Dunántúli Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-08 / 287. szám

Százharmincegy éves Pécs sajtója Á hírlapirodalom Pécsett immár 131 éves múltra tekint­het vissza. Knezevich István pc nyomdatulajdonos 1832- bsn elhatározta, h"gy hetilapot létesít, amely a város lakossá­gának tudomására hozza a közérdekű esemén. eket és szó­rakoztató írásokat is közöl. A b .1 királyi tartótanács­hoz és Pécs város tanácsához írt beadványában kérte, hogy FÜNFKIRCHNER INTELLI­GENZ WOCHENBLATT címr német nyelvű hetilap kiadását engedélyezze. P.' , város tanácsa Kneze­vich beadványát a következő ajánlósarokkal terjesztette fel : „A kebelbéli Könyvnyomta- t/ ■ Knezevits István azon legke"-'elmesebb engedetem megnyerése végett, hogy Ftinf- kirchner Wochenblatt czim alatt hetenként kétszer meg­jelenő Újságot, melyből azon­ban minden politikai tárgy ki iárattatik ki adhasson, köz­benjárásunkért esedezett. És minthogy illyes Irásbul nem csak a közönségre, hanem ezen városra különösen a kereske­dés, és más gazdaságbéli tár­gyak úgynemkülönben a ki­hirdetések dolgában, annál is inkább, mivel az egész alsó Magyar Ország ilyen Intézet hijjával vagyon, tekintetes ha­szon származhatna: ezen ok­nál fogva az Esedezönek kére­lemlevelét K. Helytartó Ta­nácsnak legkegyelmesebb en­gedetem végett minden alá­zattal benyújtjuk. Többnyire kegyelmébe s kegyességébe ajánlva. Pécsett, 1832-ik esz­tendőben.” A budai királyi helytarfcö- •izmács megadta az engedélyt és megbízta a pécsi tanácsot, hogy az újság felett szigorúan őrködjék. Így a legelső pécsi újság FÜNFKIRCHNER INTELLI­GENZ WOCHENBLATT címmel német nyelven 1832 május 1-én jelent meg. Igény­telen, szürke lap volt, csupán piaci árakat, a budai sorsjá­téké ázásokat, haláleseteket, jelentéseket és hirdetményeket közölt. Az első politikai napilap 1848 április 3-én jelent meg Pécsett. A PRESSEFREn FLUGBLÄTTER című lapot Neuwirth Ernő Adolf szerkesztette és adta ki. Ez a lap is német nyelven je­lent meg, de tartalma szerint magyar volt. Szerkesztőjének hazafias gondolkodását tükrö­zd a lap mottója: „Für Frei­heit, Volk und Vaterland” (A szabadságért, népért és a ha­záért). A lap hetenként két­szer négy kicsi oldalon jelent >meg. A budapesti könyvtárak­ban -sak egy példány van be­lőle: az április 9-i szám. Eb­ben a szerkesztő az új sajtó- térvényt uirálja, különösen a magas kaució miatt Pécsről írott cikkében beszámol arról, hogy a város élete nyugodt, az ina" és a kereskedelem tevé­kenysége zavartalan; a nem­zetőrség létszáma napról nap­ra emelkedik és lelkesen ké­sz"' arra, hogv bármilyen el­lenséges támadást visszaver­jen. Tárcájában verset is pl- vasbe+unk: ..Ausrückung-Lied der National-Garde’’. A lap néhánv hét múlva megszűnt és helyébe a FÜNFKIRCHNER ZEITUNG lénett, amely Weidinger Ala­jos könyvkereskedő kiadásá­ban és Neuwirth Ernő Adolf szerkesztésében jelent meg. Kezdetiben hetenként kétszer, július 1-től pedig háromszor jelent meg. A lap tudósításo­kat közölt Magyarországról, Ausztriáról, Olaszországról, toator szókimondása miatt nép azer$ tijnég volt. Amikor Jel­lasich csapatai. bevonultak Pécsre, a lap szerkesztője: Neuwir... Ernő Adolf kényte- 1 volt elmenekülni. A ,.Nemzetőr” 1848 június 11—1 számában olvashatjuk, hogy: „A jó irányú Fünfkireb­ner Zeitung mellett, magyar lap is fog megjelenni PÉCSI TÁROGATÓ dm alatt. Próba­száma az új pécsi tisztikart ugyancsak megpróbálja”. A PÉCSI TÁROGATÓ című lapból a mutatványszá­mon kívül valószínűleg nem is jelent meg több, mert már az indulás előtt bonyodalom