Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-13 / 189. szám

4 \ Péntek, 1982. augusztus 13. flrataso Visszafele kattog a vonat B panelházi kényelemből. Megállónkig zötyög, zakatol, ahol elnémulva vész bele a harmatcseppes virradatba. Tárulkozik a kaszakalapálós világ, kenetlen kocaikerekek nyivákolnak a derengésben. Apánk a juharfánál pironkodik: valamelyikünk nem tette a helyére a marokszedő kukát. Csak akkor váj melyre a fájdalom, mikor fölsejlik: elkeseredett szándékában dugta el, aki eldugta.. Bizonyára fülön is ragadná a rakoncátlankodót, ha nem aludnának még ezüstnyálat eresztve. Inkább a legnagyobbat szólongatja, hogy addig szorítsák meg a munkát, míg rájuk nem melegszik, mert akkor egyszer-olyan nehéz lesz. A mindenkori virgonc nap ilyenkor kíváncsiskodni kezd a vasút mögül, s csillámló vörösséggel aranyozza be a hajnali vonatot. Melynek utasai a gyerekszájból már többször meg lettek sóhajtva: azoknak a jó. mert nem kell dolgozniuk. Belefogunk mi is az aratásba. A legidősebb fiú megy elől, húzza magával a többit. A kaszák suhanása egyszer, mintha szügyönszúrt szörny lehelné ki páráját; másszor: dallamos pendülések ritmusa. Az élnivágyás kényszere szépre rakatja a rendeket, belegörnyed szomorúság nyalábolja formásra a kévéket. Komótosan, lassan haladunk, szemenként szedegetjük a kenyerünk magját. Melegedésre anyuka is kiér a garabollyal. Benne az erőt pótló kenyérrel, szalonnával, s néhanapján uborkavaj. Az aprajának estéről eldugott paprikáskrumplit kanalaz. A sáskanépség még esutát se hagy. '' ^ Újbóli induláskor anyánk Szomorú, kevesebb lesz a kereszt a tavalyinál, pedig akkor se futotta az újig. Majd csak lesz valahogy — révedezik a legidősebb testvér. s éles pengéssel feni kaszáját, cselekedetre szólítva a következőt. És vágtuk. nyaláboltuk, kötöttük a rozsot, a szegénység izaasztőan-keserves, szúrós virágát, amely pont olyan volt, mint az árvalányhaj. Vékbny szálakkal lengedezett a 6ivár homokgerincen. Déltájban a reszketös-zitzegós forró levegőbe, • ha belelibbent a szel, a tűzsugarat lövellő nap egy kicsit összébb húzta magát, hogy még nagyobb erővel támadjon az izzadság-tokiásszal küszködökre. Tette ezt heteken, honapokon, éveken át, mikor csak tehette, gúnyosan élcelődve a szegényember kínjával. Az este máshonnan hozta a nótát. A szomszédos aratópár a jóistenhez és a szépen ragyogó csillagokhoz fordult, fohászával, de hajnalban ismét csak maguk indultak, erőt, biztatást adva másoknak. És igy haladt ez minden nyáron. Mikor már jól belelendültünk, a végrehajtók mindig üresre söpörték a hombár alját. Még most ls hallani vélem anyánk kétségbeesett zokogását, apánk elkeseredett, fájdalmas káromkodását, pedig a vonat könyörtelenül visz tovább. A kamaszkori tücsökciripeléses nyári estéken, mikor utolsókat böffentették a mindig csettegő-poroló cséplőgépek s a géprészesek úgy ahogy voltak, elnyúltak a gyepen. Akkor, a csupa ördög polyváslányok, kuncogva köpködték meg a pelyhedző állú legény micsodáját; nehogy lemaradjon a többitől. Akkorra mór erősre izmosodott a család, de a pálottszájú nap még mindig úgy tüzelt éles szigonyával az aratókra-cséplőkre, mintha mi sem történt volna. A legényember nyakaskodott, nyomába akart érni a többinek. Hétmarkos rendet vágott aratáskor, hajas asztagot formált rakodáskor, vicsorgó gépet etetett csépléskor, egyenes sarkot taposott kazlazáskor. Az égi kemence erre való tekintet nélkül lehette magából szúrós melegét. Akkoriban már a gépek kemény ülésén rázkódva-himbálódzva követelőzött a jobb élet. Eljött látogatóba a boldogság, s kapaszkodott ajánlott a szorgalmasabbnak, az ügyesebbnek. Jobban fizettek a földek, teltek a hombárok, kezdett gyökeret ereszteni a jólét. Elhozta a villanyt, tévé kéklett a tanyákon, okos, erős gépek váltották a gangos lovakat, a cammogó ökröket. A szentistváni kalácsért se kellett hetekig kuncsorogni. Jött magától a terebélyesedő család örömére. Olyannyira, hogy a reménnyel, bizodalommal teli ifjonc végre fölülhetett a hajnali vágyak vonatjára. Zsebében városig szóló jeggyel, hogy folytassa, ami otthon abbamaradt. Arasson-csépeljen kedvére, mint mások. Az idén is sokadmagával százezer hektáros gabonaföldet borotvált simára. Kicsit előbb, mint a többiek, de erre volt parancsa. Mivel a kalásztengerben imbolygó gépóriásoknak, a mormogó arató-cséplőgépeknek, a szalmakockákat köpködő kazlazóknak csak szemlélője, joggal állíthatja: úgy arat, mint általában mások. Igaz, nem mérgelődik a fülkéből a buckás-hepe-hupákra, nem szentségei istennel az elszakadt, nehezen pótolható ékszíj miatt, nem lobbant kényszeredetten hegesztőpisztolyt a meglazult csavaranyára, nem finnyáskodik, ha másodszorra tesznek rizses húst a tányérjába, nem veszekszik az irányítóval, az elszámolásért — de elégedett a zuhogó búzaáradat, a gyorson fogyó kalászerdő vagy gombamód szaporodó bálakazlak láttán. Sőt, megosztja örömét másokkal. S emlékei támadnak a hajdan-volt aratásokról, amelyek sokszor beleolvadnak a szürkületi gépcsattogásba, a lüktető lármába, a kombájnosok veszekedéseibe, tervezők és végrehajtók véget nem érő vitájába, a bőség vagy a szűkölködés gondjaiba, meg mindenbe, ami a munkával adódik. De csak azért, hogy hajnalban újra előjöjjenek zakatolva, zötyögve, mint nem is olyan régen a reményt hozó vonat... 4- •••"• .5, Majoros Tibor Leletek A KNDK fővárosa közelében, a Taedong-gang-folyó mentén 1979-ben nagyarányú ásatást kezdtek az ország régészei. Azóta ötvenezer négyzetméternyi területen több házból álló települést tártak fel. Az újkőkorszakbeli embert szolgáló eszközök, tárgyak száma négyezerre tehető. Sínen járó autóbusz Az elővárosi és a helyközi közlekedésben használható sinen járó autóbusz terveit készítették el az Autóipari Kutatóintézetben. Elkesz'tésének gondolata azért merült fel. mert világszerte mínd nagyobb az igény a könnyű különleges sínpályát nem igénylő vasúti iárművek iránt. A piackutatás erPóményei azt mutatták hogy az új terméket délamerikai és arab országokban iól lehet értékesíteni. A sínautóbusz az Ikarusban már gyártott 200-as autóbuszcsalád tagjaira hasonlít az alvázát és a motoriát oedig a vasúti járművektől kölcsönözték. A kísérleti példánv már készül is a Ganz-MÁVAG-nál és az. Ikarusban. A 25 méter hosszú tét, kocsiból álló szerelvénven 86 álló- és 76 ülőhelv lesz. A vonatokhoz hasonlóan 87 egvik kocsiból át lehet sétálni a másikba, s a járművön mellékhelyiség is lesz. Érdekes, hogv bár motor csak a busz egvik felében lesz. mindkét végén lehet vezetni. maximálisan óránként 100 kilométeres sebességgel. Az első kísérleti sínbusz még az idén elkészül, és a próbaüzemeltetés . után kezdődik meg a sorozatgyártás. kertbarátoknak Szüreti előzetes Szovjetunió Automatizált telefonközpontok Műholdas tv-műsorszórók Azt mondják, hogy a hírközlés egy ország idegrendszere. Telefon, távírda, posta nélkül elképzelhetetlen a népgazdaság irányítása, a társadalom élete. A hírközlési rendszer sokoldalúan szolgálja az embernek mind a munkáját, mind a szabad idő eltöltését. Az elmúlt években a Szovjetunióban számos határozat született a telefon és a posta munkájának javításáról. Megvalósításuk új lépés a hírközlés, a televízió, a rádió-műsorszórás eszközeinek fejlesztésére. Négykötetes adattár budapesti képekről Mar a nyomdába került a Budapest története képekben című katalógus első kötete. A négy kötetre tervezett munka mintegy 120 ezer, Budapestről készült metszet, rajz vagy fénykép lelőhelye lesz: azoknak a nypmtatástfen megjelent képeknek az adattára, amelyek az 1500as évektől napjainkig meglelent, s ránk maradt folyóiratokban, évkönyvekben, értesítőkben, kötetekben megtalálhatók. A fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest gyűjteményének munkatársai mar régebben, az említett forrjjsokbol összeállították a főváros múlljcua vonatkozó művek bibliográfiáját, ezt egészítik ki majd a várost, illetve a lakóinak életét felidéző ábrázolások bibliográfiája. A