Délmagyarország, 1988. augusztus (78. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-31 / 208. szám

(hfÇ/ôQ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 78. évfolyam, 208. szám 1988. augusztus 31., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Ái aszály és egyéb káraink Bizonytalan piac A Csengelei Aranyhomok gas önköltségekben fog le­és a Pusztaszeri Hét Vezér csapódni. Talán jobban Tsz területén még az átla- szolgálná a tisztánlátást, gos években is kevesebb hogy a veszteséget most itt csapadék szokott lehullani,, a növénytermesztésben szá­mint környezetében. Az idén molnák el, de ezt az itt ki­szinte eltűntek a különbsé- fogásolt szabályok nem en­gek, csakhogy rossz előjel- gedik. Ehelyett jövőre lesz lel, se itt, se másutt nem veszteséges a szarvasmarha- szeptemberi tápáremeléssel esett elég eső. Június és jű- tartás, holott az állatte- elveszti jövedelmezőségét, lius szinte teljesen szaraz nyesztok mit sem tehetnek volt, az augusztusi kevés arról, hogy a belső elszámo­csapadék is csak a helyzet lásban méregdrágán jutnak további romlását eredmé- a takarmányhoz. vasszal a fogyasztó fogja megfizetni, ha kiderül, nem is olyan sok az a burgonya, ami most tengernyinek lát­szik. A termálenergiára alapo­zott broilercsirke-tartás a nyezte, de sok növényen ez már nem segített. A követ­kezmények igen súlyosak. Pusztaszeren úgy számol­ják, hogy az első hét hónap összesített vízhiánya a tava­lyi aszályos évhez viszonyít­va 162 milliméter. Szeren­csére a kalászosok termésén ez még nem látszott meg, a tervezettnél is jobbak a ho­Ennek ellenére a férőhely­bővítő beruházást nem állí­tották le, hátha mire elké­A bizonytalan piac is te- szül, a náluknál drágábban tézi a gondokat. A szőlő a fagykár ellenére terem ugyan, de az értékesítés nem lesz könnyű, s a várható ár is mérsékelt. Még szerencse, hogy a keresettebb rajnai rizling teszi ki a mennyi­ség kétharmadát, s a minő­ségi bort adó szőlő még min­dig számíthat vevőre. A kél­A többletet eladták száz vagonnyi burgonya oldás. De ha a támogatás csökkentéseket, az elvonások növekedését a mezőgazda­ságban hosszabb távon sem sikerül az agrárolló nyílásá­nak megállításával, a terv­majdani igény szerű piacgazdálkodás el­szállítást, de előre odázhatatlan megvalósításá­val, a termelésbiztonsággal ellensúlyozni, aszály sem kell zamok. már, s az árát is megkap­ták, így ez egy kis lélegzet­vételt jelent a fullasztóan behatárolt pénzügyi gazdál­kodásban. A kukorica, a napraforgó viszont rendkí- szerinti vtH rossz termést ígér, s a 'senki sem paprika is kényszerérett. A felmérés szerint a kár közel 9 millió forint. Hogy a 22 millió forintba kerülő gép­javító műhely építésével, fel­szerelésével ne kelljen meg­állni, szigorú belső intézke­déseket vezettek be. A ta­karékosság mértékén már­már mosolyogni kell, de ez a mosoly igen fanyar. Min­denféle beszerzést a mini­málisra csökkentettek, még a szigetelőszalag-, vagy a pat­kószeg-megrendelést is az elnök írja alá. S ilyenkor kiderül, hogy 150 tekercs szalag helyett fele-harmada is elegendő. A „túlzott" ren­delési kedvnek is megvan az oka, nem mindig lehet be­szerezni. Hát most vállalni kell, hogy a spájzolás he­lyett sűrűbben kell a kifo­gyott anyagok után futkos­ni. Többletmunka és ide­gesség, de nincs más vá­lasztás, mert ha a filléreket nem fogják meg, a fejlesz­tésre szánt milliók kerülnek veszélybe. S hogy a más te­rületeken megcélzott többlet árbevételek mennyire reális lehetőségek, az majd a zár­számadáskor fog kiderülni. Csengelén 15 millió forint­ra taksálják az aszály szám­láját. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a para­dicsom féltermést ad, a bur­gonya apró maradt, a csö­vesnek szánt kukorica na­gyobb hányadát le kellett si­lózni. Az 1500 szarvasmarha takarrnányát sikerült, ugyan megtermelni, de a lucerna kisebb hozama miatt jóval drágábbak. Máskor egy má­zsa siló 45 forintba került, most erősen száz forint fe­letti összegre fog rúgni. A takarmányok, mivel nem a piacon értékesülnek, hanem az állattenyésztésben, az az érdekes helyzet áll elő, hogy elsősorban a jövő évi ma­termelők belebuknak, s újra kevés lesz a csirke, s azok, akik ki tudnak tartani, is­mét megtalálhatják a számí­tásukat. A szövetkezet hosszú évek óta eredményesen gazdálko­dik, így a hullámvölgyet a tartalékaikból kiszámíthat­ják, rövid távon ez is meg­most nem kelj a kereskede­lemnek, a téli tárolásra meg még nem akar áldozni sen­ki. Itt is megoldhatnák a tárolást, s garantál olyan árat, hogy ennek a költsé- hozzá, hogy ismét gondok­gei megtérüljenek. Marad a már megszokott, „ahogy esik, úgy puffan" módszer, ami­nek az árát, ha nem a ter­melő, akkor a télen és ta­rol, az elmaradt fejlesztések kellemetlen hatásairól hall­junk, s a bőrünkön érezzük annak következményeit. T. Sz. I. Szűrös Mátyás fogadta Helmut Sonnenfeldtet Szűrös Mátyás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tit­kára kedden fogadta Hel­mut Sonnenfeldtet, az ame­rikai Brookings Intézetigaz­gatóját, aki részt vesz a hagyományos leszereléssel foglalkozó budapesti kerek­asztal-konferencián. A szívélyes légkörű . meg­beszélésen áttekintették a nemzetközi élet legfonto­sabb kérdéseit. Georcjij Szmirnov elutazott hazánkból Georgij Szmirnov, aSzov- Hazafias Népfront főtitkára, jetunió Kommunista Pártja A vendéggel találkozott Be­Központi Bizottságának pót- rend T. Iván, az MSZMP tagja, az SZKP KB Marxiz- KB tagja, a Magyar Tudo­mus—Leninizmus Intézeté- mányos Akadémia elnöke is. nek igazgatója, aki a Ma- „ „ . „ gyar Szocialista Munkáspárt 'í JS?™™^" Központi Bizottságának cS az MSZMP KB km meghívására hivatalos látó- Csaba' az MSZMP KB kul" gatáson és pihenésen tartóz- ü8yi osztalyának helyettes kodott hazánkban, kedden vezetője búcsúztatta. Jelen elutazott Budapestről. El- volt Borisz Sztukalin, a utazása előtt fogadta Hu- Szovjetunió magyarországi szár István, a KB tagja, a nagykövete. (MTI) Élelmiszerexportunk ma és holnap űz érvényesülés esélyei A hazai élelmiszer-terme­lés — beleértve az élelmi­szeriparét is — műszaki szintje jóval alacsonyabb és egyenlőtlenebb, mint a fej­lett ipari államokban, ame­lyek piacán a magyar ter­mékeknek versenyeznie kell. Különösen az értékesítést közvetlenül megelőző fázi­sok — például a tárolás, osztályozás, szállítás, áru­kikészítés és csomagolás — műszaki fejletlensége okoz gondot. Mindez olyan, egy­re élesedő versenyhelyzet­ben, amikor a korábban még elfogadható minőség már nem elegendő. Az 1990-ig várhatóan ren­delkezésre álló gazdasági A nemzetközi agrárpiac jelenlegi helyzetét nem lehet néhány év klimatikus viszonyaival, vagy olyan rövid távú közgazdasági hatásokkal magyarázni, mint a recesszió. A nyers mezőgazdasági tömegtermék „versenyképességéről" az utóbbi években a világpiac immár véglegesen kimondta az ítéletet. erőforrásaink szelektív fel- zárólagos értékesítési jogok használása esetén mai ver- megadása — látszólag — senyhelyzetünk középtávon ma már egyáltalán nem al­valamelyest javítható. Rö- kalmasak, de főként vid távú versenyképessé- elegendőek a piachoz günk jelentős javulására rugalmas azonban csak egyes termé­nem való alkalmazkodáshoz, jövőben tehát erősíte­kek vagy termékcsoportok nünk kell az új piacok fel­esetében lehet számítani, de tárására, a meglevők böví­a termékek összességében tésére és a közvetlen piaci nem. Ehhez ugyanis jelen- jelenlétre irányuló kezde­leg még hiányzik egy jóko- ményezéseinket, javítva ez­ra vásárlóerővel rendelkező, zel is érvényesülésünk esé­igényes és húzóerőt kifejtő, lyeit. széles belső élelmiszerpiac. A potenciális és új piaco­Akadályt jelent továbbá az kon hatásos magyar élei­élelmiszer-termelésnek az miszer image-t kell kiala­iparral és az eszközimport- kítanunk és megszilárdita­tal szembeni alárendeltsége, nunk. A magyar élelmiszer­valamint a termelőegységek termelés és termékei ehhez ismert jövedelmi helyzete elegendő értékes és speciá­és felhalmozóképessége is. lis tulajdonsággal rendei­A hetvenes évek nagy vi- keznek, lehet belőlük piaci Iággazdasági változásainak tökét kovácsolni, hatására a konvertibilis va- Az olyan — hagyományos lutával fizető nemzetközi és kifejlesztendő — export­agrárpiac is többközpontúvá termékeinknél, amelyekspe­vált, míg a mi kivitelünk továbbra is lényegében egy­központú, Nyugat-Európa­centrikus marad. Ez most több kisebb exportőrrel ciális termőhelyi, illetve termelői sajátosságokat (megjelenési forma, külön­leges terméktípus, zamat stb.) hordoznak, rendkívül szemben is versenyhátrányt fontos az adott piacon a fo­jelent számunkra, és sür- gyasztók figyelmét felkelte­geti az új piacok feltárását, ni és termékhűségüket ki­A marketingmunkát terme- alakítani. Ilyen termékeink löknek és az exportőröknek a feldolgozott sertés- és ba­folyamatosan és közösen romfikészitmények, a friss, kell végezniük, az erre al- valamint a gyorsfagyasztott kalmas, az adott térségben és szárított tevékenykedő olyan vállalati zöldségfélék. gyümölcs- és borok, bizo­szervezetek keretében, ame- nyos szeszes italok, és még lyek „otthon vannak" az néhány magyar specialitás. adott piacon, ós az exportot is koordinálják. Célszerű volna ezért a külpiacokon működő ma­A tőkés piac nehéz érté­kesítési viszonyai közepette nekünk olyan versenyképes­ség kialakítására van szük­Somogyi Károlyné képösszeállításán a kedést, a második, hús/darabos sorozatnak Hódgép vásárhelyi központi gyáregysége, pedig fele külföldre, fele megint csak Fe­illetve az ott készült modernebbnél mo- rihegyre kerül. Holland megrendelésre ké­dernebb szerkezetek láthatók. így például szültek viszont azok az emeletes luxus azok a repülőgép-vontatók, melyek egyrészt autóbuszok, amelyek égy példánya a jobb könnyű, másrészt pedig a legnehezebb gé- felső képen látható Maga az autóbuszai­pek vontatására is alkalmasak Mindössze váz hol]and gyárlmányú; a Hódgépnél a nehany eve gyártják e konstrukciókat. Ko- bJ zülük az első, huszonöt darabot számláló felépítményt készítik es az osszeszerelest sorozat már Ferihegyen segíti a légiközle- végzik, remélhetőleg igen jó minőségben. gyar kereskedők körét az ségünk, ami nem a jellegte­ottani viszonyokat ismerő, len tömegárukban, az olcsó­megfelelő személyi és üzleti ságban testesül meg. Ez kapcsolatokkal rendelkező minden bizonnyal külpiaci helyi eladókkal bővíteni, fönnmaradásunk feltétele. Egy-egy nagyobb piaci kör- A sajátos magyar arculat zetben eredményes lehet kialakításának közismerten például az önálló export- egyrészt a termékre, más­joggal rendelkező vállalat részt a terméket szállitó­(vagy vállalatok) számára forgalmazó vállalatra, har­kéoviseleti irodát létesíteni, madsorban pedig a szárma­Éttől még a külkereskedel- zási országra kell koncent­is rálnia. Magyarországot az kirendeltségeinknek maradna elég tennivalója szak -kü lkereskedel m i lalatok képviseletével. Egyes piackutató sek időszakonként, idegen szervezetek általi nek emlékezetébe vésni elkészítése, a hézagos piaci 'nformációk ad hoc „beára­noltatása" vagy éppen ki­„egészséges és tiszta kör­vál- nyezetből származóv ízletes ételek és zamatos italok jelenté- megbízható forrásaként" esetleg kellene a tőkés piac vevőd­sni. B.P. (MTI-Press)

Next

/
Oldalképek
Tartalom