tá­madt belőle. A lap ugyanis tá­madást indított Pécs akkori polgármestere, Aidinger ellen, aki emiatt a nyomdafelügye­lőt á lap további megjelené­sének beszüntetésére utasítot­ta. A horvátok kivonulása után, Neuwirth újból visszatért Pécsre és 1849. január 1-én „Südungarische Grenzboten” címmel megindítandó lapjára előfizetési felhívást bocsátott ki. Elgondolását azonban a súlyos politikai és gazdasági viszonyok miatt nem tudta megvalósítani s így tervezett újabb lapja nem jelenhetett meg. A szabadságharc bukása után Pécsett újság egyáltalán nem jelenhetett meg. 1860. jú­lius 5-én azután PÉCSI LAPOK címmel Bánffay (Baumholzer) Simon, a szebényi születésű ügyvéd szerkesztésében meg­jelent a legelső pécsi magyar újság. Bánffay egy évig a Pes­ti Naplót szerkesztette s bátor írásaiért 12 hónap alatt 151 esetben idézték meg a rendőr­ségre és négyszer állították haditörvényszék elé Fejlécén megjelölték a lap jellegét. Eszerint a Pécsi Lapok szép- irodalmi, kereskedelmi, gazda­sági, művészeti és tudományos hetilap. Hetenként kétszer — vasárnap és csütörtökön — jelent meg. Az első szám ve­zércikke így szólt: „Határán állunk két világrésznek, majd­nem, mindenesetre azonban a polgárosodás határán.., Te­hát hivatásunk kettős: haladás és az európai műveltség tó­vá bbfejlesztése!” 1860-ban a lap politikai hí­reket nem közölhetett, de et­től függetlenül elevenen szer­kesztett, szép kiállítású volt Pécsi Tárogató dm alatt he­lyi híreket, postajárást, va­dásznaptárt, piád árakat, bör­zeárfolyamokat, tárcát és hir­detést közölt. A lapnak szín­házi rovata is volt amelyben a cikkíró arról panaszkodott hogy a színház üres, a pécsiek nem látogatják. A Pécsi Lapok 1861-ben új fejlécet kapott, politikai napi­lap lett. A politikai élet meg­élénkülésével — a városi tiszt­újítással — megélénkül a saj­tó is. A lapot 1861 április 1-tői Bodó István szerkesztette, majd 1862. június 30-án meg­szűnt 1867. március 31-én Bánffay Simon szerkesztésé­ben ismét megjelent a Pécsi Lapok. Ezekben az esztendőkben egymásután keletkeznek lapok, de gyorsan meg is szűnnek. 1868-ban Dietrich Ignác ügy­véd megjelentette a Baranya és Pécs című lapot Csak né­hány száma jelent meg. A kö­vetkező évben Dietrich Ignác újabb lapindítási kísérletet tett Mutatványszámként meg indította a Negyvennyolcas Balpárt dmű újságot Mivél az előfizetők száma nagyon kevés volt, a lap második szá­mát már nem is tudta megje­lentetni. 1870. január 1-én Ramazet­tel Károly nyomdász, mint Id­ádé és szerkaotf megindítot­ta a Pécsi Közlöny című ve­gyes tartalmú hetilapot. Az év végén azonban a lap megjele­nését beszüntette. Nem volt hosszú életű a lepedő nagysá­gú Pécs-Baranyai Lapok sem. Mindössze fél évig jelent meg. Felelős szerkesztője Simon Zsigmond volt s kiadója ifj. Madarász Endre hagyatéki gondnoksága. 1870. május 1-én Gerlai Vil­mos és Guttmann Joachim, mint kiadók és szerkesztők feltámasztották a FÜNFKIRCHNER ZEITUNG című lapot, Neuwirth régi új­ságját, amely 36 évig, 1906. március 22-lg jelent meg 1887. óta Guttmann Joachim fia: Lenkei Lajos, az első hi­vatásos pécsi újságíró szer­kesztette a lapot. 1873. augusztus 9-én Simon- fay János ügyvéd, országgyű­lési képviselő szerkesztésében új hetilap jelent meg. PÉCSI FIGYELŐ rímmel hetenként csak egy­szer egy ívnyi terjedelemben. A lap a Függetlenségi Pártnak volt a szócsöve, a Tisza Kál­mán vezetése alatt állott úgy­nevezett balközépnek a Deák párttal történt egyesülése után, az ellenzéki párt lapja volt. Ez az újság harcosabb és bal- oldalíbb nézeteket vallott, mint a Pécsi Lapok. Több íz­ben közölte Kossuth Lajosnak Olaszországból küldött leve­leit és cückeit. Irt bele verset Ábrányi Emil és Pósa Lajos is. Amikor Simonfay Jánost 1875-ben a pécsváradi kerület országgyűlési képviselőjévé választották, a szerkesztéstől visszalépett és a lapot 1875 augusztusától kezdve Haksch Emil ügyvéd szerkesztette. Tő­le Kiss József, majd Várady Ferenc, a később vármegyei főlevéltáros vette át a lap szer­kesztését. 1890-ben a Pécsi Figyelő egye­sült a Taizs József pécsi nyom- datulajdonos kiadásában meg­jelent Pécsi Hírlap tímű tár­sadalmi hetilappal és 1890 áp­rilis 1-től kezdve Pécsi Figyelő (Pécsi Hírlap) címmel heten­ként kétszer, szerdán és szom­baton jelent meg Haksch La­jos hírlapíró szerkesztésében. Haksch Lajos 1893. november végén a laptól megvált és a szerkesztést ekkor Pleininger Ferenc ügyvéd, a pécsi ügyvé­di kamara titkára vette át. A Pécsi Figyelő 1894. december 16-tól kezdve már mint napi­lap jelent meg. 1902 tavaszán Honthy István vette át a la­pot, amely nem sokkal ezután megszűnt Nemcsak Pécs, hanem az egész Dunántúl első komo­lyabb napilapja, a PÉCSI NAPLÓ volt amely 1892. november 15-én jelent meg. Ez volt a „mutatványszám”, de decem­ber elsején már rendes napi­lapként jelent meg pártonkí- vüli jelleggel. Az előfizetési felhívás szerint: haladás! Ez a mi jelszavunk, ezzel lépünk a nagyközönség elé”. A lap fe­lelős szerkesztője: Várady Fe­renc, segédszerkesztője Thury Zoltán, főmunkatársa pedig Kéry Gyula volt A tárca ro­vatban országos hirű írók írá­sai is szerepeltek, mint: Gár­donyi Géza, Tömörkény Ist­ván, Kis József, Benedek Elek, Gaál Mózes, Várady Antal. A következő napilap Lenkei Lajos kiadásában egy évvel a Pécsi Napló megjelenése után Pécsi Újság címmel jelent meg. Azonban egy év után be­olvadt a Pécsi Napló-ba. Len­kei lett a laptulajdonos, Vára­dy pedig felelős szerkesztő. 1896. október 1-én azután az újonnan alakult Pécsi Irodal­mi és Nyomdai RT. vette át a Pécsi Naplót, amely betiltásá­ig mérsékelt hangú, liberális szellemű lap volt. Az újságot 1944 tavaszain a fasiszta Sztó- jay-kormány tiltotta be. 1893-ban indult meg a ki­mondottan katolikus szellemű PÉCSI KÖZLÖNY. Hetenként háromszor jelent meg dr. Rézbányái János szer­kesztésében. Néhány év múlva dr. Hanuy Ferenc, majd Kés- márky István vette át a szer­kesztést. A Pécsi Közlöny 1902- ben napilappá alakult át és Döméi Anzelm lett a felelős szerkesztője, főszerkesztője pedig 1903-tól Késmárky Ist­ván volt. Amikor a lap átala­kult a függetlenségi és 48-as párt közlönyévé, dr. Egry Béla lett a főszerkesztő. 1903-ban megszűnt. A Szodáldemokrata Párt pé­csi szervezetétől 1898. május 17-én Pécs város polgármeste­réhez bejelentés érkezett, hogy MUNKÁS * ban. címmel május 29-től kezdve „szodáldemokrata társadalmi és közgazdasági hetilapot” akarnak indítani az ipari és földművelő lakosság számára. A kérvényező Schmira Károly kőműves volt, áld egyben a lap felelős szerkesztőjeként is szerepelt. A lap kiadójául Végh József.kőművest jegyez­ték be. Kiadásra pedig a Wes­sely és Horváth-féle nyomda vállalkozott. A lap I. évfolya­mának első száma 1898. május 29-én jelent meg. A Munkás Dél-Dunántúl legnagyobb és leghosszabb életű szodalista lapja volt Az újság 1898 júni­us 13-i negyedik számát az ügyészség már lefoglalta. Mint társadalmi és gazdasági heti­lap 1908. december 6-án jelent meg utoljára, mert a december 13-i száma már „szociáldemok­rata politikai hetilap”-ként sze­repelt A világháború első éveiben és