Budapest-gyűjtemény vállalkozása a magyar főváros képes krónikájának csaknem félezer évét fogja át. A katalógus, amelyet ezer példányban adnak ki, elsősorban a nagy közkönyvtárak és tudományos könyvtárak tájékoztató szolgálatának kéklkönyve lesz. Használata megkönnyíti a tudósok, a honismerettel, helytörténettel foglalkozók kutatómunkáját; anyaga jól hasznosítható az iskolai oktatásban is. A tizedik ötéves tervben gyors ütemben fejlődött a nemzetközi telefonhálózat. A modern kábeles, rádiórelés és műholdas hírközlőcsatornák hossza csaknem megduplázódott. Jelentős fejlődésen ment keresztül a falusi telefon-összeköttetés. Gyarapodott a kolhozokban és szovhozokban levő, a kerületi központokba bekötött automata telefonközpontok száma. Megduplázódott az automatizált nemzetközi telefonállomások hálózata. Jelenleg 137 város lakosai vehetik igénybe a közvetlen interurbán telefon-összeköttetést. A postahivatalokban, a pályaudvarokon, a repülőtereken több mint 20 ezer interurbán telefonautomata működik. Megszervezték az újságoldalak híradástechnikai műholdakkal történő expressz továbbítását is. A jelenlegi ötéves tervben folytatódik az ország egységes automatizált hírközlő hálózatának kialakítása. Jelentősen növekszik a kábeles, rádiórelés és műholdas interurbán telefon-összeköttetések hossza. Az interurbán hálózatban az automatizálás szintje másfélszeresére emelkedik. Fejlődnek a városon belüli és a falusi telefonhálózatok. A múlt évben több mint 1 millió szovjet ember lakásába kapcsolták be a telefont. A Szovjetunióban több mint 100 ezer kilométernyi rádiórelé-csatorna van. amelyeken tv-programokat továbbítanak a helyi közvetítő állomások számára. Működik mintegy másfél ezer „Ekran" rendszerű földi vevőállomás, 90 „Orbita"-állomás, a „Moszkva" új műholdas tv-műsorszóró rendszerhez tartozó több mint 30 állomás. Ezek a „Molnyija— 3", a „Raduga", az „Ekran" szputnyikokról továbbított jeleket veszik. Az idén január 1-től megindították a Központi Televízió második programjának adásait. Az 1. program színes adásai 1985-ig akkora területen lesznek foghatók, amelyen a lakosság 90—92 százaléka él. A televíziónézők több mint 70 százaléka majd a 2. programot is veheti. A hosszú, közép és rövid hullámsávokban működő szovjet műsorszóró rádióállomások jelenlegi hálózata világviszonylatban a legszerteágazóbb. A köztársasági, a határvidéki és területi műsorok naponta a Szovjetunióban élő népek 68 nemzeti nyelvén hangzanak el. A vezetékes műsorközlő hálózatba jelenleg körülbelül 83 millió leágazás tartozik. Közülük 40 millió leágazásra három programot továbbítanak. N. Jevesuk (APN) Szőlőtermesztésünk sikere nagymértékben függ attól, hogy a szedést mikor és hogyan végezzük. A szüret időpontjának helyes megválasztása. a munka gyors és szakszerű elvégzése jelentősen befolyásolhatja a bor minőségét. A nem megfelelő időben végzett szürettel tönkretehetj ük egy egész év küzdelmes munkájának eredményét. A szőlő érése a bogyó puhulásával, színeződésével kezdódiK. A zsendülő bogyó elveszti zöld színét, a íenér fajtáé zöldes-sarga, sárgászöld vagy aranysárga lesz, a piros, vörös tajtaé pedig piros vagy kék. A legtöbb fajta augusztusban kezd zsendülni. Az érés kezdetét nemcsak külső, hanem belső változás is jelzi. A bogyó cukortartalma gyorsan nő, savtartalma pedig csökken. A szüret időpontját úgy tudjuk helyesen megválasztani, ha az érési folyamatot állandóan figyelemmel kísérjük. Gyakori helyszíni bejárással figyeljük a bogyók színeződését, egészségi allapotát és ízleléssel meggyőződünk az érés állásáról. Ha mód van rá, műszerrel is méressük meg a cukor- és savtartalmat! A bonszőlőfajták szüreti időpontjának meghatározásakor a termesztési célt is tartsuk szem előtt. Más követelményt támasztunk a termés érettsége, a must cukorfoka és savtartalma iránt, ha asztali, pecsenye vagy természetes csemegebort kívánunk előállítani. Asztali és pecsenyeborok, valamint a vörös borok készítéséhez a teljes érettség állapotában levő szőlő a legmegfelelőbb. Ekkorra fejlődnek ki a fajtára jellemző kellemes illatés zamatanyagok. amelyek a bor finom ízét, jellegét adják, és a mennyiség is ekkor a legnagyobb. Hatónkban a minőségi borszőlöfajták többsége a teljes érés időszakában a legtöbb évjáratban 17—20 cukorfokú. A reduktív típusú minőségi fehérbor-szőlőfajtákat szintén a teljes érettség állapotában kell szüretelni. Ezekből mérsékeltebb alkoholtartalmú és élénkebb savtartalmú, elsődlegesen szőlőillatú és zamatú borok készíthetők. Ilyen típusú bor előállítására a Rizlingszilváni, Rajnai rizling. Tramini, Chardonnay. Zöldveltelini, Királyleányka és a Muscat Ottonel fajták kiválóan alkalmasak. A különleges minőségű száraz vagy édeskés borok, továbbá a természetes csemegeborok készítéséhez túlérett, töppedt, vagy aszúsodott szőlő szükséges. A túlérés azonban már csak viszonylagos cukorgyarapodást eredményez. Oxidativ típusú borok készítéséhez ilyen túlérett, töppedt szőlőt használunk fel. Ebből a szőlőből nagyobb alkoholtartalmú, esetleg ki nem erjedt cukrot is tartalmazó minőségi borokat és borkülönlegességeket készfthetünk. Ezeket hosszabb ideig fahordókban tároljuk, ezzel elősegítjük a másodlagos úgynevezett ászkolásj illat és zamat kifejlődését. Ilyen borok előállítására alkalmas a Furmint, Hárslevelű, Muscat Lunel és az Olaszrizling. Bármennyire is kellemes, esetenként csodálatos ízű a túlérett szőlőből készített bor, ezt csak nagy mennyiségi veszteséggel érhetjük el. A túlérés bekövetkezésével előfordulhat, hogy a termésmennyiség 5—Í0 nap alatt 20—40 százalékkal csökken. A minőségjavulás értéke — a Tokaj-hegyaljai borvidék kivételével — legtöbbször nem áll arányban a mennyiségi veszteséggel, tehát a túlérés megvárása nem gazdaságos. A vörösbor-szőlőfajták túlérett állapotban sokat veszítenek színanyagukból is. A szüret időpontjának meghatározásakor nagy figyelmet kell fordítani a szőlő egészségi állapotára. A legnagyobb veszélyt a szürkerothadás (Botrytis cinerea) jelenti. Főleg az esős időjárás idején felrepedt bogyókon szaporodik el gyorsan, de a virágzást követően bármikor bekövetkezhet a fertőzés; a jelentősebb kár ebben az esetben' is csak nedvesebb időben következik be. Ha az érés időszakában a fertőzés erős mértékű, és a szőlő cukorfoka a 12 mustfokot meghaladja, célszerű a szüretet a teljes érés bekövetkezése előtt elvégezni, ellenkező esetben a termés jelentős része vagy teljes mennyisége megsemmisülhet. Kedvező körülmények között a szürkerothadás a nemesrothadás (aszúsodás) előidézője lehet. Az ecetes- és zöldrothadás ' ezen a termőtájon, nem gyakori betegség. A cserjékről Az örökzöld cserjék ültetésének legkedvezőbb időpontja augusztus második felére esik, mivel a lombjukat télen is megtartják; tehát párologtatnak, szükséges, hogy mire a kemény tél beáll, új helyükön meggyökeresedjenek. A lombhullató cserjék telepítési időpontja lombhullástól rügyfakadásig terjed, természetesen fagymentes időben. A sövényként kialakított cserjéket ugyanolyan távolságra ültetjük, mint ahogyan a faiskolában voltak. A telepítéshez kiázott árkot tápanyaggal bőségesen ellátjuk. A telepítést egy vagy két sorban hármas kötésben üttetjük. Ha gyorsan akarunk összefüggő sövényt kialakítani, a tőtávolságot kisebbre kell venni. A sövények metszését már az ültetést követően kezdjük meg. Rövidre vágjuk a csemetét. hogy már alul sűrűn elágazódjék. Az örökzöldek metszését augusztus végén be kell fejezni, hogy a hajtások a hideg idő beállta előtt megfelelően beérjenek. A díszcserjéket, ha a természetes növekedést akarjuk biztosítani, metszeni nem szabad, legfeljebb az elöregedett vagy elpusztult részeket vágjuk ki tőből. A helyesen telepített cserjecsoportokban csak abban az esetben szabad metszéssel beavatkozni, ha a gyengébb növekedésű cserje fejlődése veszélyben van. Dr. Tóth Mihály megyei főkertész KútlÉrás pvc csivei kétszelepes kútfejjel teljes felszereléssel Alapár: 3000 Ft. Clm: Mészáros. Szeged (6701) Pf.: 608.