Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-02 / 232. szám

29 Csütörtök, 1986. október 2. Bérletekkel Indul a múzeumi matinésorozat A .szegedi gyerekek között nagyon népszerű, szombat délelőttönkénti múzeumi foglalkozásokat ezen az őszön is megszervezik, annak ellenére, hogy a Móra Ferenc Múzeum épületében felújítási munkákat végeznek az építők. A közművelődési osztály által szervezett matinék témakörei változatlanok, csak — elsősorban az építkezés miatt — a látogatás rendje módosul. A helyhiányban csak kisebb gyerekcsoportokat tudnak fogadni, s a szombati tumultust elkerülendő, bérleteket adnak ki a négy szekció — néprajzi, képzőművészeti, természettudományi, régészeti-történelmi — foglalkozásaira. A jelképes öszszeget (1—1 szekció 8-10 előadására szóló bérlet ára 50 forint) a foglalkozásokon fölhasználandó anyagok vásárlására fordítják, hiszen a gyerekek különféle eszközöket, tárgyakat is készítenek a matinékon. A bérleteket már árusítják a múzeumban. Az első foglalkozás 11-én lesz, a természet jeleivel Csizmazia György ismerteti meg az élővilág iránt érdeklődő gyerekeket. Ebben a szekcióban a későbbi alkalmak során is a természet színeinek, formáinak, hangjainak mibenléte és emberre gyakorolt hatása lesz a téma. A nem titkolt cél: a gyerekek nyitottá váljanak a természeti jelenségekre, észrevegyék, befogadják és hatni engedjék ezeket. A képzőművészeti szekcióban — Szekeres Ferenc vezetésével — az ősi tárgyalkotó technikáktól a legmodernebb művészeti eljárásokig sokféle alkotó módszerrel ismerkednek meg a manuális tevékenységeket kedvelő gyerekek. Nem egyszerűen az ismeretanyagot sajátíthatják el, hanem saját „műveket" is készíthetnek. A Kárpát-medence régészeti múltjához, a magyar történelem kiemelkedő személyiségeihez és sorsfordulóihoz kapcsolódnak a régészeti és történelmi foglalkozások, amelyeket 3—8. osztályosoknak ajánl Kómár Irén. Markos Gyöngyi irányításával a népművészet jellemzőit, a népi életmódot és munkát, az ünnepek szokásvilágát ismerhetik meg a gyerekek. Egyesített jegyzék készült Újabb telefonszám-változások Holnap, pénteken délután két órakor kezdődik az újszegedi ezer állomásos telefonközpont néhány órát igénybe vevő üzembe helyezési folyamata — s emiatt körülbelül 700 telefonszám változik meg. A Torontál tér, Székely sor, Korondi utca, Csanádi utca, vasúti följáró, vasúti töltés, városhatár, Alsó kikötő sor közti területen a telefonszámok ezentúl 54-gyel kezdődnek. A Szegeden lassanként már befejeződő hálózatátrendezés szombaton, .október 4-én reggel 8 órától folytatódik, illetve zárul le: Tarján II. és IV. ütemében újabb előfizetői hívószámok , is .^megváltoznak. (Ezek . eddig 51gyel kezdődtek. Szombattól) az 5l-es kezdőszám a tarjáni I. és VI. ütembeli előfizetőké lesz.) A 6l-es kezdőszámról 24-, 25-, 26-as kezdöszámra változnak a béketelepi és nyugati iparkórzetbeli hívószámok is szombattól. Mivel ez az átrendezés további 400 előfizetőt, illetve hívóikat érinti, a tárcsázás előtt érdemes lesz fellapozni a most kiadott, s még ezen a héten minden előfizetőhöz eljuttatandó, és az összes eddigi változást tartalmazó, Szegedre, Vásárhelyre és 15 községre érvényes számváltozási jegyzéket! (Aki nem kapott volna, az az l-es posta első érmeletén, a felvételi részlegnél kérhpt.) Valószínűleg okoz Folytatás novemberben Elnapolták László professzor bűnperét Tegnap délelőtt a megyei bíróság Exterde Tibor tanácsa előtt folytatódott László Ferenc professzor, az 1. számú belklinikán belül működő endokrinosztály vezetője ellen indított per tárgyalása. Mint ismeretes, a bíróság a professzort sikkasztással vádolja, konkrétan azzal, hogy hosszú éveken át jelentős mennyiségű emberi agyalapi mirigyet juttatott illegálisan külföldre. Ezenkívül még devizabűncselekmény elkövetése is szerepel a vádiratban. A tegnapi tárgyalási napon folytatódott a tanúk kihallgatása. Érdekes kérdésre kaphatott választ a bíróság, s a hallgatóság a Humán Oltóanyagot Termelő Vállalat kereskedelmi osztályvezetőjének kihallgatása során. Kiderült ugyanis, hogy a hipofízisek begyűjtésével hivatalosan foglalkozó vállalat egy-egy szervért kezdetben 12. később egyre több, végül 36 dollárnak megfelelő hormonkészítményt vagy gyógyszert kapott ellenértékkent. A professzor ugyanis előző nap azzal védekezett, hogy e szerveknek — melyeket ő külföldre juttatott — nincs értéke. A tanú azt is elmondta, hogy a szegedi kórbonctani intézettől évente begyüjthető, hozzávetőlegesen 1500 agyalapi mirigyért (mely mennyiséget az endokrinosztály kapott) mintegy 2 és fél millió devizaforinlnak megfelelő gyógyszert lehetett volna kapni. A bíróság meghallgatta az ügyben érdekelt egyik boncmestert is, aki elmondta, hogy kezdetben 3 forintot kaptak egy szervért, s ez az ősszeg a legutóbbi időkre 40 forintra emelkedett. Ugyanezt az összeget a már emiitett gödöllői vállalat is megfizette volna, azonban a fizetés módja nehézkesebb volt, ezért is szállítottak szivesebben a szegedi endokrin • osztálynak. Meghallgatta a bíróság László professzor közeli munkatársait is, orvosokat, asszisztenseket. Bírósági vallomásaiknak egyező eleme volt, hogy jóval nagyobb számú hipofízis klinikai fölhasználásáról beszéltek most. (így tehát kevesebb juthatott külföldre), mint a nyomozati szakaszban. Az egyik asszisztens azt is elmondta, tévesen került a rendőrségi jegyzőkönyvbe az, hogy „szállításra kész" állapotban adták a professzornak a hipofíziseket, csupán arról van szó — említette a bíróságon — hogy becsomagolva adta a professzornak. A vádlott védőjének kérésére a bíróság meghallgatta azt a holland állampolgárt is. akire László Ferenc vallomásában hivatkozott. E holland férfi tanúsította, hogy csupán baráti ajándékként adta László professzornak az autóvásárláshoz szükséges 4 ezer dollárt. A tárgyalás további szakaszában a bíróság egy orvosszakértőt hallgatott volna meg, azonban távolmaradása miatt erre nem volt lehetőség. Ezután az ügyész és a védő egyaránt további bizonyítási indítványt terjesztett elő. Ezt a bíróság részben elfogadta, s minderre tekintettel a tárgyalást elnapolta. Az új tárgyalást november 4-re tűzték ki. B. T. majd némi zavart a telefonáláskor, hogy előbb meg kell nézni az új számot, de ez még mindig kisebb időveszteség. mint a téves hívás. (Az automata tájékoztató szolgálat ugyanis csak a közületi telefonszámok hívásakor közli az új hívószámot, a magán-előfizetők új számait csak a jegyzékből lehet kiolvasni. Illetve lehet kérdezni a tudakozót is, de mint a Szegedi Postaigazgatóság illetékeseitől hallottuk: a 09 a nagy „rohamot" nehezen bírja.) Még egy telefonhírünk van: október 10-én, reggel nyolctól, Öpuíztasger. . és az ottani központba kapcsolt Baks, Dóc, Pusztaszer is része lesz a szegedi góckörzetnek — s ezzel lezárul az automatizálási folyamat. Azaz: ilyen tömeges számváltozás nem lesz ezután — legalábbis 1990-ig. Ami azt is jelenti: most már ki lehet adni az új Csongrád megyei telefonkönyvet.. Megjelenésére 1987-ben számíthatunk. S mire számíthatnak a telefonkötvénnyel rendelkezők? Egy korábbi, az MTItől származó információ korrigálására kérték szerkesztőségünket a szegedi igazgatóság munkatársai. Eszerint: aki 1985. október 31-ig vette meg a kötvényt, annak még az idén fölszerelik, bekapcsolják a telefonját. A későbbi kötvényvásárlók 1987-től lesznek soron. A zenei világnap Liszt szellemében A zenei világnap idei rendezvényei összefonódnak a 175 éve született és 100 éve elhunyt Liszt Ferenc alakjának, életművének felidézésével. A kerek számok, évfordulók bűvöletében élő civilizált emberiség ilyenkor általában széles körű, sokrétű ünnepléssel véli leróni adóját a kultúrtörténet egy-egy kimagasló egyéniségének oltárán. Ám amikor a — sokszor túlhajtott — kampány véget ér, amikor a felduzzasztott lelkesedés szalmalángja ellobban, s a naptár engedelmes szolgálóiként újabb évfordulókra összpontasítjuk figyelmünket, ritkán készítjük el akcióink, rendezvényeink eszmei mérlegét. A Liszt-emlékév kapcsán nekünk, magyaroknak kétszeresen fontos feladatunk a mérlegkészítés, hiszen nem elég, hogy a hazai zenetudomány konferenciák rendezésével, a külföld számára is okulásul szolgáló elemzésekkel gazdagítja a Liszt-portrét, nem elég, hogy zongoraművészeink egész éven át hangversenyek tucatjain adtak átfogó, mégis részletes képet a Liszt-életmü vitathatatlanul legfontosabb rétegéről. Nem elég, ha ugyanakkor a köztudatban élő Liszt-kép továbbra is töredezett, homályos, félreértésekkel terhes, és a közvélemény még abban sem egységes, hogy van-e okunk és jogunk nemzeti kultúránk részeként számon tartani ezt az életművet. A Liszt-zene befogadásakor legtöbben a sokrétűség, a többlényegűség akadályával találják szemben magukat. A rapszódiák ,, virtuóz szerzőjéért lelkesedő hallgató többnyire tanácstalanul, értetlenül fogadja az öregkori művek csontvázszikárságát, a „szürke felhők" vagy a „Balcsillagzat" halál- és magányköltészetét; ugyanakkor a Kodály-koncepciót dogmaként tisztelők népes csoportjának a rapszódiák maradnak emészthetetlenek a bennük feldolgozott zenei anyag puszta eredete miatt; sőt, akár egy művön belül is nehéz összhangba hoznunk a sokszor banális, szirupos dallamosság vagy a hatáskereső, harsány befejezések „élményét" azzal a gyönyörűséggel, melyet a páratlan formaalkotási invenció, vagy a különlegesen színgazdag, merész harmóniavilág nyújt számunkra. Egy azonban bizonyos, bármilyen oldalról közeledünk a „Liszt-jelenséghez", annak kiemelkedően humanista jellegét mindenképpen érezni fogjuk: az életmű a művészeti és gyakorlati-mindennapi síkokon megnyilvánuló emberközpontúság kivételesen szoras összefonódását mutatja. Elég, ha csupán annak a kései Liszt-münek a keletkezéstörténetére utalok, mely első izben hangzik el itthon. Hamburger Klára kutatásai nyomán derült fény a Somogyi Könyvtár kéziratának eredetére a Revive Szegedin! (Éledjen újjá Szeged!) című kompozíció születésének körülményeire. Szabadi Frank Ignác vendéglős és csárdásszerző Török— magyar indulóját, melyet az orosz—török háború pleveni ütközetének emlékére komponált szerzője, az 1878-i párizsi világkiállításon magyar cigányok előadásában hallotta a kiállítás szépművészeti felügyelője, s felfigyelvén rá a zeneszerző Massenet társaságában Pesten újból meghallgatta azt. Massenet kedvet kapott a darab meghang6zerelésére, és munkája egybeesvén az 1879-es nagy szegedi árvízzel, a Párizsi Nagyoperában június 7-én — az árvízkárosultak javára — rendezett hangversenyen be is mutatták a mű szimfonikus változatát, Hősi induló címmel. Liszt Kolozsvárott értesült a szörnyű szegedi pusztulásról, s mint arról a Vasárnapi Üjság egykorú tudósítása beszámol, „a katasztrófa első hírét nyomban követé a vigasztalás első híreként, hogy Liszt hangversenyben föllép a vízkárosultak javára". Amikor pedig a franciák a már említett hangversenyhez kértek Liszttől „valami zenét", ő éppen a Massenettől származó Szabadi Frankfeldolgozás zongorakivonatából készített „átiratot" — valójában annak témaanyagából táplálkozó, de szerkezetét, feldolgozásmódját tekintve teljesen új müvet készítette el. E kései Liszt-mú messze fölötte áll az „alapanyagát" képező szerzemény stílusának, s hangzásvilága szoros rokonságban van az öregkori Liszt-stílust képviselő jó néhány alkotással. Az erkölcsi-anyagi segítségnek, a zongoramüvészi és zeneszerzői munka összefonódásának éppúgy példája hát e mű, mint a nemzet közízlését reprezentáló — sokszor csekély értékű — zenei alapelemek, stílus művészi értékűvé nemesítésének, felemelésének. A mi lehetőségünk és örömünk, ha ezen az úton, a „lent és fent", a „kívül és belül", a .sötét és világos" összekapcsolására rendeltetett úton — képesek vagyunk követni „hírhedett zenészünket", Liszt Ferencet. Gönczy László Liszt műveiből rendeznek ünnepi hangversenyt a zenei világnap alkalmából ma, csütörtökön este fél 8-kor Szegeden, a zeneművészeti főiskola Lenin körúti nagytermében. Itt hangzik el Kerek Ferenc tolmácsolásában a Revive Szegedin! További közreműködők: Iván Ildikó, Sinkó György, Bódás Péter, Delley József és Bódásné Vanyiska Zsuzsa. Bevezetőt mond Gönczy László zenetörténész. A zenekar választotta Lass Zoltán Lass Zoltán fuvolista kapta idén a Szegedi Szimfonikus Zenekar legjobb zenekaqi művésze cimet. A kitüntetést tegnap, kedden Matusik Sándor, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője adta át a szimfonikusok Festő utcai székházában. Az elismerés különleges értéke: a zenekari tagok titkos szavazással maguk választják. Lass Zoltán 13 éves kora óta játszik fuvolán. A csongrádi zeneiskola s a szegedi konzervatórium után 1973ban végzett a zeneakadéffipi új film mm új film Szerelem és galambok Színes, szinkronizált szovjet film. Irta: Vlagyimir Gurkin. Fényképezte: Jurij Nycvszkij. Zene: Vlagyimir Levasov. Kendezte: Vlagyimir Menysov. Főbb szereplök: Ljudmilla Guresenko. Alekszandr Mihajlov, Nyina Dorosina. Van ebben a filmben egy mondat, ami tulajdonképpen mindent megmagyaráz. A mozgásszervi bajjal átmenetileg szanatóriumba utalt, s ott szerelmi ügybe keveredett (bár elég mamlasz) férjjel pöröl nagy ésszel megáldottnak éppen nem nevezhető felesége. Eközben hangzik el: „azt monditad, rendbe teszik a mozgásszervedet . . ." Noha ezzel a mondattal majdhogynem ki is merül a Szerelem és galambok teljes szellemességkészlete, ez még nem volna feltétlenül baj. A gond ott kezdődik, hogy — a magyar fogalmazás szerint legalábbis — vígjátékként propagált alkotásról volt szó. Ha kacagtató műnek fogjuk fel Vlagyimir Menysov munkáját, legföljebb csak ha egy-két, Jirí Menzel cseh iskolájából származó, a groteszk határát súroló vágásmegoldásnak lehetne elismeréssel adózni. Mert a vígjátékok alaptermészetéhez éppen az tartozik — hogy „mozgásszervük" van. Vagyis dinamikájuk, cselekményes, pergő ritmusuk — s akkor még laz ötleteket, no meg magát a humort nem is emiitettük. A Szerelem és galambok eredendő baja, hogy ritka rossz forgatókönyvvel kezdtek: már eleve dolgozni az alkotók: a lehető legbanálisabb családiháromszög-história köré egyszerűen lehetetlen élénk cselekményszövést, eredeti helyzeteket, pompás karaktereket, jóízűen eredeti fordulatokat tömöríteni. A roppant módon elnyújtott történés még úgy háromnegyed órai mozihoz is (alig elégséges, s noha emberfeletti törekvés ezer jele figyelhető meg. hogy valamiféle szórakozásban lehessen részünk, ehhez túl sok a ballaszt, és túl primitívek, gyerekesek a megoldások, krónikus az ötlethiány, és nem nagyon hordoznak életszerű humort az egyes figurák. (Talán úgy-ahogy Mitya bácsit, a falu vén piását leszámítva.) így aztán Vászja Kurjakin. a hőbörödött nővel a csodás déli tengerparton szerelembe keveredő jámbor galambász históriája nem is válthat ki mást a nézőben, mint amit kivált: kényszeredettkínos feszengést és unott érdektelenséget. Lévén, hogy a mű mozgásszervével nincs alapvetően rendben egy és más. Domonkos László mián. Három és fel szezont töltött az Operaház zenekarában, majd Pál Tamás invitálta a szegedi szimfonikusokhoz, tíz évvel ezelőtt. — Nem bántam meg, hogy Szegedre jöttem. Itt tudom megvalósítani, amit ideálisnak tartok: a zenekari munka, a tanítás és a koncertezés egységét. Kiegészítik s fejlesztik egymást. Ha bármelyiktől elesnék, bizony hiányozna. Nagyon szeretek tanítani. Van ez emberbon egy kényszerű érzés, hogy átadja, amit tud. A Tömörkény zeneművészeti szakivözépiskolában és a Zeneművészeti Főiskolán ügy 23— 24 órát tartok hetente. — (Jgy hirlik. nem is akármilyen eredménnyel.. — Az utóbbi években két növendékemet is felvették a zeneakadémiára, egy harmadis. pedig országos versenyt nyert. — Saját szakmai fejlődése. — A zenekari munka lehetőséget nyújt erre is. Gyakran dolgozunk vendégkarmesterrel, így egy-egy darab mindig más, nem lehet megunni. — Milyennek ítéli a fuvola szerepét a zenekarban? — Szerintem szerencsés helyzetben van. sok a szólórész. amikor reflektorfénybe kerül. — Koncertpódiumon mikor lathatjuk legközelebb? — A filharmónia szervezte Debussy-esten. a jövő év elején. — Kedvenc műfaja? — Az opera. Az énekhangot tartom a legszebb, legtermészetesebb hangszernek. Legszivesebben én Is enekelnek . . . Kárpótol a sok gyönyörű fuvolaszóló, előtérbe kerül, amint lírai rész következik. V. E.