Pécs szerb megszállása alatt rendkívül dinamikus po­litikát folytatott Horthy Pécs­re való bevonulása után azon­ban tevékenysége kimerült a munkásság anyagi problémái­nak hangoztatásában s abban, hogy állandóan — de ered­ménytelenül — amnesztiát sür getett az internáltak, a bör­tönbe zártak és az emigránsok számára. A lap szerkesztősége és kiadóhivatala hosszú ideig a szerkesztők vagy a kiadók lakásán volt a külváros utcái­ban. Helye csali a Zrínyi utcai pártház megvételétől kezdve állandósult. A Munkásnak szá­mos felelős szerkesztője volt: Schmire Károly kőműves, Szőke Sándor kőműves, Min- ker Adám nyomdász, Magyar József vasmunkás, Noé János, Gruber Győző. A szerkesztő­ség mellett lapellenőrzési bi­zottság is működött, amelynek többek között: dr. Doktor Sán­dor is tagja volt. 1923-ból már egyetlen számot sem ismerünk a Munkásból, de hivatalosan 1923. december elején töröl­hették csak a politikai lapok sorából. Alig két évfolyamot (1902— 1903) ért meg az Üj Pécsi Új­ság, amely a Wessely és Hor­váth nyomda kiadásában je­lent meg. Szerkesztője Mérő Béla, majd Wessely Antal volt Az utolsó két hónapban Ilos- vai Hugó vette át a szerkesz­tést. A lap éppen olyan élet- képtelennek bizonyult, mint a Rudnyávs-A'i Endre által szer­kesztett, radikális irányzatú Pécsi Hírlap (1910—1911). Jobboldali, nacionalista és főleg klerikális lapként indult ? jellegét mindvégig megtar­totta az 1911. március 25-én megjelent DUNÁNTÚL. Első szerkesztője Persian Ádám volt. Tőle vette át a szerkesztést dr. Késmárky Ist­ván, későbbi egyetemi tanár, majd a szodalista Linder Bé­la testvéröccse, Linder Ernő. Pécs szerb megszállása ide­jén megélénkül a helyi sajtó. A régi Pécsi Űj lap. amely eredetileg a budapesti Űj Lap pécsi mellékleteként .jelent meg, a megszállás alatt Pécsi Est néven önálló napilappá alakult át Szabó Géza, majd dr. Horváth Kázmér szerkesz­tésében. Napilapként jelent meg a Baranyai Magyar Új­ság. Szerkesztője. egy Pécsre állítólag politikai üldözés miatt menekült jogász Heszlein Jó­zsef lett, aki a kormánybiztos hivatalában a megye alispán! teendőit végezte. Ugyancsak a szerb megszál­lás alatt jelent meg a Pécsi Revü riportlap Boross Imre szerkesztésében. A lap a tör­vényhatósági választások ide­jén Pécsi Újság címmel napi­lappá alakult oly módon, hogy a szerb kormánybizottság a Részvény Nyomdára ráparan­csolt, vállalja annak kinyomá­sát, mert különben megtiltja a „Munkás” számára szolgáló papír behozatalát is. Szodalista lap volt a Hír, amely 3000 példányban Kar- doss Imre szerkesztésében je­lent meg. Politikai hetilapok voltak a Baranyai Földmun­kás, a kommunista Die War- heit. A szocialista törekvések ellensúlyozására indult meg a Kisgazdák Lapja dmű heti­lap, valamint ennek német nyelvű testvérlapja a Bara- nyer Landpost, utóbb Land- post, valamint a 2000 példány­ban megjelent Baranyski Glas- nik szerb nyelvű propaganda- lap Milan Glibonski szerkesz­tésében. Ez utóbbi lap Pécs kiürítésével szűnt meg. A riportlapok egész sora tűnt fel és tűnt le. Ilyen volt: a Vád, Az utca Fekete Tiva­dar szerkesztésében, a Pécsi Elet, a Pécsi Társaság, a Fák­lya, a Krónika, a Pécsi Heti Revü, az Ifjúság, A béke, a keresztényszocialisták riport- lapja. Hétfői lapokkal is próbál­koztak, de sem a Hétfő című liberális hetilap — amelyet Dóri Dénes szerkesztett — sem az Űj Pécsi Elet nem volt hosz szú életű. Mellettük színházi lapok, sportújságok, diáklapok láttak hosszabb-rövidebb ideig napvilágot Hitbuzgalmi lapok voltak: a Pécsi Katolikus Tu­dósító, a Baranyai Kálvinista Lobogó, A Zsidó, később pe­dig a Szombat című lapok. A szerbek kivonulása után aránylag nem sok lapalapítás­sal találkozunk. Az első esz­tendő eseményei közül kiemel­kedik a Baranyai Magyarság című keresztény és nacionalis­ta szellemű lap Magyari Béla majd Puskás Jemő szerkeszté­sében. A lap azonban csak 6 hónapig jelent meg. Napilap alapításának azóta legfeljebb csak a terve merült feL Hétfői lappal azonban töb­ben is próbálkoztak. Egyetlen vállalkozás bizonyult életké­pesnek a Pécsi Hírek, amelyet I "g '"ly Ferenc szerkesztett. A keresztény községi párönaS a városi politikában is erősen ellenzéki álláspontot képvise­lő, szókimondó orgánuma volt. Mellette Berta János nyom­dásznak volt egy rövid életű újságja. Az Idő. Pilch András­nak, a Magyar Távirati Iroda pécsi fiókja akkori Vezetőjé­nek is volt egy hétfői lapja, a Pécsi Hírlap, amely néhány hónapig jelent meg. Riportiap volt a Pécsi Kurír (Pécsi Ri­port). Utóbbi egyesült Lantos Józsefnek Űi Maavar Élet cí­mű hetilapjával. Képes Tibor é: Zsadányi Oszkár szerkesz­tették. Pécs felszabadulása után, 1944 december 17-én. vasárnap reggel megjelent a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front lapja, az ÜJ DUNÁNTÚL első száma. Az új lap két el dalon, szürke papíron ke-ütí az olvasók kezébe. Első «‘da- Ián két felhívást közölt: az egyik a Vörös Hadsereg fronti, parancsnokságáé, a másik a Maevar Nemzeti Fngp'p+1e-'«é- gi Fronté volt. Második olda­la az akkori harci eseménye­ket tükrön. Az Üj Dunántúl később a Magyar Kommunista Párt lan ja lett. Mozgósított a párt célkitűzéseinek megvaló­sítására, szervezte és felvilá­gosította a dolgozó tömegeket Magyarország teljes félsza­badulása után Pécsett egymás­után indítottak lapot a koalí- dós pártok. 1945. május 19-én megjelent a Pécsi Szabad Szó, a Nemzeti Parasztpárt heti­lapja Kanyar József felelős szerkesztésében és Várkonyí Nándor felelős kiadásában. A lap mindössze két évfolyamot ért meg. 1946. nyarán jelent meg utoljára. 1945. július 22- én megjelent Pécsett a Dunán­túli Népszava, amely a Ss*d- áldemokrata Párt lapja veit. A Kisgazda Párt pedig 1945. augusztus 19-én Független Nép rímmel indított lapot. Utolsó példánya 1949. augusz­tusában hagyta él a nyomdát. 1948-ban a munkáspárcoJí egyesülése után az Űj Dunán­túl és a Dunántúli Népszava egyesült és az MDP Baranya megyei Bizottságának napi­lapjaként a DUNÁNTÚLI NAPLÓ jelent meg. A sportolók igényeit elégí­tette ki néhány évig a Pécsi Hétfő című hetilap. Ugyan­csak hetilapként jelent meg 1950-ben az MDP városi párt- bizottságának bámyászlapja a Pécsi Bányász, felelős szer» kesztője kezdetben Dér Mi- hály. A lap 1956. októberében, az ellenforradalom ideje alatt szűnt meg. Utolsó szerkesztő­je Mesterfalvi Gyula volt Itt említjük meg, hogy 1963. szeptember 1 óta Pécsett Me­cseki Bányász címmel bányász hetilap jelenik meg a Mecseki Szénbányászati Tröszt orgánu­maként 1959. április 3-án délutáni lapként jelent meg a Dunán­túli Napló testvérlapja az Es­ti Pécsi Napló. Ez a lap új szín­foltot jelentett a város életé­ben. 1960. január 1-től külön­vált a Dunántúli Naplótól és önálló lapként külön szerkesz­tőség gondozásában jelent meg, 1963. április 22-e után ismét beleolvadt a Dunántúli Naplóha. A Dunántúli Napló jelenleg hétköznap 52 500, vasárnap pedig 56 000 olvasó­ját tájékoztatja a világ, de el­sősorban Baranya megye ese­ményeiről, lakosságának éle­iéről, szodalista építőmun- 1 ánk eredményeiről. Pusztai József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom