Délmagyarország, 1990. március (80. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-19 / 65. szám

22 1990. március 23., péntek (Folytatás az J. oldalról.) lett jogi, társadalmi, politi­kai értelemben paraszttá válni; ma is óriási társadal­mi problémánk a szegény­ség, a kisnyugdíjasok hely­zete. Nemzeti függetlensé­günkről szólva személyes közelmúltját idézte fej: a Moszkvában a csapatkivoná­sokról tárgyaló küldöttség volt az első, amelyik vissza­jött Magyarországra — s az oroszok két nap múlva elin­dultak haza. A nemzeti egy­ség ügyéről szólva kiemelte: politikusi és tudományos pá­lyáján egyaránt azon dolgo­zott, milyen módon és for­mában teremtődjön még a Kárpát-medencében élő ma­gyarság szellemi-lelki egysé­ge. A pártok képviselői az ünnepség lezárásaként ko­szorút helyeztek el a Kos­suth-szobornál. Az MSZP a józan politizálás híve Nagygyűlés Szegeden A szokatlanságérzetnek több oka is volt.. Az vált az életem részévé, hogy ünnepségeken tudósítóként veszek részt, most meg szülőszerepben ültem ott. Március 15-ei, teljesen hi­vatalos, legális iskolai megemlékezésen — alig­hanem életemben először. S most, hogy leírom, döb­benek rá: micsoda ab­szurd . Pedig igaz. Különféle rendű és ran­gú iskolák padjaiban majd húsz évet eltöltöttem az életemből, s aligha tud­nám a mostani iskolások­kal dúdolni a Kossuth-nó­tát, ha anyám nem tanít, meg rá otthon, mindenféle iskola előtti koromban. Rendben, tegyük hozzá: mindenkit megtanított t>a­laki, valahol, valamikor a Kossuth-nótára. Van erre szakszavuk a szociálpszi­chológusoknak, de legegy­szerűbb a nemzet emléke­zetének nevezni. És csak itt, ezen a mostani iskolai ünnepségen tudatosult: Másképpen azok a reflexszerű öntu­datlan dudorászások — ... elfogyott a regiment­je ... — a profán helyszí­nen, a fürdőszobában, az apró gyerekek viháncolása közben — nyilván anyám­nak köszönhetők. A Belvárosi moziban az egész iskolát, minden ta­nulóját aktivizáló, gondo­san összeállított március 15-ei eseménytörténetet adtak elő a szegedi tanár­képző l-es gyakorló isko­lájának diákjai. A forga­tókönyvet a magyartanár írta, Berkes Miklósné; a gyerekek szerepeltek a színpadon, a nézőtéren, az erkélyen, a tér minden pontján; Erdősné Fagler Erika vezette az énekkart; a Szegedi Szimfonikus Ze­nekar tagjaiból alakult fú­vószenekar kísért, a szín­házi műszaki emberek ad­ták az idejüket és a hoz­záértésüket, a mozi jutá­nyos áron a helyet. A ki­pirult gyerekek közül a valamiben legjobbak át­vehették a jutalmakat. Az élményük biztosan meg­marad, felnőttkorukra is. Magam egy kályhával fűtött, tintafoltos padokkal zsúfolt, fekete padlójű tan­teremre gondolok; lámpa­lázasan léptem a katedrá­ra, a nagyanyámtól ma­radt nagykendőbe bugyo­láltak, szörnyű meleg volt, alig levegő; én voltam a fájdalomtól összetört anyácskája lányosképű osztálytársamnak, Németh Imrének, aki éppen elin­dult a nagy honvédő há­borúba, nyilván meghalni. Arra is emlékszem, hogy Szerjózsa-Imre a búcsú­csóknál (három!) végzete­sen belegabalyodott a nagykendőmbe — az egész iskola röhögött és sokáig csúfoltak minket azzal