Dunántúli Napló, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-04 / 261. szám
2 napló IMI. NOVEMBER «. Ünnepi ülés a Kreml kongresszusi palotájában (Folytatás az 1. oldalról) Lenin felülmúlhatatlan volt mint a forradalom stratégája és mint a politikai taktika mestere. Kérlelhetetlen volt az ideológia és a politika elvi kérdéseiben. Ez azonban nem gátolta, hogy a konkrét problémák kezelésében a legnagyobb rugalmasságot tanúsítsa. I Lenin, a szenvedélyes forradalmár, könyörtelenül kipellengérezte az álforradalmi frázisokat. Idegen volt szá mára minden megcsontosodott- ság és . dogmatizmus. Az elmélet és a politika alkotó j szellemű kezelése alapján sok- I oldalúan továbbfejlesztette és gazdagította a forradalomról szóló marxista tanítást. Kidolgozta a szocializmus oroszországi építésének fő irányvonalát. lefektette a szovjet bélés külpolitika elvi alapjait. Mint politikus, és mint ember, rendkívüli szerénységével tűnt ki. Negyvenhét éves volt, amikor a szovjetek második országos kongresszusának szónoki emelvényéről bejelentette a szocialista forradalom győzelmét. ötvennégy éves volt. amikor a szíve megszűnt dobogni. A halál azonban erőtlen volt a lenini géniusz nagyságával szemben. Lenin velünk volt az első ötéves tervek forgatagában, velünk volt a Nagy Honvédő Háború csatáiban és velünk van most is. Lenin ügyét folytatta az általa megteremtett párt. E pártnak jutott osztályrészül- az a nem könnyű, de megtisztelő feladat, hogy megvalósítsa Lenin élő örökségét. Pártunk, a Szovjetunió Kommunista Pártja, becsülettel meg is birkózik e feladattal. Az Októberi Forradalom 50. évfordulója: a leninizmus diadala, a lenini párt eszméinek, és ügyének a diadala. Pártunk. a szovjet nép véleménye szerint, a legjobb mód Lenin emlékének tiszteletben tartására az, hogy mindig megingathatatlanul követi a lenini irányvonalat! A szocializmus felépítése a Szovjetunióban a szovjet nép nagy győzelme Elvtársak! Szovjetoroszország dolgozói fegyverrel a kézben megvédelmezve a forradalmat, a lenini párt vezetése alatt elindultak a szocializmus magaslatai felé. Nagy és nehéz út, a szovjet nép felejthetetlen hőstette volt ez. A szovjethatalom olyan országot örökölt a cári rendszertől, ahol alacsony színvonalú volt a gazdasági és kulturális fejlettség, a hétéves háború pedig — először az imperialista, később pedig a polgárháború — a népgazdaságot még a háború ^lőttt eredményekhez viszonyítva is messzire visszavetette. A szocializmus építése azért is bonyolult vállalkozás volt számunkra, mert elsőként fogtunk hozzá. Nem volt kitől tanulnunk. Azokról a magaslatokról, ahova most eljutottunk, nem is olyan nehéz észrevennünk a múltbeli melléfogásokat és hibákat. Nem vitatjuk, hogy egyet $ mást gyorsabban, jobban, kisebb erőfeszítésekkel is megtehettünk yolna. Ahhoz azonban, hogy objektíven értékelhessük a megtett utat, mindenkor szem előtt kell tar tanunk: minden egyes lépés útkeresés volt számunkra. Minden előrehaladásunk az országon belül és a világküzdőtéren jelentkező ellenségekkel szemben vívott állhatatos harc eredménye volt. A párt, amikor hozzálátott az ország szocialista átszervezéséhez, tudatában volt annak, hogy a szocializmus felépítéséhez létre kell hozni a modern nagyipart. Történelmileg a legrövidebb idő alatt. Más választásunk nem volt. A párt a szocialista rendszer hatalmas előnyeire támaszkodva alig három évtized alatt meg tudta oldani az ország iparosításának alapvető problémáit. Még 1920-ban, a polgárháború kellős közepén Lenin kezdeményezésére jóváhagyták országunk és az egész világ gyakorlatának első egységes állami gazdaságfejlesztési tervét, Oroszország villamosításának állami tervét Ezzel az állami tervvel vette kezdetét a gazdaság tudományosan megalapozott terv- szérű és komplex fejlesztésének a története. Lenin kidolgozta a szocialista gazdálkodás elveit, amelyek mind a mai napig megőrizték jelentőségüket Azok a lenini tételek, amelyek szerint a központi tervezést ösz- sze kell kapcsolni a dolgozók kezdeményezőkészségének a fejlesztésével, fel kell használni az áru-pénzviszonyokat, az önálló elszámolást, a munka anyagi ösztönzőit, a társadalom érdekeit összhangba kell hozni minden egyes dolgozó érdekeivel — ma is az ország gazdasági életének legfontosabb támpontjai. A szocializmus felépítéséhez nemcsak hatalmas ipart kellett teremteni, hanem a falu szocialista átszervezését is végre kellett hajtani. E hatalmas társadalmi probléma meg oldását Lenin találta meg, aki kidolgozta híres szövetkezeti tervét, amit a párt falun kifejtett tevékenységének az alapjává tett. A kollektivizálás a szocialista forradalom egyik legfontosabb alkotórésze volt. Mint minden forradalmi vállalkozás, ez is éles harcban ment végbe. Az iparosítás és a kollektivizálás lenini vonala győzelmének igen nagy társadalmi-politikai jelentősége volt. Városban és falun egyaránt létrejött a szocializmus gazdasági alapja. Megváltozott a munkásosztály és a parasztság arculata, megszilárdult a szövetségük. Ezzel sikerült lerakni a szocialista társadalmi viszonyok fejlesztésének, az ország védelmi képessége növelésének, az egész szovjet nép erkölcsi-politikai egysége erősítésének szilárd alapjait. Országunk szocialista átalakulása elképzelhetetlen lett volna, ha a párt Október első napjaitól kezdve nem látott volna hozzá minden energiájával a kulturális forradalom megvalósításához. „Tanulni, tanulni és tanul- nit” — erre hívott fel Lenin. A feszített munkanap után a munkások és parasztok milliói tanultak írni, olvasni. Nem véletlenül nevezzük forradalomnak azt a folyamatot, amely arra hivatott, hogy a kultúrát az egész nép számára hozzáférhetővé tegye.. A világot ma meglepik a Szovjetunió tudományos és kultu rális sikerei. Nos, e sikerek alapjait még akkor fektették le, amikor a szovjetek országában megkezdődött az iskolák és könyvtárak, munkásfakultások és technikumok, felsőoktatási intézmények és tudományos intézetek sűrű hálózatának létrehozása. A szocialista forradalom nyitotta meg az utat a nemzetiségi kérdés megoldásához. Október teljes felszabadulást hozott az országot benépesítő valamennyi nemzetiségnek. A párt már az 1939-ben megtartott kongresszusán meg kezdte a következő szakaszhoz, a kommunizmus építéséhez való átmenet első körvonalainak felvázolását. Mielőtt azonban e szakasz feladatait megvalósítottuk volna, országunknak és népünknek történelme legnagyobb megpróbáltatását kellett átélnie. Nekünk nem volt szükségünk háborúra. A szovjet kormány mindent elkövetett, hogy megakadályozza a háború kitörését. Ez azonban nem sikerült 1941-ben a fasiszta Németország hitszegő támadása megszakította a szovjet nép békés munkáját. A háború éveiben teljes erejével kifejezésre jutott a Kommunista Párt irányító szerepe. A párt vezetésével ko- vácsolódott ki a győzelem. Négy esztendőn át tartott a példátlan népi hőstett. Hosz- szú és nehéz megpróbáltatásokon át — amilyenek még senkinek sem jutottak osztályrészül —, hallatlan méretű ütközetek tüzén és kiontott véren keresztül jutott el nagy győzelméig a szovjet nép. Kommunista pártjának vezetése alatt e nép megvédte Október vívmányait, szétzúzta az agresszorökat és megtisztította földjét a hódítóktól. Megsemmisítette a fasizmust, az imperializmusnak e legszörnyűbb szüleményét. E hősi eposzból semmit sem felejtettünk el. Emlékszünk arra, amivel Lengyelország, Jugoszlávia. Anglia, Francia- ország, Csehszlovákia, az Egye sült Államok és a Hitler- ellenes koalíció más tagországainak népei hozzájárultak a közös ellenség felett aratott győzelemhez. Emlékszünk az ellenség által megszállt országokban működő ellenállási mozgalmak ' harcosainak hősiességére és vitézségére. Tisztelettel adózunk a nyugati szövetségesek ama vezető képviselőinek, akik a társadalmi rendszer különbözősége ellenére a Szovjetunióval való együttműködés útjára léptek az agresszor elleni harcban. A hitlerista Németország és szövetségeseinek szétzúzása Európában és Ázsiában, amelyben hazánk a döntő szerepet játszotta, világtörténelmi jelentőségű volt: sok nép és ország előtt megnyitotta a szabadsághoz, a függetlenséghez és a társadalmi haladáshoz vezető utat. Azok a veszteségek és pusztítások, amiket nekünk a háború okozott, semmivel sem hasonlíthatók össze. De semmi sem törhette le a szovjet ember akaratát, a szocializmus győzelmes előretörését. Az utóbbi években gyors ütemben fejlődött iparunk. Az idén a népgazdaságnak ez az ága 73-szor annyi terméket ad, mint 1913-ban. Az elmúlt ötven év alatt a mezőgazdaság termelése csaknem megháromszorozódott. Ugyanakkor a mezőgazdaságban foglalkoztatott munkaerő részaránya a felénél kevesebbre csökkent. A szovjet gépipar egy év alatt körülbelül 200 000 fém- megmunkáló gépet, több mint félmillió traktort és kombájnt gyárt. Iparunk, technikánk és tudományaink fejlettségének magas fokát tanúsítják a Szovjetuniónak a világűrkutatásban elért sikerei. A világot épp a közelmúltban ámulatba ejtette a szovjet automata űrállomás leszállása a Vénuszra. Elsőként oldották meg — és ragyogóan megoldották! — az űrszerkezetek automatikus összekapcsolásának bonyolult tudományos-műszaki problémáját. Ezzel megnyílt az út a nagy bolygóközi állomások megteremtéséhez. Ezek az újabb űrsikerek — nagyszerű ajándékok a Nagy Október 50. évfordulójára. A szocialista társadalomban, a munkásosztályé a vezető szerep. A szovjet munkás a forradalmi proletariátus legjobb tulajdonságait örökölte. . A szocializmus, a termelési eszközök közös tulajdona, a közös munka, új embereket teremtett meg a szovjet falvakban: a kolhozparasztságot. Nagy alkotó feladatokat old meg a népi értelmiség, amelyet szoros szálak fűznek a' munkásosztályhoz és paraszt-! sághoz. És minél magasabbra 1 emelkedik társadalmunk kul- I túrája, annál láthatóbban fog megnőni az értelmiség szere- j pe a szovjet nép előtt álló! Az elnökség. A meghívottak Brezsnyev elv társ beszédét hallgatják. Erb János képernyő-felvételei grandiózus feladatok megoldásában. A Nagy Október 50. évfordulója — a népek testvéri családjának igazi ünnepe: a Szovjetuniót alkotó összes köztársaságok ünnepe. Együtt voltak a szocializmus építésének éveiben, együtt voltak a kegyetlen háború idején és együtt építik a kommunizmust, önfeláldozóan munkálkodnak, közös erővel tevékenykednek a szovjet ország gazdaságának, tudományának és kultúrájának fejlesztésén. Ma, amikor már rég nincsenek nálunk kizsákmányoló osztályok, amikor a szocializmus győzelme elvezetett társadalmunk megbonthatatlan eszmei-politikai egységéhez, a proletáriátus diktatúrájának államaként létrejött szovjet állam már össznépi állammá, az egész nép politikai szervezetévé vált, amelyben a munkásosztályé a vezető szerep. A párt igen nagy munkát végzett a szocialista demokrácia fejlesztése, a szocialista törvényesség szilárd biztosítékai megteremtésének az érdekében. Jelentős szerepet játszott ebben az SZKP XX. kongresszusa, amely fontos határozatokat fogadott el a lenini normák és elvek tántoríthatatlan és következetes érvényesítésére életünk minden terüíetén. Tovább erősödnek a dolgozók küldötteinek szovjetjei, amelyek társadalmunk politikai alapját jelentik. A szovjetek küldöttei' és a munkájukban napról mpra segítséget nyújtó aktív ihálózat. ma már több mint 25 millió szovjet állampolgárt számlál, vagyis az ország egész keresőképes lakosságának csaknem egynegyedét. A szovjetek munkájában közvetlen formában kifejezésre jut a néphatalom, az, hogy a nép irányítja a társadalom és az állam ügyeit. A tömegek bevonását a társadalmi ügyek különböző formájú irányításába aktivan segítik a több mint 80 millió dolgozót tömörítő szakszervezetek. A párt vezetésével a szakszervezetek a gyakorlatban is megmutatják, hogy a gazdálkodás és az igazgatás iskolái, a kommunizmus iskolái. A soraiban 23 millió fiatalt egyesítő lenini Komszo- mol aktív segítséget nyújt a pártnak a fiatalok kommunista nevelésében, bevonja az ifjúságot a kommunista építés konkrét feladatainak a megoldásába. A szocializmus megadta népünknek azt, amivel a leggazdagabb kapitalista országok dolgozói sem rendelkeznek: a tőkés elnyomás alól való felszabadulást, a biztos holnap érzését. A szovjet emberek nem tudják, mi a kizsákmányolás, mi a munka- nélküliség és ezt sohasem fogják megismerni. A párt és az állam szüntelenül gondoskodik a munka- körülmények javításáról, a munkanap csökkentéséről. A szovjethatalom évei alatt a munkahét az iparban 18 órával csökkent. Az idén megvalósul az ötnapos munkahétre való átállás, heti két szabadnappal. A szovjethatalom évei alatt hat és félszeresére nőtt a munkások reáljövedelme, nyolc és félszeresére emelkedett a parasztság jövedelme. Csupán az utóbbi években mintegy 25 millió munkás és alkalmazott fizetését emelték, bevezették a kolhoztagok számára a garantált rendszeres havi munkabért és nyugdíjat, emelték a rokkantsági nyugdíjakat. Jelenleg több mint 34 millió ember kap a Szovjetunióban az állami és kolhozforrásokból nyugdíjat. Az ez év szeptemberében hozott határozatok az élet- színvonal emeléséről több mint 50 millió szovjet embert érintettek. Nagy megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy államunk történelmében soha még nem fordítottak egyszerre ilyen hatalmas összeget a dolgozók jólétének az emelésére. Nagymértékben nőtt az alapvető ipari és élelmiszer- cikkek fogyasztása. A városokban több mint hétszeresére emelkedett a lakóterületek nagysága: évente most több lakást építünk, mint a világ bármelyik országa. A Szovjetunió az első olyan ország, ahol az állam vállalta a nép egészségéről való gondoskodást, azzal, hogy minden állampolgárnak ingyenes orvosi /segítséget biztosít. A Szovjetunióban dolgozik a világ orvosainak egynegyede. A nép életkörülményeinek javulását legjobban mutatja az emberek átlagéletkora. A régi Oroszországban mindösz- sze 32 év volt az emberek átlagéletkora ma viszont elérte a 70 évet. (Folytatás a 3. oldalon)
