékelő rendszer kimutatja a változások különbségét. Gyakorlatban tíz­tizenöt robbantó ponttal szem­ben huszonöt-harminc mérőpon­ton vesznek föl adatokat. A robbantások gerjesztette hullá­mok terjedési sebességét mérik és sebességviszonyokat állapí­tanak meg. A különböző idő­pontokban végzett mérések kü­lönbségét térképre viszik föl, amelyről leolvasható, hogy me­lyik kőzetkörnyezetben nőtt a terjedési sebesség — itt na­gyobb lett a kőzetnyomás —, illetve, hol csökkent a terjedé­si sebesség — ezeken a helye­ken lazult a kőzet. Teljesség nélkül, néhány irá­nyítási feladat, amely a CO- MINA-ra vár: váratlan szén- és gázkitörések elhárításában a védőtelepes művelés hatás-zó­nájának meghatározása. Akna- pillér méretek helyességének el­lenőrzése, a bányaterek fenn­tartási viszonyainak javítása a feszültség mező átrendeződésé­vel. A bányászati világkiállításon a COMINA makett tíz-tizenöt perc alatt mutatta be ezt a hosszú folyamatot. A Mecseki Szénbányák COMINA-eljórása szabadalmaztatás alatt áll. K. L HÉTVÉGE 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom