Délmagyarország, 1988. augusztus (78. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-31 / 208. szám

2 1988. augusztus 31., szerda Tv-interjú a sióvivővel A magyar-román találkozóról A szóvivő ezt kővetően felsorolta a magyar—román kapcsolatokat feszítő legfőbb kérdéseket, amelyeket Grósz. Karoly tíz pontban vetett fel a targyalasokon. A ma­gyar párt főtitkára javasla­tot tett arra, hogy 1989-ben kerüljön sor legfelső szintű találkozóra, és ezen közős nemzetisegi deklaráció szü­lessen meg a kisebbsegi kér­désről. A gazdasagi együtt­működés serkentése érdeke­ben üljön össze a gazdasági együttműködési kormánybi­zottság. A kulturális teren lapasztalható anomáliák megszüntetése érdekében a hosszabb ideje nem ülésező kulturális vegyes bizottság újbóli tanácskozását sürget­te. Szükségesnek tartolta, hogy a magyar—román ve­gyes bizottság vizsgálja meg a Magyarországon tartózko­dó román állampolgárok (menekültek)helyzetét, s se­gítse a velük kapcsolatos gondok megoldását. A poli­tikai szempontok félretételét javasolta a történészek együttműködésében, hogy tu­dományos alapon vitassák meg a felmerülő kérdéseket. Indítványozta a találkozón a fökonzulátusuk újbóli meg­nyitását; felvetette a törté­nelmi hagyományok közös ápolásának, valamint az ide­genforgalomban jelentkező akadályok elhárításának fon­tosságát, annak érdekében, hogy a két nép jobban meg­ismerhesse egymást. A ma­gyar lakta és a többségi ro­A vasárnapi aradi magyar—román találko­zóról nyilatkozott Major László, az MSZMP szó­vivője kedden a Televí­zió Híradójában. Az egész ország felfokozott érdeklődésére utaló ri­porteri kérdésre vála­szolva kijelentette: már készülnek az értékelé­sek a látogatásról, az egynapos tárgyalás eredményességéről. A magyar közvélemény erőteljes várakozással tekinteti a tárgyalások elé. hiszen II éve volt utoljára főtitkári talál­kozó. Egy csapásra azonban nem lehetett megoldani minden problémát, ami az el­múlt évtizedben fel­gyűlt; erre a nemzet­közi diplomácia törté­netében nem volt még példa. mán vidékek meglátogatását célzó magyar újságirókül­döttség romániai tanulmány­újára is javaslatot tett a magyar fótitkár. Végül kér­te: a román vezetés vizsgál­ja meg, milyen következ­ményekkel jár a kisebbség­ben lévőkre a területrende­zési terv, amely végrehajtá­sának felfüggesztését kérte. Nyolc témában sikerült haladást elérni — jelentette ki a szóvivő. Ügy tapasztal­juk: megvan a szándék arra. hogy a legfelső szintű talal­kozo és a nemzetiségi dek­laráció létrejöjjön. A gazda­sagi együttműködési szinten támogatták román részről, s ha e teren előbbre jutunk, az jótékonyan hal a politikai kapcsolatokra is. Ugyancsak készség mutat­kozott, a kulturális vegyes bizottság működtetésére, s pozitívan reagáltak a mene­kül tkerdesben. A fökonzulá­tusok kérdésében a román álláspont elutasitó volt. A történelmi hagyomanyok ápolásában megegyeztek a tárgyaláson. Kedvező volt a válasz az idegenforgalom ja­vítására es arra a kérésre is, hogy magyar újságíró­küldöttség látogathasson Ilo­mániaba. Nem adtak pozitív feleletet a területrendezéssel kapcsolatban, ugyanakkor felajánlották, hogy a hely­színen megvizsgálják a tény­leges helyzetet. A találkozót kővető fel­adatokat körvonalazva a szó­vivő kifejtette: a szavakat tetteknek kell követniük, hi­szen a tárgyalás eredmé­nyességét azon lehet lemér­ni, hogy mi valósul meg. Végül hangsúlyozta: érde­mes volt elmenni Aradra, mert az, hogy 11 évig nem volt főtitkári találkozó, nem használt a kapcsolatoknak. Nem ismertük egymás gon­dolkodását, s ez zavart oko­zott a viszonyunkban, most bepillanthattunk abba, hogy a román politikai vezetés miként gondolkodik. A leszerelésről Kerekasztal-konferencia A Varsói Szerződés és a NATO öt-öt tagállamának vezető leszerelési szakértői ültek tárgyalóasztalhoz kedd délelőtt Budapesten, hogy megvitassák az európai ha­gyományos leszereléssel kapcsolatos kérdéseket. A különféle vélemenyek, ne­zetek protokolláris kötött­ségektől mentes megfogal­mazásának teret engedő eszmecserére Csehszlovákia, Lengyelország, Magyaror­szág. az NDK és a Szovjet­unió, illetve Franciaország, az Egyesült Államok, Nagy­Britannia, az NSZK és Olaszország jeles közéleti személyiségei, magas rangú katonai vezetői, neves tudo­mányos kutatói kaptak meg­hívást a rendezvény házi­gazdájától, a Magyar Kül­ügyi Intézettől, és társren­dezőjétől, a New York-i Kelet—nyugati Biztonsági Tanulmányok Intézetétől. Hazánkat Hardi Péter a Magyar Külügyi Intézet igazgatója, Horn Gyula kül­ügyminisztériumi államtit­kár, Somogyi Ferenc, a Kül­ügyminisztérium főosztály­vezetője és Tóth Tibor al­tábornagy, a Magyar Nép­hadsereg vezérkari főnöké­nek első helyettese képvi­seli. A budapesti tanácskozás­sal — mint azt a rendez­vényt megnyitó 'bevezetőjé­ben Hardi Péter kiemelte — a magyar házigazdák olyan fórumot kivártak lét­rehozni. amely az európai hagyományos leszerelés át­fogó témakorében a rangos szakértők kötetlen véle­ménycseréjét teszi lehetővé Ennek megfelelően — a meghívóban foglaltak sze­rint — a résztvevők magán­személyként érkeztek ha­zánkba, amivel ugyancsak a rendezvény informális jel­legét hangsúlyozták a szer­vezők. A hivatalos álláspont tok merev ütköztetése he­lyett inkább a szabad véle­ményalkotást, -egyeztetést helyezik előtérbe a kerek­asztal-konferencia két nap­ja során. Az első nap csaknem ki­lenc órán át tartó eszme­cseréinek tapasztalatait ösz­szefoglalva a Magyar Kül­ügyi Intézet igazgatója az MTI tudósítójának elmond­ta: az ismerkedés első per­cei után hamar elmúlt a nemzetközi konferenciákra jellemző feszélyezettség, s a tanácskozás a házigazdák reményeinek megfelelően szakemberek konstruktív párbeszédévé vált. Erre a fajta konstruktivitásra, egy­más véleményének mérlege­lésére annál is inkább nagy szükség van. mivel már az első hozzászólásokból kide­rült: a hagyományos lesze­reléssel összefüggő tárgya­lások még ¡komplexebb megközelítést igényelnek, mint a nukleáris fegyver­zet korlátozásáról folytatott viták. A világnak tehát hosszú tárgyalássorozatra kell felkészülnie e kérdés­körben. Altalános vélemény, hogy eddig jobbára csak a politi­kai deklarációk szintjére ju­tottak el a hagyományos haderők és a fegyverzet kérdéskorében. A kerekasz­tal-konferencia résztvevői is szemben találták magu­kat a leendő tárgyalópart­nerek előtt álló problémák­kal: miként szerezzenek megbízható adatokat a szembenálló felek egymás hagyományos haderejéről, miként ellenőrizzék ezeket az információkat, miként mérjék fel, és mennyiben vegyék figyelembe az „el­lenség" vélt vagy valós fe­nyegetettségérzését, miként küszöböljék ki a fegyverze­tekben fennálló aszimmet­riákat. Nemzetközi tanácskozás a bürokráciamentes közigazgatás lehetőségeiről A burokráciamentes köz­igazgatás lehetőségeiről kez­dődött nemzetközi tanácsko­zás kedden Budapesten, az Államigazgatási Főiskolán. A Közigazgatás-tudomá­nyok Nemzetközi Intézeté­nek (USA) rendezvényén 60 ország mintegy 400 szakem­bere négy napon keresztül szekcióüléseken vitatja meg. hogy milyen eredményeket ért el. milyen irányzatokat képvisel országukban a köz­igazgatás. A konferenciát Kovács István akadémikus, a Magyar Tudományos Aka­démia Állam- és Jogtudomá­nyi Intézetének igazgatója, az USA Magvar Nemzeti Szekciójának elnöke nyitotta meg. majd Al-Tawail. a szervezet elnöke üdvözölte a résztvevőket. Kiemelte, hogv Magyarország több mint 50 éve tagja a szervezetnek, s már harmadszor tölti be magyar szakember az alel­nöki tisztet. A magvarok mindig is aktivan bekapcso­iódtak a különféle nemzet­közi rendezvények munká iá­ba. s az utóbbi időben elő­adásaikban sok újszerű tö­rekvésről adtak számot. Többek között — e tapaszta­latok részletesebb megisme­rése érdekében is — vá­lasztotta a szervezet Buda­pestet a nemzetközi tanács­kozás színhelyéül. Christopher Willoughbv. a Világbank Gazdaságfejlesz­tési Intézete igazgatóiának expozéját követően Horváth István belügyminiszter a Minisztertanács nevében üd­vözölte a megjelenteket. Rá­mutatott: a Közigazgatás-tu­dományok Nemzetközi Inté­zete több mi rét fél évszáza­dos működésével az egész világon hirnevet szerzett, s a közigazgatási információk nemzetközi hasznosításának szervezetévé vált. A 90 or­szágot ¡képviselő szervezet tanácskozásain, kutatóműhe­lyeiben a közigazgatás fejlő­dését segítő fontos gondola­tokat ismerhetnek meg a szakemberek. A tudomány kepviselöi es a kormányza­tok között párbeszédet kez­deményezve több országban segítették elő a közigazgatá­si reformok megvalósítását. A szervezet hozzájárult Ma­gyarországon is a közigazga­tási tudományok fejlődésé­hez. az úi irányzatok meg­honosításához. A közigazgatás minden or­szágban nemzeti iellegű egyedi — hangsúlyozta. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról sem. hogy az általános törvény­szerűségek miatt egy ilven nemzeti rendszer nem fej­lődhet a más országokban bevált tapasztalatok figye­lembe vétele nélkül. A köz­igazgatás modernizálását ál­landó folyamatként kell ke­zelni. Ha ez a korszerűsödés nem igazodik a változó tár­sadalmi. politikai, gazdasá­gi környezethez, válsághely­zet alakulhat ki. amelv a társadalomban szükséges át­alakításokat is akadályozza, késlelteti. Horváth István kiemelte: a társadalmi, gazdasági, po­litikai reformokkal össze­függésben ma Magyarorszá­gon a közigazgatási refor­mok időszaka is bekövetke­zett. E reformfolyamat az 1960-as évek második felé­ben a gazdasági reformmal kezdődött. Az azóta eltelt évek tapasztalatai bizonyí­tották. hogv a gazdasági re­form megvalósítása, tovább­fejlesztése nem képzelhető el a politikai intézményrend­szer reformja nélkül. A 20 évvel ezelölt megkezdett gazdasági reform nyomán időközben lényegesen átala­kult a közigazgatás intéz­ményrendszere is. Közigaz­gatási rendszerünk átalaku­lásának meghatározó elveit a politikai intézményrend­szer egészének reformja su­gallja. E politikai reform lé­nyegi eleme, hogy a néphata­lom a szocialista pluralizmus rendszerén alapul. A plura­lizmus kifejeződik a társa­dulomban. az érdekek, az