Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)
1981-09-20 / 258. szám
november 7-re sxere megnyitni Minta utáni értékesítés Lakberendezési tanácsadás obos Ferenc, a BARANYAKER igazgatója, amikor a minap körbejártuk a késziilgető pécsi Domus Áruházat, nosztalgikusan, ám csak mellékesen jegyezte meg: ha minden úgy ment volna, ahogy ö annak idején elképzelte, s tette meg a kezdő lépéseket, ez lett volna az első Domus az országban. így azonban „csak" a legnagyobb alapterületű vidéki bútoráruház. Viszontagságos kezdeteiről sokat irtunk: az apropó minden alkalommal a lehetetlen körülményekkel viaskodó pécsi bútorkereskedelem volt. No de ezek a kezdetek ' a múlt jótékony homályába vesznek. Itt a Bajcsy-Zsilinszky úton, Pécs új üzleti negyedének ez a reprezentatív létesítménye — most már tényleg! — a befejezés előtt van. Igaz, az igazgató hangsúlyozottan feltételes módban fogalmaz: „Ha minden jól megy, november 7-e előtt nyitunk ..És a feltételes módra meg is van az oka. Május 21- én ugyanis azt írtuk, hogy „hazánk tizenhatodik Domus Áruházát augusztus 20-án szeretnék megnyitni a közönségnek”. Mint tudjuk, augusztus 20-a rég elmúlt. Szeptember 7-én pedig, amikor az említett látogatás volt, olyan munkákon dolgoztak még, amelyeknek az állása igazolni látszik az igazgatói aggodalmat. Dolgoztak a műkőburkolat lefektetésén, korlátokat szereltek a belső lépcsőknél, villany-, telefon- és liftszerelök tevékenykedtek, éoítették a Vasút utcai oldalon a rakodóteret határoló betonfalat... Tehát olyan munkák folytak, amelyeken — ha igaznak hitték és mondták az augusztus 20-át — már rég túl kellene lenni. A miértet azonban most hagyjuk. Bármiféle magyarázat is lenne, az mit sem változtathat már azon a tényen, hogy a BARANYAKER — bízván az ígéretekben — már júniustól kezdve fogadta a Domus 52 millió forint értékű nyitókészletét, amelyből 32 millió a bútoré, 15 a lakástextilé és 5 az egyéb lakberendezési tárgyaké. Mindennek a 80 százaléka már meg is érkezett, a platón, a volt ÉPGÉP-csarnokban és másutt tárolódik — lekötve a vállalat forgóalapját. Az olvasót persze ez sem érdekli különösebben, amint a mellőzött magyarázat sem. Sokkal inkább az foglalkoztatja, hogy november elején végre valóban megnyíljék az új lak- berendezési áruház. No meg az is, hogy milyen lesz, mit fog tudni. Hát ez az, amit a legkönnyebb elmondani. Kezdjük a külsővel. A Tilloi Ernő tervezte épület a színes mázas cserépburkolattal jó ideje előttünk van már; megjelenése, formája szerint a környék uralkodó építészeti alkotása. Utóbb készült el a két torony a Domus-felirattal (esténként már ki is van világítva), amelyek az ún. menekülőlépcsőket takarják. Ezeket kötelező megcsinálni, itt-ott el is lehetett volna dugni, így azonban az épület díszítő kiegészítője, olyasmi, mint a szép bútor mellett egy márkás váza, vagy egy elegáns függöny. (Az újságíró magánóhaja: soha ne kényszerüljenek megnyitni sem a felső, sem az alsó üvegajtókat.) Ha belépünk az áruházba, most még akadálytalanul nyűgöz le a hatalmas tér (54 x 22 m egy-egy szint eladóterének az alapterülete) és. ebben mindössze két pillér áll. E kettőnek a látványa felidézi azt a vitát, amikor 1975-ben a város tanácselnökénél a Domus építéséről, a lehetséges építési technológiáról lévén szó, az akkor újdonság IMS-t ajánlotta a BÉV. Mindenki megrettent: milyen lesz egy bútoráruház