a bizonyos orosz káromko­dással, amit minden gye­rek ismert... Másképpen lesz végre!? S. E. A Magyar Szocialista Párt Dugonics téri nagygyűlésé­re március 14-én délután a szegedi Padka Banda és a Ri­verside együttes zenéjére gyülekeztek a résztvevők, köz­tük SZDSZ-es és fideszcs zászlók alatt sokan, akiket szívélyesen üdvözölt a nagygyűlés szóvivője. A Himnusz eléneklése után Géczi József, az országos elnökség tagja, majd Horn Gyula külügyminiszter, szintén a párt orszá­gos elnökségének tagja mondott beszédet. Árad, Temesvár — végre szabadon A tavaly oktéber 6-iki csalafinta ,autóversen y"­nyel lezárt út Aradon már­cius 15-én a múltba veszett. Az obeliszket körülvevő vaskerítést a városvezetés lebontatta. Az egybegyűlt sokaság előtt egymás után hangoz­tak el a magyar és román nyelvű szónoklatok. Az ün­nep jelentőségét Titus Ghi­orghiof, a Nemzeti Szövet­ség Arad városi ideiglenes tanácsának elnöke méltatta. Vámos László, a Békés me­gyei Tanács osztályvezetője, az együtt élő nemzetiségek nevében, s egy idős bolgár férfi mondott beszédet, va­lamint ifjabb Rajk László, az SZDSZ képviseletében A decemberi forradalomban részt vevő ifjúság soraiból Borbély Zsolt Attila szólt az ünneplőkhöz. Tőkés László­nak Washingtonban kelt üd­vözletét egy másik temesvá­ri egyetemista. Gazda Ár­pád olvasta fel, s ezután el­szavalta a Szózatot. Buka­resti nagykövetségünk nevé­ben Almási Kálmán első tit­kár rótta le kegyeletét, míg az ünnepség idejére felállí­tott asztalokon a jelenlévők aláírhatták a Bolyai Egye­tem visszaállítását sürgető, illetve a marosvásárhelyi di­ákok sztrájkját támogató felhívásokat. * Temesvár nyugodt hét­köznapi hangulatát március 15-én a szabadfalusd Petőfi emlékműnél emelte ünnepi­vé. ahol a Nemzeti dal köl­tőjét 1849-ben őrnaggyá lép­tették elő. Az emlékműnél » Partók Béla Líceum és a 26. Számú Általános Iskola magyar irodalmi körének műsora után a Tetnisz és a Temes­vári Magyar Diákok Szövet­Temesvári pillanat sége nevében Borbély Zsolt, illetve a magyarországi Fi­desz képviseletében Lovas Zoltán mondptt beszédet, melyben kiemelte: — A március 15-iki 12 pont uniót követelt Erdéllyel; ehelyett a magyarországi fiatal de­mokraták spiritualizált ha­tárokat sürgetnek, de e ha­tárok jelképessé tételéhez a közép-kelet-európai térség Nagy László felvétele országainak demokratizáló­dása vezethet. Az ünneplő tömeg ezután felkereste a vároG három te­metőjét, s megkoszorúzta az 1848—49-es szabadságharc­ban elesett honvédek sírjajt. Késő délután négy nyelvű — magyar, német, román és szerb feliratú — emléktáb­lát avattak Tőkés László pa­rókiájának falán. — 1848—49-ben a felvilá­gosult nemesség, a polgár­ság és a parasztság együtt harcolt a magyarság polgá­ri felemelkedéséért, a füg­getlenségért — mondta Gé­czi József. A nyugat-európai mintákat követő magyar baloldal nyolc évtizeden át küzdött az általános válasz­tójogért. 