ér­dekviszonyok tagolt rendsze­rét követő autonóm, önálló érdekképviseleti szerveze­tekben. tömegszervezetek­ben, -mozgalmakban, és eev kiszélesedő egyesületi rend­szerben. A pluralista politi­kai rendszer működésének lenyeges eleme a társada­lomfejlődés alapvető kérdé­seiben a konszenzus, a nem­zeti egyetértés kialakítás. \ Ezt követően szólt arról is hogy az államélet fejleszté­sében meghatározónak te­kinthető az Országgyűlés szerepenek erősítése. A tanácskozás témái kap­csolódnak a magyar közigaz­gatás fejlesztéséhez is. Külö­nösen fontos tapasztalatokat hozhat számunkra mindaz, ami a közigazgatás haté­konyságát. teljesítőképessé­gét javító módszerekkel, az igazgatás technikai és tech­nológiai fejlesztésével, a szá­mitógépek alkalmazásával kapcsolatban hangzik maid el a tanácskozáson — mon­dotta a belügyminiszter. Bár a kormányzati programok nyomán jelentős eredmé­nyek születtek, be kell valla­nunk. hogy az igazgatási te­vékenység technikája és technológiája Magvarorszá­gon ma még nem áll a kor színvonalán. A rendkívül nagy mennyi­ségű és kiterjedésű jogi sza­bályozás. a hatályos jogsza­bályok gyors ütemű növeke­dése évtizedes gondia a ma­gyar logéletnek. Már meg­kezdődött a hatályos jogsza­bályok felülvizsgálata, az el­avultak hatályon kívül he­lyezése. A múlt év végén el­fogadott jogalkotási törvény remélhetően gátat vet a köz­igazgatási jogszabályok in­váziójának. A közigazgatás viszonyainak iogi rendezé­sében e törvény megnövelte a Parlament szerepét, szigo­rúan korlátozza a közigazga­tási szervek által alkotható jogszabályokat. A tanácsko­zás e kérdéskörben is fontos tapasztalatokat összegezhet — mondotta Horváth István. A megnyitót követően a rendezvény résztvevői szek­cióüléseken folytatták a munkát. A konferenciát megelőzően az I1SA vezetői a sajtó képviselőit' is tájé­koztatták a rendezvény cél­jairól. Ezen a beszélgetésen az is elhangzott, hogv a bü­rokratikus közigazgatás fo­galmát többféleképpen lehet értelmezni. A század eleiére kialakuló, a nagyipari szer­vezési tapasztalatait haszno­sító. erre a tevékenységre szakosodott gárdával dolgo­zó közigazgatást nevezték először bürokráciának. • Van­nak olyan fejlődő országok, ahol még ma is csak terv egy ilyen, tulajdonképpen hatékonyan működő köz­igazgatás megteremtése. Máshol viszont már ezen túljutva a demokratikus vo­nások erősítése a cél. a la­kosság. az állampolgárok be­vonása az ügvek intézésébe. Különösen erőteljes törek­vés ez ma tóbb szocialista országban. A tanácskozás résztvevői megismerkedhet­nek majd azzal is. hogv mi­lyen eredményeket értek el a közigazgatás korszerűsítésé­ben Jugoszláviában, a Szov­jetunióban. Magvarországon és Lengyelországban. Maróthy László találkozója a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság vezetőivel Maróthy László környe­zetvédelmi és vízgazdálko­dási miniszter kedden hi­vatalában fogadta Vígh Ká­rolyt, a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság el­nökét, valamint a társaság más vezetőit, és független környezetvédő tanácsadóit: Hábel Gyorgv és Molnár István mérnökökét. A tár­saság a magyar sorskérdé­sek .— köztük a környezet­védelmi problémák — vizs­gálatát tekinti céljának A többórás megbeszélésen a társaság képviselői egyéb környezeti kérdések felve­tése mellett részletesen is­mertették a bős—nagymaro­si vízlépcsőrendszerrel kap­csolatos aggályaikat, illetve a beruházás folytatása ellen szóló .érveiket Javasolták, hogy a minisztérium, illetve a kormány tárjon fel olyan lehetőségeket, hogy az erő­mű a nagymarosi vízlépcső nélkül épüljön fel. Felvetet­ték, hogy amennyiben erre nincs mód, úgy a szennyvi­zek tisztítását a duzzasztás megkezdéséig államközi ga­ranciákkal is megnyugtató módon biztosítani kell. A miniszter elmondta, hogy fontos szerepet tulaj­donit a társadalom környe­zeti kultúrája fejlesztésé­ben a környezetvédő cso­portoknak. Köszönettel vet­te a társaság kezdeménye­zését, és ígéretet tett javas­lataik megvizsgálására. Le­szögezte: a minisztérium — feladatának megfelelően — az ökológiai szempontból legjobban elérhető megol­dást szorgalmazza. Kiemel­te, hogy az ország sok fon­tos környezeti problémájá­nak megoldásától vesz el erőt a vízlépcsőrendszer kö­rül folyó, olykor érvek he­lyett indulatoktól vezérelt vita, amely legalább annyi­ra politikai, mint amennyi­re környezetvédelmi, vagy gazdaságossági. A dunai vízlépcsők esetében nem le­het úgy tenni, mintha most kezdenénk hozzá a munká­latokhoz. hiszien a döntés Óta eltelt 11 évben az egész mű építkezése jelentősen előrehaladt. Maróthy Lász­ló felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a munka jelenleg az érvényes jogszabályok­nak és államközi szerződé­seknek megfelelően, az 1986-ban jóváhagyott ütem bármiféle gyorsítása nélkül folyik. A kormány elé öt főhatóság együttesen ter­jeszt jelentést az építkezés­ről, amelyben minden eshe­tőséget — köztük a nagy­marosi vízlépcső esetleges elhagyásából eredő előnyö­ket és károkat is — figye­lembj vesznek. Geraszimov sajtótájékoztatója O Moszkva (MTI) Szeptember 5-én a Szov­jetunió Legfelsőbb Bíróságá­nak épületében kezdődik meg Jurij Csurbanov volt első belügyminiszter-helyet­tesnek, a néhai Brezsnyev főtitkár vejének tárgyalása — közölte egy kérdésre vá­laszolva keddi sajtótájékoz­tatóján Gennagyij Geraszi­mov külügyi szóvivő. El­mondta még, hogy a tárgya­lás — tekintettel az ösz­szegyűlt nyomozati anyag terjedelmére — várhatóan másfél-két hónapig tart, a beidézett tanúk száma meg­közelíti a kétszázat. A bíró­ság még nem döntötte el, hogy beidézi-e Galina Brezsnyevát is tanúként, de a szóvivő nem zárta ki en­nek lehetőségét. Végezetül beszámolt arról, hogy szep­tember l-jén, a háború első napjának évfordulóján ün­nepi gyászszertartás kereté­ben a szmolenszki területen fekvő Katynban emlékmű­együttest avatnak fel. Ez ko­rántsem jelenti azt, hogy a Szovjetunió felelősnek te­kintené magát a katyni drá­máért — hangsúlyozta Ge­raszimov egy kérdésre vá­laszolva, és hozzátette: a történtek kivizsgálása szov­jet—lengyel történészbizott­ság feladata. Katynban em­lékmű lesz az ott életüket vesztett lengyel tisztek és szovjet hadifoglyok emléké­re. Az ünnepségre lengyel­országi küldöttséget várnak — közölte Geraszimov. Az Északi Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet Szeged. Sárosi utca 1/B 67Z4 gyakorlattal rendelkező ÉPÍTŐIPARI ARKALKULATORT és ANYAGBESZERZŐT (hivatásos gépjármű­vezetői engedély szükséges) KERES. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezni: részletes ön­életrajzzal — az eddigi munkahelyek megjelölésével — a szövetkezet fenti címén lehet. V * * 1 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom