Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)

1981-09-20 / 258. szám

Fiatalok Kandidátus. 30 évesen Bókay Antal „Nem sietek, dolgozom...'* „Nem sietek, csak csinálom, ami a dolgom”, mondja Bókay Antal, akinek már elég sokszor föltették a kérdést: hová siet? Tulajdonképpen nem csodá­lom, hogy ezt kérdezték tőle, mert elég ritkaság, hogy valaki 30 éves korában már kandidá­tus legyen. Indokolt a kérdés: hogyan csinálta ezt? — 1974-ben végeztem a Pé­csi Tanárképző Főiskola ma­gyar-angol szakán. Hallgató koromban jártam a tudomá­nyos diákkörbe, s harmadéves koromban, az OÍDK-n (orszá­gos tudományos diákköri kon­ferencia) Petőfi „Felhők” című ciklusáról írott dolgozatom kapta a tődíjat. Amikor végez­tem, az irodalomtudományi tanszékre kerültem, s mint ta­nársegéd, először a magyar re­formkor irodalmáról tartottam előadásokat és irodalomelmé­leti szemináriumot vezettem. Közben elvégeztem az ELTE-n is a magyar szakot, 1976-ban kaptam meg az egyetemi dip­lomát. Még a főiskolán, ne­gyedéves koromban kezdtem el foglalkozni József Attila kései, 1933 utáni költészetével, az ELTE-n már ebből írtam a szak­dolgozatomat. 1978-ban dok­toráltam, a disszertációm szak- dolgozatom továbbfejlesztésé­ből készült. Akkor lettem a fő­iskolán adjunktus, s azóta iro­dalomelméletet és esztétikát tanítok. Kandidátusi értekezé­semet 1980-ban adtam be, s idén márciusban védtem meg. Ez a dolgozat is József Attilá­val foglalkozik, címe „Világkép és létértelmezés József Attila költészetében”. Korábbi mun­káimhoz képest ez már erősen filozófiai értelmezés, tudatosan erősítettem föl Lukács György ontológiájának és esztétikájá­nak szerepét. — Miért éppen József Attila költészete foglalkoztat a leg­jobban? — Az ő költészete a 70-es években vált először igazán érthetővé, ekkor értettük meg, hogy verseiben egy olyan élet­program rejtőzik, amely így vagy úgy, megvilágítja saját sorsunkat is. Megfogalmazza az átmeneti kor alapvető kér­dését, azt, hogy az itt és most élő ember hogyan alakíthat ki magának egy autonom, teljes létet, egy értelmes, alkotó, fe­lelős életet. Ma sokan érezzük, hogy valahogy úgy kellene él­ni, gondolkodni, szeretni, mint ahogy ez az ő verseiben olvas­ható. — A tudományos munka te­rületén József Attila költésze­tén kívül még milyen témákkal foglalkozik? — Két terület érdekel most nagyon, egyik az irodalomel­mélet, másik az oktatás, felső- oktatás kérdései. Hat éve ve­zetek a főiskolán irodalomesz­tétika szakkolégiumot, s fél éve foglalkozom intenzívebben iro­dalomelméleti kutatással. Azt szeretfiém megmutatni, az em­bereknek miért van szükségük művészetre, irodalomra. Ennek magyarázatára a művek befo­gadásának, értelmezésének fo­lyamatát, pszichológiai-nyelvé­szeti modelljét próbálom kiala­kítani. Ebből, tanszéki kollé­gáimmal közösen, főiskolai jegyzetet írunk, s valószínű, hogy könyv is készül majd be­lőle. A részkutatásokból egyéb­ként különböző szaklapokban folyamatosan jelennek meg cikkek is. 1975 óta több miint húsz dolgozatomat puklikálták szakfolyóiratokban. Egy éve 6. HÉTVÉGE tagja vagyok az MTA két mun­kabizottságának is: a Szemio­tikái és az Irodalompszicholó­giai Munkabizottságnak, 's többször voltam külföldi kon­ferenciákon is. — Említette, hogy harmadik­ként a felsőokatás problémái érdeklik. Egy 1979-es Bara­nyai Művelődésben olvastam egyik tanulmányát erről a té­máról. Ezzel hogyan került szo­rosabb kapcsolatba? — A pécsi egyetemszervezes még '79-ben kezdődött, ekkor az egyetemi szintű tanárképző­bázis kialakítására létrejött egy bizottság, elnöke Szabolcsi Miklós akadémikus, a titkára pedig én lettem. Azóta is részt veszek a pécsi egyetem szer­vezésében, s itt meggyőződhet­tem arról, nagyon sok múlik azon, hogy a reformoknál be- vonják-e a fiatalokat a szer­vezésbe. Azt hiszem, nagyon sok még az a tartalékenergia, amit nem használnak föl. Úgy látom, nálunk a fiatalok, saj­nos, sokszor szembekerülnek azzal, hogy a szervezés-veze­tés nem feladatnak, hanem po­zíciónak, státusnak értelmező­dik,' és ez már az életkor által erősen befolyásolt ranglétra szerint osztódik el. Ezt nagy hibának tartom, mert haszno­sítódon marad az az újító energia, amely valahogy élet­kori sajátosságként adott. — Ha már az életkornál tar­tunk: hogyan fogadták, hogy ilyen fiatalon kandidátus lett? — A főiskolán örömmel fo­gadták, segítettek, úgy érzemf elismerik a munkámat. Mégis, sokszor, több helyen tapasztal­tam már az életkor és a tel­jesítmény paradox szembeállí­tását. Ez az, ami a már emlí­tett „hová sietsz"-ben nyilvá­nul meg. Ez valami régi be- gyökerezettségen alapszik. Az általában elfogadott, hogyha valaki feleannyi idő alatt jut ugyanarra az eredményre, mint más, akkor ez nagyobb telje­sítmény. Mégis, sokszor az el­ismerés rendszerében az átla­gos, megfontolt jutalmazódik, a kiugró teljesítményt vissza­fogják. Ha mindezt tíz évvel később tettem volna, termé­szetesebbnek tűnne, de így többet kell megtennem ugyan­azért. — Az, hogy mindezt ilyen rövid idő alatt elérte, mennyi áldozattal járt? — Szerintem ez nem jár ál­dozattal, de fegyelem az szük­séges hozzá. A tanítással együtt napi 12—14 órát dolgo­zom. Az emberek többsége, miután nyolc órát dolgozott, 3—4 órát biztos elfecsérel az idejéből, én ezt az időt hasz­nálom ki. S ez nem jelenti azt, hogy egyfolytában, mindenki­től elzárkózva az asztalomnál ülök, hiszen maga a tanítás is sok értelmes emberi együttlé- tet, emberi kapcsolatokat te­remt. Elsősorban oktatni, taní­tani szeretek, szinte minden tanulmányom oktatás közben született. Szerencsésnek érzem magam, mert állandóan azt csinálhatom, amit szeretek. Ez a munkám, ez a szabad időm, ez a kedvenc szórakozásom. Baranyai közép- iskolások Bulgáriában A Baranya megyei KISZ Bizottság és a Szliven nfegyei Kom- szomol Bizottság ebben az évben is megszervezte a már hagyományossá vált csere-építőtábort. Ennek keretében 20—20 fő kiváló KISZ-Komszomol tag vehetett részt Bulgáriában, illetve Magyarországon épitőtáborozáson. Vízszennyeződés Kaján Tibor karikatúrája M irószláv Svandrlik: Hol vannak már a régi kutyák?! A baranyai diákok 12 napos barackszedés után (a Szliven melletti Krusáreban) egyhetes bulgáriai utazáson vettek részt. Nagyon barátságosaknak, kedveseknek, vendégszeretők­nek és végtelenül udvariasnak ismerhettük meg a bolgár fia­talokat. A magyarok és a bol­gárok karaktere nagyon hason­ló. Megkopó volt számunkra, hogy milyen közvetlenek voltak, így gyorsan sikerült kapcsolatot teremteni velük. Tanulóinkra — az építőtábori munka után —, gazdag bulgá­riai program várt, amelyet ba­rátaink kéréseink figyelembe vételével állítottak össze: min­denekelőtt a magyar vonatko­zású történelmi helyeket kíván­tuk megismerni. Van egy legenda, amely ar­ról szól, hogy amikor az Isten szétosztotta a földet a népek között, megfeledkezett a bolgá­rokról. Ezért a paradicsom egy darabiát adta nekik . .. Bulgá­riát. És valóban, a bolgár ter­mészet csodálatosan gazdag, hihetetlenül változatos. Nap­fény és tenger (diákjaink Bur- gaszban és Várnában füröd- hettek a Fekete-tengerben), festői tengeröblök, egzotikus homokdűnék: a Balkőn kékes­zöld színben játszó heqyormai, zöld erdői, folyóvölgyei — ma­radandó emlékeket hagytak bennünk Bulgáriáról. Pécs testvérvárosa, Szliven, sok hasonlóságot mutat Pécs- csel, a Balkán-hegy lábánál fekszik, a különbség talán csak annyi, hogy Szliven lakói nem viszik fel házaikat a hegyoldal­ra, lent a völgyben építkeznek. Fent, a Balkán-hegy tetején a tévétorony, ugyanúgy, mint ná­lunk a Mecseken. Ott azonban libegővei is feljuthatunk a hegy tetejére (1100 méter), ahonnan A disco-táncok — amelyeket fiatalok világszerte járnak - évről évre fejlődnek, változ­nak. Minden évben keletkezik egy új mozdulat, gazdagodnak a táncelemek, amelyeknek né­hány variációja már korábban szerepelt a népszerű táncok­ban. Talán nem érdektelen, ha bemutatunk egy ilyen táncot, a neve: hustle. A táncolni szerető vagy tanulni vágyó fiatalok bizonyára szívesen is­merkednek meg vele. A disco- táncok mozdulatainak fő köz­pontja a csípő: azaz a függő­leges síkban történő csípőmoz­gás. Kitartó gyakorlattal bárki megszabadulhat a kezdeti gör­csös mozdulatoktól, ami után a már jól begyakorolt figurá­kat a táncban, akár saját el­képzelés és ritmusérzék szerint alkalmazhatjuk: Jöjjön hát a hustle! Alapállás: A partnerek 30-40 cm távolságra egymás­tól szembenállnak, megfogják egymás kezét. Alaplépések a) A jobb oldalukat egymás­hoz fordítják, mindketten kilen­dülnek jobbra, ütköznek (1). Következik a második ütközés. A jobb lábbal hátralépnek a kezdeti irányba, majd átlépnek a bal lábra (2). Ezzel egyide­jűleg fordulnak at újabb iiányba (3). Lépésváltás a jobb Szliven páratlan szép panorá­mája látható. Kirándulásunk során sok mindent megtudhattunk az 1300 éves Bulgáriáról, többek között azt is, hogyan készülnek az évfordulóra. Például emlék­műveket építenek az ország több pontján, Sumenben is, ahol baranyoi KISZ-esek is részt vettek az emlékmű építé­sén. Tapasztalhattuk, hogy a bol­gárok rendkívül szeretnek ben­nünket, magyarokat. Történelmi múltunkban és jelenünkben sok a rokon vonás. Már a csoda- szarvas legendája is őriz bol­gár emlékeket, majd pedig év­századokon át az elnyomott né­pek sorsában kellett osztoz­nunk. A bolgár nép kegyelettel őrzi a várnai csata és Hunya­di János emlékét, akinek nem­rég szobrot is emeltek a csata színhelyén. Jóleső érzés volt Hunyadi-szobrot látni, nemcsak a Széchenyi-téren, hanem tá­vol, a Fekete-tenger partján is. Sumenben, a város főterén Kossuth-szobor, a hegyoldalban egy kis ház — a bejárat két ol­dalán márványtábla hirdeti, hogy itt talált otthont a ma­avar szabadságharc vezére. Kossuth Lajos, 1849. november 21-től 1850. február 16-ig. A múzeum Kossuth-szobránál' a pécsi diákok virágot helyeztek el — tisztelettel adózva Kossuth Laios emlékének. összegezve: bulgáriai utazá­sunk során sok élménnvel gaz- doaodtunk, sok ió barátot sze­reztünk, — akikkel diákjaink majd tovább erősítik a magyar- bolgár barátságot levelezés út­ján. Németh László, a Széchenyi Gimnázium tanára, a bulgáriai magyar csoport vezetője lábra, befejezik a bal lábuk­kal az egymáshoz fordulást (4). Innen újra kezdik az előbbi mozgásokat azzal az el­téréssel, hogy ezúttal bal láb­bal indulnak. A karokat az üt­közésnél kissé kinyújtják, a lépéseknél pedig ritmikusan süllyednek és emelkednek. Variációk b) Az előzőkben már ismert mozdulattal, az ütközéssel (1) hátralépünk a bal lábbal, ez­zel egyidőben a partner felé fordulunk (2). c) Jobb lábunkkal oldalra lépünk, ugyanakkor új irányba fordulunk (1). Új elemekkel bővíthetjük a táncot, ha a vállunkat, olda­lunkét és a térdünket is ösz- szeütögetjük. A fiú a lányt időnként meg is forgathatja a kanjaiban (2—3). Természetesen mint minden testmozgással járó dolog, a tánc sem sajátítható el nyom­ban. Egyik mozdulatot se hagyjuk ki, mivel a táncfigurák egymásra épülnek, nemegyszer összemosódnak. Legcélszerűbb kezaetben tükör előtt gyakorol­ni. Az önbizalmat növeli, ha lányok, fiúk közösen gyakorol­nak, figyelik egymás mozgását, és az esetleges hibákat kija­vítják. Mire itt a téli mulatsá­gok ideje, pompásan fog menni. Családunk nagy esemény megünneplésére készült: apá­imat, aki foglalkozását tekintve postás, rövidesen az ötszázadik kutyának kell megharapnia. — Bizony, már csak ilyen a postássors — mondta, miköz­ben korábban szerzett sebeit simogatta. Ebből már sejteni lehetett, hogy meg kell hallgatnunk mind a négyszázkilencvenkilenc ku­tyaharapás részletes történetét. — Manapság I — mondta, s nagyot legyintett — Már nem olyam kutyák futkosnak az ud­varokon, mint valaha ifjúko­romban I Akkoriban az emberek még igazi vérszomjas ebeket tartottak ... Mikor például meg- harapott a nyugdíjas Cicvál boxere. leginkább a borsosban hagyott lerágott csonthoz vol­tam hasonlatos. A sebészek nem győzték a fejüket csóválni, és úgy ragasztgatták rám a hús­darabokat, mint hóemberre a havat. Hot teljes hónapig élet és halál között lebegtem- Még szereocse, hogy a postások be vannak biztosítva, így aztán nem kevés pénzhez jutottam. Abból ^ építtettem ezt a csoda­szép házat. Jól emlékszem, egy­szer megcsúsztam, és fölrúgtam a kutya tálkáját, amelyből ép­pen lakmárózott. No hiszen, jól megjártam! Dühében csaknem darabokra tépett. Viszont a 'kártérítésből bevezettettem a háziba a vizet, és körbe kicsem- péztettem —* a faluban első­ként — a fürdőszobámat. Vetés, ültetés, gyümölcstele­pítés előtt a talajmunkáknál, forgatásnál győződjünk meg a cserebogárpajor és drótféreg egyedszámáról. Fertőzés esetén Diazinon 5 G szert használ­junk. A talajban levő kórokozók ellen a vetőmagvakot csávázni kell. Egy kilogramm vetőmag­hoz 2 gramm Dithane M—45 és 1 gramm Fundazol szüksé­ges, amit 0,5 deciliter vízben alaposan összekeverünk. Nedves csávázás után a magvakat szétterítve szárítsuk meg. A csávázott magvak csak vetésre használhatók. Gyümölcsfát, szőlőt a jobb eredés miatt mindig ősszel ér­demes telepíteni. Apám arcán a meghatottság könnyei jelentek meg, majd így folytatta: — Egy szó mint száz, teljes bőségben éltünk, hála e házi fenevadaknak. De nem úgy mostanság I Hol látni ma már ilyen vérmes házőrzőket?! Most, ha bemegyek egy udvarba, elém gurul egy vakarcs mopszli, és nekiáll rágcsálni a lábamat. Ettől ugyan nem lehet1 sebet szerezni, így aztán hiába is kö­vetelnék kártérítést. Ekkor még nem tudtuk, hogy Köteles polgártárs a faiskolá­jába egy bősz dogot vásárolt, mely meglehetősen szokatlan Kordula névre hallgatott. Egy alkalommal atyánk mit sem sejtve belépett Köteles úr kert­jébe, hogy átadjon -egy aján­lott csomagot. Ekkor váratla­nul rárontott Kordula ... Mire az egész falu és a kör­nyék tűzoltóinak közreműködé­sével háromórai küzdelem után ki tudtuk őt szabadítani a fe­nevad karmai közül, alig lehe­tett ráismerni. Csak akkor hit­tük el, hogy valóban ő az, mi­kor alig hallhatóan így nyög- décselt: — Ez aztán a kutya, nekem elhihetitek! Akár ifjúkoromban! Pedig már kezdtem azt hinni, hogy többé nem fogok ilyen be­levaló ebbel találokzmi... Mondanom sem kell, az öt­századik harapást új fedél alatt ünnepeltük meg. Csak államilag engedélye­zett faiskolából vásároljunk szaporítóanyagot. A leggyakrabban előforduló veszélyes kártevőktől a szapo- n’tóanyagnak mentesnek keil lenni. A talaj. feletti részeken pajzstetű, a gyökérzeten pedig a gyökérgolyva-mentességról győződjünk meg. A szőlő-szaporítóanyagnál elég gyakran fordul elő bakté­riumok által okozott dagana­tos forradás. A baktériumos fertőzés a telepítés utáni évek­ben fokozatosan terjed a met­szés, sérülés révén. Az ‘ 5-7. évben az egész telepítésen észlelni lehet a károsítást. Dr. Frank József Ext is tanuini kei! Disco-táncok Fordította: Grabócz Gábor Vetés, éltetés, telepítés növényvédelmi teendői Dücsö Csilla

Next

/
Oldalképek
Tartalom