Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)

1982-06-26 / 173. szám

Délszláv klub Pécsett Az év végén átadják Tavaly nyáron kezdődött a pécsi, Esze Tamás utca 3. szám alatti épület felújítása, átalakítása. A város egyik legszebb részén, a Barbakán- nal szemben lévő házban a tervek szerint az idei eszten­dő végétől a délszláv klub működik majd. A VÁTI tervei alapján a Pécsi Építő- és Tatarozó Vál­lalat végzi a kivitelezést, melynek kezdetén gondot okozott, hogy a kőből, vályog­ból, téglából épült falak megrogytak, így a földszint feletti födémig kénytelenek voltak az épületet lebontani. Ezt megelőzően azonban a barokkos ház minden egyes részletét fotókon, rajzokon rögzítették, sőt helyszíni min­tákat is vettek. Azért volt er­re szükség, hogy a városké- pileg védett házat az eredeti­hez hű állapotban tudják helyreállítani. A tatarozó spe­ciálisan kiképzett brigádja statikailag megerősítette az épületet, majd a falak fel­húzásához kezdett. Most már kezd kibontakozni a ház kül­ső képe, helyükre kerülnek a díszek. A homlokzat közepén elkészült a falfülke, amelybe egy Szent György szobor kerül. A délszláv klub földszint­jén működik majd a játék­terem, az első emeleten lesz a kultúrterem, míg a tetőtér­ben könyvtár és olvasóterem várja a látogatókqt A ház külső és belső színeit a Mű­emlékvédelmi Felügyelőség és a tervező határozza meg, a fő szempont, hogy alkalmaz­kodjék, a környezethez. Az udvart parkosítják és egy kis szökőkutat is létesítenek. A délszláv klubnak otthont adó épület felújításának az értéke mintegy 3,5 millió fo­rintba kerül. Említést érdemel, hogy a szomszédos ház homlokzatát is helyreállítják, s ezzel az idegenforgalmi gócpontnak számító utca las­san olyanná válik, hogy ér­demes lesz végigsétálni raj­ta. Turistacsoport Pécsett, a „múzeum utcában” Fotó: Proksza Turizmus - dollár nélkül Olcsó, szép utak a Kárpátokba A belföld legvonzóbb városa Szeged Háromszáz pécsi-baranyai néző a Cigánybáró előadásán Munka* lehetőségek fiatalok számára A Szigetvári Ipari Szövetke­zet felvesz gimnáziumot végzett fiúkat segédmunkásnak, illetve vasipari betanított munkásnak 12-13 forintos órabérért. To­vábbtanulás: hegesztő tanfo­lyam, lakatos szakmunkáskép« ző. A Szigetvári Állami Gazda­ság felvesz általános iskolát végzett fiúkat és lányokat ser­tésgondozói, szarvasmarha-te­nyésztői segédmunkásnak. Ke­reset: 2000-3500 forint. To­vábbtanulási lehetőség: gazda­ságon belül szakmunkástanfo­lyam elvégzése. Zöldségszaporító és -hajtató Közös Vállalat, Szigetvár • fel­vesz általános iskolát vagy gimnáziumot végzett lányokat zöldségtermesztőnek. Kereset: 2200 forint. Továbbtanulási le­hetőség: Villányi Szakmunkás- képző Intézet, A Szigetvári járási községi Tanács Költségvetési üzeme felvesz általános iskolát vég­zett fiúkat kőműves segédmun­kásnak 15 forintos órabérért (később kőműves szakmunkás- képző elvégzése lehetséges). Továbbá építőipari szakközép- iskolát végzett fiút, előkészítői és lányt kalkulátori munkakör­be. Kereset: 2600—2800 forint. Továbbtanulási lehetőség: épí­tőipari kalkulátor-tanfolyam, il­letve műszaki főiskola levelező tagozata. A Szentlőrinc és Vidéke Álta­lános Fogyasztási' és Értékesítő Szövetkezet felvesz általános iskolát és gimnáziumot végzett lányokat gépi varró és anyag- mozgatói munkakörbe, 12 fo­rintos órabérért. Költségvetési tizem, Szentlő­rinc felvesz általános iskolát végzett fiúkat építőipari segéd­munkásnak (kereset 2500—3000 forint), általános iskolát, gim­náziumot vagy szakközépisko­lát végzett fiúkat villanyszerelő segédmunkásnak, illetve szak­munkásnak (2500-3200 forint), felvesz általános iskolát vagy gimnáziumot végzett fiúkat szo­bafestő-tapétázónak (2500— 3500 forirt), szakközépiskolát végzett fiúkat és lányokat villa­mos biztonságtechnikai szolgá­latra (2000—2500 forint), álta­lános iskolát végzett fiúkat bá­dogos, vusbetonkészítő, épület- asztalos segédmunkásnak (2500 —300Ö forintig), valamint fel­vesz általános iskolát vagy gim­náziumot végzett lányokat pb- nyomáscsökkentő javítónak (1800—2200 forint). Továbbta­nulási lehetőség: tanfolyamok, esti szakmunkásképzés. A Szentlőrinci Állami Gaz­daság felvesz szakmunkáskép­zőt végzett fiúkat autószerelő­nek (3000—3500 forint), általá­nos iskolát vagy gimnáziumot végzett fiúkat és lányokat búr» gonyapehely üzemi betanított munkásnak (Vajszlón) 3000 fo­rintért, továbbá szakközépisko­lát végzett lányokat laboráns­nak (3000 forint), fiúkat nö­vénytermelői műszakvezetőnek 3200—3700 forintig. 6. HÉTVÉGE Kétlaki lett a Mecsek-Tourist? - Nem hoz turistákat a me­gyébe, hanem visz innét? — Van némi alapja a kérdésnek, hiszen igen megjavult ennek a pécsi-baranyai utazási irodá­nak a szervező munkája. A lé­nyeg azonban változatlan: a Mecsek-Tourist eddig is kettős feladatot látott el. Egyik: Baranyába hozza, itt segíti a hazai és külföldi ki­rándulókat. Ezt a munkát töret­lenül látja el, minden vendég­látóipari és szállodai árrende­zés ellenére. Ezek az árváltozá­sok legfeljebb átrendezik a Mecsek-Tourist eredményeinek vonulatát. Például olcsóbb szál­láshelyekre jönnek inkább a vendégek. Aztán a Pécsi Nyári Színházba aránylag sok a me­gyén belüli, falusi néző. A kül- megyeiek — egyetlen tavalyi csoport kivételével — inkább egyéb célból, például harká­nyi fürdés végett érkeznek, s ezzel egybekapcsolva adják el nekik a színházjegyeket. Ered­mény viszont, hogy a megyén belüli falusi lakosság a Me­csek-Tourist és a termelőszö­vetkezetek szervezésében a nem nehéz művészi igényű, ha­nem inkább szórakoztató jelle­gű előadásokra, például ta­valy a Zerkovitz-operettre, A csókos asszonyra érkeztek. Ezek az átrendeződések a Mecsek- Tourist általános eredményeit nem módosították. Sőt, a Pécsről, Baranyából ezzel az utazási irodával kiraj­zó turistákat egyre nagyobb tö­megben utaztatják külföldre is. Hiszen, aki megismerte a Me- csek-Touristot, az más utak le­bonyolítása végett is hozzá­fordul. Mert ennek az irodá­nak sok más utazási szervezet­tel, pl. a MALÉV Air Tours-szal van szerződéses kapcsolata. Az úgynevezett .észak-magyar túrá­ban egynapos kassai kirándu­lás van, amikor megnézik Krasznahorka „büszke várát” és elzarándokolnak a nagy fe­jedelem, II. Rákóczi Ferenc sír­jához, a kassai dómba. Egyhe­tes útra mennek sokan a Me- csek-Touristtal Zágrábon át az adriai tengerpartra, Porecsba, négynaposra Ljubljanán keresz­tül Koperba, avagy Rovinjba. De van az olaszországi Velen­cébe is útjuk, aztán olcsó bul­gáriai üdülésük Várnában. To­vábbá kétnapos bécsi kirándu­lásuk, avagy háromnapos'üdü­lés Bécs—Gráz útvonalon. A legmesszebb vezető nyugati út Münchenbe visz, a legtávolab­bi keleti pedig Isztambulba. A Mecsek-Touristnak ezek az út­jai már hónapokkal korábban teljesen elfogytak. Ami a meglepő: Szeged vonzóereje. A szegedi ünnepi játékokra immár sok évtizedes magyar belföldi turistahagyo­mány képpen, no meg a ren­dezvény nemzetközi színvonala miatt, tömegek mennek. Csak eddig nem sikerült helyet sze­rezni. A korábbi években leg­feljebb száz-százhúsz jegyet szerezhettek a baranyaiak, s az bizony kevés volt. Most a Me­csek-Tourist jó időben jelent­kezett, s a sok éves szervező­kapcsolatra hivatkozással há­romszáz főnyi pécsi-baranyai nézőt visz a játékokra. Olcsó szálláshelyet is szereztek. így eztán több csoportban indul majd a közönség Szegedre. Legtöbben az operai igényű és ooeroénekesekkel élőadatott Cigánybárót nézik meg, de so­kan kíváncsiak a táncprogra­mokra is. Egyáltalán: a Me­csek-Tourist nagy érdeme, hogy az árviszonyokhoz alkalmaz­kodva megfizethető áron, ha­zai turizmust alakít ki. Hiszen művészetileg, s a kikapcsolódás szempontjából fontos feladat erre is ráirányítani a közönség figyelmét. Az első eredmény: háromszáz pécsi-baranyai lehe­tősége a szegedi Cigánybáró előadására. F. D. Új üzletsor Lvov-Kertvárosban Lvov-Kertváros — Sarohin tá­bornok útja — üzletsor. Ha úgy megyek, hogy véletlenül se pil­lantsak a másik oldal felé, ha­tározottan nagyvárosias benyo­mást kelt az utcasor. Tízemele­tes lakóházak, előttük a hozzá­juk ragasztott üzletekkel, és még előttük a rengeteg gépko­csi... Csak valahogy az embe­rek nyüzsgése hiányzik. Ez az utcasor itt most Pécs déli vége. Az üzletekből az el­adók a szántóföldre néznek, Mólomra látnak. Az a terület a terjeszkedő városrész szakmai szóhasználata szerint az 5. tömb, ahöl az építkezések előkészíté­se a közeljövőben kezdődik. De mire ott házak fognak állni, azokban meg emberek — azaz a jelen témánk szempontjából: vásárlók — fognak élni •.. nos, az még odébb van. Majd akkor délebbre csúszik a „város szé­le”. Én azonban a mostani helyzetre vagyok kiváncsi. * Az imént azt mondtam: hiány­zik a nyüzsgés. Azt hiszem, eb­ben nemcsak a délelőtti óra a ludas. Az is, hogy nem olyan ez az üzletsor, ami előtt végig le­het sétálni (a középütt lévő pa­pír-játékbolt miatt pl. jócskán kerülnie kellene a kirakatnéző­nek), de — legyünk őszinték — az üzletek sem olyanok, amik nézelődő sétára ingerelnék a kertvárosi polgárt, sőt — horri- bile dictu! — a más városrészek­ben lakókat is idecsábítanák. Nézzük csak! Szép kirakat ren­dezésére kínálkozó üzletekben orvosi rendelők, Volán-iroda (tudom, csak néhány évig tar- tóan átmenetileg), meg másmi­lyen iroda . . ■ No, és a leg­szebb?! Azt hiszem, a Röntgen- és Kórháztechnikai Vállalat pé­csi kirendeltségének a háza eb­ben a sorban a totális félreér­tés: a körben vasrácsos abla­kokkal hivalkodó épület börtön­hatását fokozza a fekete-fehér csíkos lábazat- és oromdíszítés. Próbálom elképzelni: ugyanezt engedélyezték volna-e megépí­teni mondjuk... a Szigeti vá­rosrészben? Aligha! De itt, a „város szélén" ... *. Kirakatokat nézegetek- Azaz­hogy nézegetnék. Mert ezek az­tán csak nagy-nagy jóindulattal nevezhetők kirakatnak. Az egyik üzlet vezetője meg is állapítja: ezek a korszerűnek mondott be­tekintő kirakatok, de annak sem az igaziak, hiszen a leg­főbb látványosság - a fűtőtest. Holott az egész üzletnek kellene teljes berendezésével és áru­készletével kirakatnak lennie. Csakhogy a berendezés sem mindig ehhez az elvhez igazo­dik. És mivel valamiféle kiraka­tot mégis iparkodik produkálni mindegyik üzlet, hát meg is lát­szik az erőlködés, ami a legjobb szándék mellett is igénytelen­séget szül. Nem a kirakatrende­zők hozzánemértése, hanem a körülmények miatt. Az egyik üz­let - a bizományi — már most, alig két hónappal a birtokba­vétel után azt fontolgatja: ho­gyan lehetne valami módon mégis igazi kirakatot csinálni. Az éppen berendezkedő OFO- TÉRT megoldotta: tetszetős vit­rinekbe helyezik majd a kíná­landó portékát. * Mondom: délelőtt 9—10 kö­rül, a nyitás idején jártam vé­gig az üzleteket- Az egy papír­bolt kivételével bizony alig lát­tam vevőt. Az eladók rendezge­téssel ütötték agyon az időt. Vajon nem korai-e ez a nyitás itt a „város szélén", ahol az üzletek elsősorban csak a hely­ben lakókra számíthatnak:azok­ra, akiknek a többsége ilyenkor a város különböző helyein dol­gozik és olyankor tér haza, amikor ezek az üzletek már a záráshoz készülődnek. A vásár­lás tehát marad a munkahely közelében, vagy a belvárosban. De mit mondanak az üzletek­ben? Azt hiszem, Simon Józsel- nének, a bébiruházati bolt ve­zetőjének a véleményét' elfo­gadhatjuk mérvadónak: ,.Azért kezdünk ilyen korán, hogy ki le­gyen a heti 42 óra. Mi azonban benne lennénk a későbbi nyil- vatartásban is, mondjuk este 7-ig. Előbb-utóbb a forgalmon is érződne a hatása ..." Be- nyovszki Jánosné, a könyv-, pa­pír-, írószer- és jptékbolt vezető­je viszont — az üzlet jellegére hivatkozva — így vélekedik. „A nevelési központ közelsége miatt késő a tél 10-es nyitás. Korai - 7 óra körüli — nyitásra lenne szükség, egy esetleges hosszabb dél körüli „ebédszünettel"■ az 5-6 óráig tartó nyitvatartás ér­dekében." Proksza László felvételei Ha már szóba került az ebéd­szünet, hadd említsem közbe- vetőleg a közös panaszt, amit — ismét csak — Simon Józsefné megfogalmazásában adok köz­re: „Megoldatlan az elő fizeté­ses étkezésünk. Próbálkoztunk a nevelési központ bisztrójában, de ott ilyesmi nincs (olcsó étel sincs!), a Diana téri új étterem pedig nagyon messze van, nem fér be azi ebédidőbe. Az lenne jó, ha itt étkezhetnénk ..Hát tessék, segíteni kell valahogy a gondon! * A legérdekesebb azonban a forgalom, hiszen azon mérhető le leginkább, hogyan „muzsi­kálnak" ezek az üzletek­Drinóczy Jolán, az úfjúsági Turisztikai Kölcsönző üzletveze­tő-helyettese: „Három éve va­gyunk itt; az ifjúsági szerveze­tek, közületek részéről nincs gond, azok jönnek, csak az egyéni kölcsönzők találnak ide nehezen, pedig hirdetjük is ma­gunkat." (Az épület falán lévő, négy panelelemnyi reklámfel­iratuk ügyes ötlet!) Tóth Gyulá- né, a szabóság vezetője: „Az itt lakóknak még egyéb gond­jaik vannak, mint a ruhacsinál- totás, a vevőkörünk jobbára más városrészekben lakókból jön össze.” Schultheisz Istvánná, a a Bizományi üzletvezetője: „Áp­rilis elején nyitottunk, az első havi 1 milliós tervünkkel szem­ben 1,5 milliót hoztunk; a május azonban gyengébb volt az ala­csonyabb tervnél is. A felvevő viszont — az üzletfeleinknek kö­szönhetően! - 164 ill. 158 szá­zalékot produkált. Már látjuk: ez nem Bem utca, ahová csak úgy beugrik az ember, ide el kell jönni. És jönnek a városból is. Az itt lakók inkább eladni jönnek, nem pedig venni.” Dob- re Andrásné, a MERUKER-TRI- TEX közös üzemeltetésű boltjá­nak a vezetője: „Kevés még a tapasztalat, hiszen nemrég nyi­tottunk. Az, emberek még nem is tudják, hogy vagyunk-” Si­mon Józsefné, bébiruházati bolt: Másfél milliós az árukészletünk, nagy a választék, 6—10 éves ko­rig szinte minden ... Rengeteg itt a gyerek, az ember azt hin­né, hogy vevő is van ... A havi forgalmunk 400-500 000 forint körül van, messze kevesebb, mint a Gólyáé. Érdekes, hogy a BAV hétfői szünnapja érződik a mi forgalmunkon is.” Ti. a Ivov- kertvárosi BÁV-bolt a Bem ut­caival és az ország valamennyi BÁV-boltjával együtt — hétfőn tart szünnapot- Pedig azt hihet- nők: már csak üzleti érdekből is osztozik a két bolt a heti pi­henőnapon. * üzletek a „város szélén”, a kereskedelem pionírjai. Med­dig? Előveszem a terület rende­zési tervét (amin szép számmal vannak álmok is), eszerint itt a Sarohin tábornok útja—Hajdú Gyula út találkozása környékén lesz valamikor a városrész üz­leti központja. Addig a pioní­rok bedolgozzák magukat. Hársfai István > Üzletek a „város szélén”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom