Dunántúli Napló, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-04 / 261. szám
Világ proletárjai, egyesüljelek I Dunámon napio _____ Az MSZMP Baranya megyei. Bizottsága és a Megyei Tanács lapja________ X XIV. ÉVFOLYAM, 261. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1961. NOVEMBER 4., SZOMBAT Leonyid Brezsnyev s A kommunizmus az emberiség holnapja Az Októberi Forradalom új korszakot nyitott meg az emberiség történetében Ünnepi ülés a Kreml kongresszusi palotájában P énteken délelőtt, amikor a Kreml toronyórája elütötte a tizet, megkezdődött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileumi ünnepségsorozatának kimagasló eseménye: az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának és az Oroszországi Föderáció Legfelső Tanácsának kétnapos együttes ülése. Forró taps köszöntötte Leonyid Brezsnye- vct, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárát, Alekszej Koszigint, a Minisztertanács elnökét, Nyikolaj Podgornijt, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökét, az SZKP és a szovjet állam más magasrangú vezetőit, Október méltó örökösének, a szovjet népnek képviselőit. Taps köszöntötte azoknak az országoknak képviselőit, amelyek a Nagy Október példája nyomán kizsákmányolástól mentes társadalmat teremtenek, a szocializmus világát építik. Közöttük foglalnak helyet a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség tagjai. Zúgott a taps, amikor azoknak az osztályharcos erőknek, azoknak a testvérpártoknak a küldöttei léptek be a terembe, amelyek a tőkés világban tartják magasra október vörös zászlaját. Itt vannak a gyarmati rabságból már felszabadult és szabadságukért még most is fegyverrel küzdő afrikai, ázsiai és latin-amerikai népek képviselői. Különös tisztelet és figyelem övezi az amerikai imperializmussal harcban álló vietnami nép küldötteit. Szeretettel veszik körül a polgárháború és az intervenciós harcok hős veteránjait, akik fegyverrel a kézben küzdöttek a szovjet hatalom megteremtéséért. Itt vannak a kongresszusi teremben a Szovjet-Oroszországért harcoló egykori magyar internacionalisták tíz- és tízezreinek képviselői, a Lenin-renddei kitüntetett Garasin Rudolf, Kiss Lajos és László Aladár. Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa és az Oroszországi Szocialista Szövetségi Köztársaság Legfelső Tanácsa együttes ülését Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöke nyitotta meg. Nyikolaj Podgornij megnyitó beszéde után az Internacionálé hangzott el, majd az ülésszak részvevőinek nagy tapsa közepette Leonyid Brezsnyev emelkedett szólásra. Az Októberi Forradalom megmutatta, hogy a munkás- osztály csak^ forradalom útján — bármilyen formában történjék is az — vívhatja ki a győzelmet. Az Októberi Forradalom nem egyszerűen a politikai hatalomban történt változás volt. Az Októberi Forradalom a munkásosztályt hatalomra juttatva, felszabadította a dolgozókat a kizsákmánvolás alól, kezükbe adva a vállalatokat, a bankokat, a vasuta- ket, földet adott a parasztoklesztették azt. A bolsevikok mindig abból, indultak ki, hogy a forradalom nem hősök csoportjának az összeesküvése, hanem a dolgozó nép legszélesebb tömegeinek mozgalma: Hosszú évek osztályharca során a párt igen gazdag tapasztalatokat szerzett a harc | valamennyi formáját illető- i en. A legbonyolultabb hely- j zetben minden akadályon és j történelmi útvesztőn keresz- | tül vezetni tudta a munkós- j osztályt; Amikor pedig bekö- | szöntött a döntő pillanat, j Oroszország munkásai és pa- j rasztjai követték Lenin párt- ! ját, és ki tudták vívni a győ- I zelmet. | Az októberi fegyveres fel- j kelést olyan hozzáértéssel, a \ munkás-, paraszt- és katonatömegek hangulatának olyan Központi bizottsági tag Elvtársak! Képviselő Elvtársak! Tisztelt külföldi Vendégeink! Kedves Barátaink! ötven évvel ezelőtt világ- történelmi jelentőségű esemény történt. A kommunisták pártja által vezetett orosz- országi munkások és parasztok kezükbe vették az állam- hatalmat. Az egész országban, az egész világon visszhangzottak Lenin szavai: „Megvalósult a munkások és parasztok forradalma, amelynek szükségességét a bolsevikok mindig hangoztatták.” November 7. új korszakot nyitott az emberiség történelmében, új, szocialista időszámítás kezdetét jelentette. Ezen a napon rakták le az új, szocialista társadalom alapkövét Október győzelme megnyitotta az utat a szocializmus eszméinek megvalósítása előtt Hazánk rövid történelmi időszak alatt leküzdötte évszázados elmaradottságát és a kommunista párt vezetésével hazánk dolgozói elsőnek hozták létre a szocialista társadalmat, elsőnek kezdtek hozzá a kommunizmus építéséhez. Az Októberi Szocialista Forradalom hatalmas lökést adott az egész világ társadalmi fejlődésének, meggyorsította a forradalmi felszabadító harc menetét. Az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelső Tanács Elnöksége, a Szovjetunió Minisztertanácsa a nagy ünnep alkalmából forrón üdvözli drága honfitársainkat — a munkásokat és kolhozparasztokat, az értelmiséget, a szovjet hadsereg és haditengerészet harcosait, minden szovjet embert! A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a marxizmus—leninizmus győzelme Elvtársak! Az emberiség történelmében szép számmal akadtak olyan forradalmak, amelyek nagy szerepet játszottak a népek sorsában; a társadalmi fejlődésben. Az Októberi Forradalom e forradalmak között különleges helyet foglal el. Véget vetett az ember ember által való kizsákmányolásának és megkezdte a társadalom átalakítását a dolgozók érdekében. Megnyitotta azt a korszakot, amelyben a munkásosztály és minden dolgozó megszabadul nz elnyomók évezredes uralma okozta nélkülözéstől, szenvedéstől és megalázástól. Az Október óta eltelt 50 évben a forradalmi világmozgalom nagy és sokoldalú tapasztalatokra tett szert Ezek a tapasztalatok megmutatták, milyen fontos számbavenni a proletár forradalmak kitörése és megvalósulása körülményeinek a sokrétűségét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalmat a haladó társadalmi eszme fejlődése készítette elő. Ez a fejlődés a marxizmusban érte el csúcspontját. A szocializmust utópiából tudománnyá alakítva Marx Károly és Engels Frigyes, e két nagy gondolkodó és forradalmár megmutatta minden leigázottnak és kisemmizettnek a szabadsághoz és boldogsághoz vezető utat. A szocialista forradalom a régi világ méhében fogant, s annak leggyengébb láncszemében, Oroszországban tört ki. Október tapasztalata megmutatta, hogy a forradalom csak akkor győzedelmeskedik, ha ehhez létrejönnek az objektív feltételek. A forradalomnak ezt a kétségbevonhatatlan törvényét semmi sem változtathatja meg. Az Októberi Forradalom megmutatta, a régi rend megdöntéséhez arra is szükség van, hogy a dolgozó tömegeket kellőképpen felkészítsék és megszervezzék az osztályellenséggel vívandó döntő összecsapásokra. A leninista bolsevikok megvédték e tanítás tisztaságát, és forradalmi harcuk konkrét feladatainak megfelelően továbbfejmegértésével készítették elő és hajtották végre, hogy az joggal a forradalmi stratégia és taktika mintaképeként került be a történelembe. A vörös Péterváron kigyúlt forradalmi láng eljutott az ország legtávolabbi sarkába is. Az Októberi Forradalom tapasztalatai megmutatták, hogy a munkásosztály még a kedvező feltételek esetén is csak a tömegekkel szoros kapcsolatban álló és a forradalmi harc valamennyi formáját alkalmazni tudó élcsapatának, a marxista pártnak a vezetésével tudja végrehajtani a szocialista forradalmat. Ez is a forradalom egyik megcáfolhatatlan törvénye. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a szónoki emelvényen. nak, megszüntette a nemzeti elnyomást, amelytől Oroszország lakosságának fele sínylődött, kivezette az országot az imperialista háborúból. A marxista—leninisták mindig abból indultak ki, hogy a hatalom kérdése az egész forradalom kulcskérdése. Ámde a hatalom megszerzése sohasem volt öncél a kommunisták számára. A proletariátus diktatúrájában a kommunisták az új, szocialista társadalom felépítéséért, a dolgozó nép javáért és boldogságáért vívott harc alapvető eszközét látták és látják ma is. Az osztályharc tapasztalatai arra tanítanak, hogy a forradalom csak akkor ér valamit, ha meg tudja magát védeni. Azokban a vészterhes napokban, amikor a fiatal szovjet köztársaságra rátörtek az ellenforradalom és az intervenció hordái, a blokád, a szabotázs. a kuláklázadások közepette a forradalmi Oroszország kiállta a legfelelősség- teljesebb vizsgát. Úgy állta ki, hogy megvédte a jogát az élethez. Kiállta azért, mert a forradalmi munkások és parasztok a polgárháború harcterein, a munka frontján saját szívügyükért küzdöttek, amelytől sorsuk, szabadságuk, jövőjük függött. Hervadhatatlan dicsőséget szerzett azokban a napokban az Októberi Forradalom tüzé- ben született Vöröshadsereg. A forradalom katonáinak hősiessége és önfeláldozása, a győzelem érdekében, ma is elragadtatást kelt a világon. Az Októberi Forradalom egyik nagyszerű vonása volt a proletár nemzetköziség, amely erős szálakkal fűzte össze Oroszország munkásait a világ minden részében élő osztálytestvéreikkel. Tántoríthatatlanul követjük a lenini irányvonalat A Vörös Hadsereg soraiban országunk népeinek fiaival vállvetve harcoltak magyarok és lengyelek, szerbek és hor- vátok, csehek és szlovákok, bolgárok és osztrákok, németek és finnek, románok és mongolok, koreaiak és kínaiak és sok más nemzet fiai. A forradalmárok harcos Inter- nacionáléja volt ez. Nemcsak azok voltak a forradalom mellett, akik a polgárháború frontjain küzdöttek október ügyéért. Európa is forrongott. Egymás után törtek ki a felkelések, sztrájkok, tüntetések. A munkásmozgalom hatalmas lendülete meggyengítette az imperialista intervenciósok támadását. Engedjék meg, hogy a szovjet kommunisták és minden szovjet ember nevében mély tiszteletemet és forró köszö- netemet fejezzem ki mindazoknak, akik azokban a dicsőséges években segítettek népünknek forradalmi vívmányai megvédésében. Elvtársak! Október győzelme: a leninizmus győzelme. Győzelmeink elválaszthatatlanul összefüggnek a halhatatlan Lenin nevével és tevékenységével. Vlagyimir Iljics Lenin, mint a Bolsevik Párt megalapítója, a dolgozó tömegek kiemelkedő vezére és szervezője, és ugyanakkor mint lángeszű tudós került be a történelembe. A szó legnemesebb értelmében forradalmár volt, egész életét a dolgozó nép érdekeiért vívott harcnak szentelte. (Folytatás a 2. oldalon)