1945-ben úgy tűnt lesznek szabad választások, de Sztálin csak néhány évig engedte játszani ki­csiny demokráciánkat. S a hiteket megcáfolva kiépült egy rendszer, amelyet szo­cializmusnak neveztek. Ez a modell nem juthatott vál­ságba, mert eleve válság­modell volt — érvelt a szó­nok. A liberalizmus és a szo­cializmus az európai kultú­ra két egymással versengő, de egymást feltételező vív­mánya. Szétszakításuk ka­tasztrófához vezetett a múlt­ban és katasztrófához ve­zethet a jövőben. Az el­múlt években elkezdődött és talán végbemegy az agyak és a kezek teljes felszaba­dítása. Rajtunk múlik, hogy az agyak elborulnak-e, a kezek ütésre emelkednek-e, vagy a nép felemelkedésé­nek szolgálatába állnak — zárta beszédét Géczi József. Horn Gyula azt hangsú­lyozta: ma nem könnyű en­nek a pártnak a színeiben indulni a választásokon. Minden szomszédos ország­tól eltérően Magyarországon — ezen képviselőjelöltek, s a Szocialista Párt vezérkara által — tudatosan kezdődött a népellenes rendszer le­bontása. Mindaz, ami itt végbement, a világ érdek­lődésére tart számot, de csak bízni lehet abban, hogy március 25-én fölis­meri a nép e vállalkozás nagyságát, s nem felejti, hogy ez a párt nem a Czi­negék pártja, nem azoké, akik megvagyonosodtak az elmúlt évtizedek alatt; el­lenkezőleg, azoknak a párt­ja, akik a nép szolgálatá­ban tudtak, mertek, tevé­kenykedtek — az országért. Aggodalomra ad okot, hogy egyes pártok kisajátít­ják az igazmondás jogát. Nem szeretnénk, mondta Horn Gyula, hogy a koráb­bi uralmat egy Horthy­uralom váltsa fel. Azért küzdöttünk, hogy a nép ke­rüljön hatalomra. A kül­ügyminiszter a szomszédos országokhoz való viszo­nyunkról kijelentette: vég­telenül sajnálatos lenne, ha olyan politika kerekedne fö­lül. amely figyelmen kívül hagyja a nemzetközi reali­tásokat. A magyarság érde­ke az, hogy szomszédaink­kal megtaláljuk a közös nyelvet; nagyon fontos a józan politika érvényesítése. A nagygyűlésen röviden bemutatkoztak a párt sze­gedi képviselőjelöltjei: Ha­lász Anna (1. vk.), dr. Sza­bó Mihály (2. vk.) és Annus József (3. vk.), s a megyei listáról Szokai Imre külügy­miniszter-helyettes. Horn Gyula sajtótájékoztatója Horn Gyula részt vett a megyei tanácson a sajtó napja alkalmából rendezett ünnepségen is. Ezen az új­ságírók felelősségéről be­szélt, majd nemzetközi saj­tótájékoztatót' tartott. A Szocialista Párt kisebb­ségi, nemzetiségi politikájá­ról érdeklődött temesvári kollégánk. Horn Gyula el­mondta, hogy a Szocialista Párt mai vezérkara jó né­hány évvel ezelőtt fölvállal­ta a határokon túl élő ma­gyarság érdekeinek védel­mét. Ezt a politikát követ­kezetesen folytatták és foly­tatják. Sajnos, Szlovákiától a Vajdaságig egyre több új­keletű probléma van: a ma­gyarság, mint nemzeti ki­sebbség egyéni és kollektív jogainak , érvényesítésével szemben egyre több nacio­nalista megnyilvánulást ta­pasztalni. A külügyminisz­ter véleménye szerint bár­milyen kormány lesz, föl kell vállalnia a nemzeti ki­sebbségek érdekeinek vé­delmét. Szokai Imre hozzá­fűzte: a Szocialista Párt politikájában új elem, hogy világosan leszögezte, a nem­zetiségi kérdés, a nemzeti kisebbségekkel való bánás­mód nem lehet alárendelt valami elvont eszmének, mint ahogy alárendelt volt például az internacionaliz­musnak; és amennyiben a nemzetiségek helyzete nem megfelelően alakul adott or­szágban, nem lehet felhőt­lennek, barátinak minősíte­ni a kétoldalú kapcsolato­kat. Ezt éppen Horn Gyula fogalmazta meg egyértel­műen legutóbbi bukaresti látogatásakor. A szovjet csapatok kivo­násának optimális határ­idejét firtató kérdésre a külügyminiszter azt mond­ta: rendkívüli feladatot je­lent napi hat, összesen 2029 szerelvény összeállítá­sa, átrakása. A március 10­én aláírt megállapodás op­timális, mindenkinek gra­tulálna, aki ennél jobb meg­oldást tud. A külügyminisz­ter kijelentette, a moszkvai tárgyalásokon az SZDSZ je­lenlevő képviselője „kissé legyengítette a tárgyalási pozíciókat". Mindazonáltal természetesnek mondta, hogy a pártok képviselői ott voltak a tárgyalásokon, ez együtt jár a demokráciá­val. Szokai Imre elmondta, hogy éppen Horn Gyula fo­galmazta meg a külpolitika társadalmasításának szük­ségességét. A mai: átmeneti helyzet; tisztultabb viszo­nyok között a pártok, tár­sadalmi csoportok, magán­személyek megtalálják majd a módját, hogyan alakítsa­nak közvetlen nemzetközi kapcsolatokat, illetve ho­gyan tudnak hatni a hiva­talos államközi kapcsola­tokra. A Délmagyarország kér­désére — a párt országos elnökségi tagjainak mi a véleményük arról a kije­lentésről, miszerint a Szo­cialista Pártot kétségtelenül „ezután kell megcsinálni" — Horn Gyula azt vála­szolta, hogy a párt valóban csak rálépett az átalakulás útjára, de nem ment végig ezen. Nem a választásokon múlik, hogyan tudja levet­ni azt a sok terhet, amit' a múltból örökölt. Ideológiai, politikai értelemben jelen­tősen meg fog újulni a vá­lasztások után, de addig is bíznia kell ebben a párt­ban a választóknak, mert Magyarország nemzeti ér­deke, hogy legyen erős bal­oldal. Géczi József szerint nemcsak a Szocialista Pár­tot, hanem egész Kelet­Európában a demokratikus baloldalt kell „megcsinál­ni". Ehhez néhány évre van szükség. Magyarországon, el­térően a környező államok­tól, voltak reformerők, a demokratikus baloldal újjá­születése már az MSZMP­ben megindult. Vele együtt sokan azért maradtak a Szocialista Pártban, mert nem játszhatják most a függetlent, hátrahagyva a múltjukat, amelyben a bal­oldal újjászületéséért tevé­kenykedtek. (Sulyok) Mindenttudó telefonközpon­tok, üzenetrögzítős készülékek, faxok, fénymásolók külön-külön és egybeépítve, okos menedzser­kalkulátorok színes és hem ke­vésbé „intelligens" kavalkádja fogadta tegnap délelőtt a Táv­közlés 2000 című háromnapos kiállítás megnyitójára érkezőket Szegeden, a Postás Művelődési Házban. A nyolc cég képviselete hazai élmezőny jól csengő nevei — Kontrax, Microsystem — kö­zött Szegedet egy amerikai—ma­gyar vegyes tulajdonú kft., a Pro­control Elektronika reprezentál­ja. Ügyvezetőjük, Kovács Ká­roly készséggel kalauzol a villo­gó, sípoló, beszélő csodamasinák között. — Vállalkozói információs bá­zisunk telefont, üzenetrögz.ítőt, telefaxot, fénymásolót kínál egy­beépítve, elérhető áron. — Igen. az ár. Az elektronika újdonságaira jellemző, hogy áruk megjelenésük után látvá­nyos zuhanórepülésbe kezd. Te­lefaxnál ez mikor éri el az alsó holtpontot? — Szerintem már erősen köze­líti azt természetesen ha forint­ban számolok. Fizetőeszközünk gyorsuló értékvesztése miatt a forintárak a jövőben inkább emelkednek — Mit. tud ez a valóban te­nyérbe simuló Sharp menedzser­kalkulátor? Távközlés 2000 Egy kiállítás „gépei 99 — Ez. több annál, ez zsebtit­kárnő, nyolcnyelvű fordítóprog­rammal. A bepötvögtetett szó idegen nyelvű megfelelőjét azon­nal kiírja. — A gyakorlatban biztosan másra használják majd. — Valaki körbeszaladja vele az országot, felvesz néhány tucat megrendelést, s hazaérve egysze­rűen rákapcsolja a PC-jére. Ez­után már azt csinál az adatokkal, amit akar. — Mekkora a memóriája? — Hatvannégy kilobyte, mint egy átlagos személyi számítógé­pé. — Szinte mindenki kínál tele­fonközpontot, az önöké miben más, mint a többi? — Nem biztos, hogy más, de talán a hiányzó középkategóriát kínáljuk; nyolc-tíz bejövő fővo­nal. 32—64 mellékállomás. Vége a fusi telefonoknak. — Miért? Lehallgatják a mel­lékeket? — Nem, de minden hívást tá­rol a memória, s kérésre kiírja a hívó mellékállomást, a hívott számot, a beszélgetés idejét és díját. — Mind népszerűbbek a veze­ték nélküli telefonok? Fizetőké­pes kereslet is van rájuk? — Nézze, ezt a hatszor-nyolc­szor-három centiméteres kis do­bozt, kényelmesen elfér a zseb­be, hatótávolsága 300 méter. — Gazdája vehát bármekkora irodaházban szabadon kószál­hat... — ... és utoléri öt a telefon­hívás. Csipogó hang figyelmezte­ti és máris beszélhet, de ugyan­ezzel hívást is kezdeményezhet. Az már magától értetődő, hogy a hangos üzemmódot, a memori­zált számokat, az automata hí­vást is tudja ez a készülék. A kiállítás kétségkívül legjob­ban csengő neve a Kontrax, ók is a telefonközpontjukra büsz­kék. Legkisebb közülük a Nokia Dixi. húsz fővonalat és 144 mel­lékállomást . tud", a legnagyobb 150,700-as Digitális adatátvitel, személyi keresőe rendszer, hotel­központ stb. Érdekességük, hogy többfelhasználósak, vagyis egyet­len házba székelő öt különböző cégnek is elegendő az ilyen köz­pont. ötfelé számláz., a karban­tartás költségei pedig vonalará­nyosan szétoszthatók. Ez a rendszer is* tudja a „hí­vásriportot", kinyomtatja a hívó és a hívott számot, rögzíti a díj­számláló impulzusokat. A fekete beszélgetések visszaszorítása mel­lett tehát a posta számlázását is ellenőrzi. És lehallgat. Felsőbb szintű állomás belehallgathat egy alsó beszélgetésébe. Mindez per­sze nem titkos, a feleket diszk­rét sípolás figyelmezteti, eggyel többen lettek. Különösen a telefonközpon­tokkal — s persze még jó néhány kiállított elektronikus csodával — kapcsolatban támad olyan ér­zése a tudósítónak, hogy azok már látens igényeket elégítenek ki. Hazai telefonóiában edzett felhasználóknak néhány megfo­galmazott elvárással szemben olyan szolgáltatások tucatjait kí­nálják, amelyek közül a vásárló sokat talán akkor hall először. Technika, legalább egv lépéssel — vagy ahogy a cím hirdeti tíz éwel — a hazai felhasználói igények előtt. S ha még a tele­fonhálózatunk is felnőne ehhez a kihíváshoz . . . Kovács András

Next

/
Oldalképek
Tartalom