egy olyan oszloperdővel, amilyent az IMS fesztávolságú" diktál? Más technológia mellett döntöttek. Ez a két pillér pedig szinte észre sem vehető. A hatalmas földszinti teret 3 oldalról üvegfal határolja — ez egyetlen hatalmas kirakat lesz, ahol — Pagony Balázs áruházigazgató szerint - a jelenleg forgalomban levő bútorválaszték közel 90 százaléka bemutatható lesz. A földszintivel azonos méretű eladótérben kapnak helyet a lakástextíliák, a csillárok és más kiegészítő lak- berendezési tárgyak. Mindkét szinten kezdenek a helyükre kerülni a berendezések: a térelválasztó paravánok, a rögzített padlószőnyegek. Az áru fogadására készek az eladóterek mögötti nagy raktárhelyiségek is. A Domus — mint ismeretes — bemutató áruház lesz: az itt kiválasztott bútort a távoli raktárról adják ki a vásárlónak. (A BARANYAKER most azzal a gondolattal foglalkozik, hogy a közelben — a Bajcsy-Zsilinszky út túlsó oldalán, a Domus-szal szemközt építene bázisraktárt. Persze, ennek külsőségeiben igazodnia kellene a megváltozó arculatú környékhez.) Végezetül néhány újdonságról, amivel először itt találkozik majd a vásárló. A szombathelyi LATEX-szel és a Déldunántúli Textil Nagykereskedelmi Vállalattal együttműködve a bútorhuzatokhoz alkalmazkodó színű kísérőfüggönyöket kínálnak majd a vevőknek. A Szék- és Kárpitosipari Vállalattal olyan megállapodás jött létre, hogy a vásárló a megtekinthető szövetkollekcióból kiválasztja a neki tetszőt, s a vállalat rövid határidőn belül a kívánt huzattal bevont bútort le is szállítja. Lesz az áruháznak saját lakberendezője is, aki nemcsak a helyszínen ad tanácsot, hanem a vevő kívánságára kimegy a lakásra is, hogy a lokás méreteinek, beosztásának ismeretében segítsen a megfelelő bútor kiválasztásában. Hársfai István Befejezés előtt a pécsi Domus építése Ügyeletek, kórházak, bölcsődék a hétvégeken Az ötnapos munkahét és az egészségügyi ellátás URH-s gépkocsiban az orvos... Szombaton megszűnik a szakrendelés Elképzelhető lenne, hogy egy hirtelen rosszullét során a beteg ne kapjon sürgős és szakszerű orvosi ellátást csak azért, mert az orvos szabadszombatos? Természetesen nem. Mint ahogy a hétvégeken felvett kórházi beteg számára is mindig készen kell állnia a laboratóriumi, esetleg műtéti háttérnek. Az ötnapos munkahétre való áttérés éppen ezért az egészségügy területén is rendkívül aprólékos, minden részletre kiterjedő szervezőmunkát köve- ~ tel. Az Egészségügyi Minisztérium irányelvei szerint alapvető követelmény, hogy a lakosság, az intézeti ápoltak, gondozottak ellátása megfelelően, folyamatos módon történjék. Baranyában, a nemrégiben megtartott főorvosi értekezleten, tanácsi, munkaügyi szakemberek bevonásával dr. Kóbor József megyei főorvos ismertette az előzetes elképzeléseket. .Mint elmondta, az ügyeleti, a rendelőin^ tézeti, a kórházi és a bölcsődei ellátás megszervezése igényli a legnagyobb körültekintést, helyenként a feltétlenül szükséges létszám-visz- szapótlás biztosítását is. Egyéb területeken önerőből, szervezési intézkedésekkel kell megoldani az ötnapos munkahét mellett is a maradéktalan egészségügyi ellátást. Mint dr. Kóbor József kifejtette, a részletekről egyelőre korai lenne beszélni, hiszen majd a gyakorlat igazolja egy intézkedés helyességét, folyamatosan ehhez kell igazítani a különféle intézkedéseket, egyik-másik módosítását. Több esetben azonban olyan konkrétumok jelezhetők már most, amelyek később is meghatározzák az eMátásban résztvevők veendőit. Az ügyeleti szolgálatot a kórház-rendelőintézeti egységre alapozva szervezik meg. A megyei főorvos Szigetvárt hozta példának, ahol az egész járás ügyeleti ellátásában részt vesz a kórházban az ügyeletes orvos, a^ szükséges szakszemélyzettel, a másik orvos az URH-val felszerelt gépkocsiban siet a betegek segítségére. Baranyában 8 ilyen, bázisra épül majd az ügyeleti szolgálat. Ennek egyik előnye, hogy egy meghatározott helyen, minden időpontban az állapotának megfelelő ellátásban részesülhet mindenki. A körzeti orvosi, körzeti gyermekorvosi szolgálat tagjai a heti munkaidőt a hét első öt napján dolgozzák le. a szabadnapot mindig szombaton kapják meg. Az így megnövekedett napi munkaidőt a rendelési idő meghosz- szabbítására fordítják. Ezzel párhuzamosan a szakrendeléseken megszűnik a szombati rendelés. A sürgős szakorvosi ellátást az erre kijelölt kórházak ambulanciáján végzik majd el. Egyébként a folyamatosan működő intézményekben — kórházak, betegotthonok, stb. — munkaszüneti illeme pihenőnapokon is biztosítani keit a megfelelő diagnosztikai hátteret, a röntgent, a laboratóriumot. Megyénkben, egyelőre kísérletképpen felvételi részlegeket hoznak létre elsőként Pécsett a Megyei Kórházban és>a mohácsi kórházban. Bizonyára sokakat érdekel, hogy milyen változások várhatók a bölcsődei ellátásban? Az Egészségügyi Minisztérium irányelvei szerint a lakosság igényeinek megfelelően szombatonként sok bölcsődét be lehet zárni, így dolgozóik a munkaidejüket a hét első öt napján töltik le. Intézkedni fognak azonban olyan tanácsi bölcsődék kijelöléséről, ahol azoknak a gyermekeit fogadják, akik a szombatjukat munkával töltik. A szombatonként nyitvatartó bölcsődék kijelölése — a helyi igé. nyék alapján — a tanácsok feladata. A bölcsődék hétköznapi nyitvatartási idejét ugyancsak a szülők igényeinek megfelelően kell meghatározni, ez azonban a napi 14 órát nem haladhatja meg. A gyógyszerellátást a gyógyszertárak hétvégi nyit- vatartásót minden esetben az ügyeleti szolgálat gyógyszerbázisaként szervezik majd meg. A megye egészségügyi vezetése valamennyi érintett tanácsi és társadalmi szervvel, a szakszervezettel, az intézmények képviselőivel közösen dolgozza ki az átállás lehető legzökkenőmentesebb módszerét. Lehetnek, bizonyára lesznek is ennek ellenére kezdeti problémák. Egy azonban biztos, hogy az elsődleges szempont a lakosság egészségügyi ellátásának folyamatos biztosítása. K. Gy. 57 ki vidéken A távközlés tartalékai K ezdhetjük afféle „győzelmi jelentéssel” is: a közelmúltban Kecskemétet bekapcsolták az országos távhívóhálózatba, s ezzel csaknem teljessé vált a tárcsázással hívható megyeszékhelyek köre — csak Békéscsaba van hátra. Szépen hangzik az is, hogy országszerte 245 helység neve van már a távhívási listán, s hogy Európa 27 országával áll hazánk ilyen közvetlen kapcsolatbon. Legyünk őszinték: az olvasó az efféle hurrá-hangulatú felsorolásokra legyint, s azzal kommentálja, hogy a telefon- hálózat messze elmarad a kornak megfelelő színvonaltól. S noha a bevezetőben említett tények szó szerint igazak, az utóbbi észrevétel szintén megfelel a valóságnak. Az utóbbi időben — gyakran hangzik el két mondat a posta vezetőinek szájából. Az egyik úgy szól, hogy a „posta nem hatóság, hanem szolgáltató vállalat”, a másik pedig úgy, hogy a „telefon nem luxus, hanem szükséglet". Mindez alapot ad annak feltételezésére, hogy a jószándék megvan a telefonhálózat fejlesztéséhez. Ám ez egymagában nem elegendő. Pénz is kell hozzá. Meg még sok minden. Országosan jelenleg minden száz lakosnál népesebb településen van telefon. Messze vagyunk még attól, hogy ez, mindenütt korszerű, az igényeket kielégítő legyen, de emberélet már nem eshet áldozatául a telefonhiánynak. Jelenleg az ország 2096 helységében még kézi kapcsolású központ működik. Ez a településeknek mintegy kétharmada, de a telefonelőfizetőknek csak 15 százaléka lakik ezekben a községekben. A jelenlegi ötéves terv időszakában 500 helyen megszüntetik a kézi kapcsolást, s a vonalakat beviszik egy-egy nagyobb kapacitású központba, fgy körzetek alakulnak ki, azokon belül helyi beszélgetés díjáért lehet telefonálni majd a nappal és az éjszaka bármelyik órájábon. Budapesten kívül —, ahol ugyancsak nem csökken a telefonra várakozók száma, noha két év alatt 44 ezer új előfizető lakásában szólalt meg a telefon — százezer körül jár azok száma, akik telefont igényeltek. Ki régebben, ki újabban. Az is biztos, hogy a valódi igény ennél nagyobb, hiszen sokan — éppen a kínos-keserves telefonhelyzet ismeretében — nem is nyújtják be kérelmüket. Változik a szemlélet is. Korábban úgy tartották: kis helyen telefonra az orvosoknak van szükségük, esetleg még néhány helyi — tanácsi, termelőszövetkezeti, gazdasági — vezetőnek. (Természetesen a közieteken kívül.) Ma már — hiszen nem luxus —, azok is szeretnének telefont, akik községben álltak munkába, s időnként felhívnák városban maradt családtagjaikat, barátaikat, vagy éppen színház-, hangverseny- stb. jegyet rendelnének a közeli városban. 1985- decemberéig a posta 57 ezer telefonigényt tud kielégíteni vidéken. A fejlesztési terhek és lehetőségek azonban - sajnos — nem mindig esnek egybe az igényekkel. Lehet tehát, hogy az ország egyes tájain régi és nagyon indokolt kérelmeket nem tudnak teljesíteni, miközben másutt talán a friss jelentkezők is megkapják a telefont. Annyi már biztos, hogy a távhívásba 246.-nak Leninváros kapcsolódik be. Az pedig az ötéves tervben szerepel, hogy 1985-ig eléri vagy megközelíti a távhívásba kapcsolt helységek száma a háromszázat. Ha nem is magas ez a szám — a városok és községek együttes számának tíz százaléka — de kezdetnek (tegyük hozzá: kissé elkésett kezdetnek!) biztató! Mint ahogyan az is, hogy az úgynevezett segélykérő telefonokról egyelőre csak valóban életmentést szolgáló és a hívott által fizetett — jól közismert nevén: R — beszélgetéseket lehet lebonyolítani, de közülük százról már mindenféle hívásra van lehetőség. Ez egyelőre csak kísérlet, de — ahogyan közeledik az általános ötnapos munkahét bevezetése — egyre szélesebb körben. Csak a hívó nevét, lakáscímét és személyi igazolványának számát kell bemondani - a posta dolgozója kapcsolja a hívott számot. Eddig a kísérlet kitűnően sikerült, a közönséq jelesre vizsgázott, a beszélgetés díjával senki nem maradt adós. A pos-. tások is jól vizsgáztak. Például a hangnem kulturáltságával, a kért felvilágosítások szakszerű megadásával, a gorombaságok teljes és végleges megszüntetésével. Mert anyagiakban ugyan kevéssé, de az emberi kapcsolatok fejlesztésében, még vannak tartalékok és feladatok. Várkonyi Endre HÉTVÉGE 5.
