Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-13 / 189. szám

4 \ Péntek, 1982. augusztus 13. flrataso Visszafele kattog a vonat B panelházi kényelemből. Megállónkig zötyög, zaka­tol, ahol elnémulva vész bele a harmatcseppes virra­datba. Tárulkozik a kasza­kalapálós világ, kenetlen ko­caikerekek nyivákolnak a derengésben. Apánk a juharfánál pi­ronkodik: valamelyikünk nem tette a helyére a ma­rokszedő kukát. Csak akkor váj melyre a fájdalom, mi­kor fölsejlik: elkeseredett szándékában dugta el, aki eldugta.. Bizonyára fülön is ragadná a rakoncátlankodót, ha nem aludnának még ezüstnyálat eresztve. In­kább a legnagyobbat szó­longatja, hogy addig szo­rítsák meg a munkát, míg rájuk nem melegszik, mert akkor egyszer-olyan nehéz lesz. A mindenkori vir­gonc nap ilyenkor kíváncsis­kodni kezd a vasút mögül, s csillámló vörösséggel ara­nyozza be a hajnali vona­tot. Melynek utasai a gye­rekszájból már többször meg lettek sóhajtva: azoknak a jó. mert nem kell dolgoz­niuk. Belefogunk mi is az ara­tásba. A legidősebb fiú megy elől, húzza magával a többit. A kaszák suhaná­sa egyszer, mintha szügyön­szúrt szörny lehelné ki pá­ráját; másszor: dallamos pendülések ritmusa. Az élni­vágyás kényszere szépre rakatja a rendeket, bele­görnyed szomorúság nyalá­bolja formásra a kévéket. Komótosan, lassan hala­dunk, szemenként szedeget­jük a kenyerünk magját. Melegedésre anyuka is ki­ér a garabollyal. Benne az erőt pótló kenyérrel, sza­lonnával, s néhanapján ubor­kavaj. Az aprajának estéről eldugott paprikáskrumplit kanalaz. A sáskanépség még esutát se hagy. '' ^ Újbóli induláskor anyánk Szomorú, kevesebb lesz a kereszt a tavalyinál, pedig akkor se futotta az újig. Majd csak lesz valahogy — révedezik a legidősebb test­vér. s éles pengéssel feni kaszáját, cselekedetre szó­lítva a következőt. És vág­tuk. nyaláboltuk, kötöttük a rozsot, a szegénység iz­aasztőan-keserves, szúrós vi­rágát, amely pont olyan volt, mint az árvalányhaj. Vékbny szálakkal lengede­zett a 6ivár homokgerin­cen. Déltájban a reszketös-zi­tzegós forró levegőbe, • ha belelibbent a szel, a tűzsu­garat lövellő nap egy kicsit összébb húzta magát, hogy még nagyobb erővel támad­jon az izzadság-tokiásszal küszködökre. Tette ezt he­teken, honapokon, éveken át, mikor csak tehette, gú­nyosan élcelődve a szegény­ember kínjával. Az este máshonnan hoz­ta a nótát. A szomszédos aratópár a jóistenhez és a szépen ragyogó csillagokhoz fordult, fohászával, de haj­nalban ismét csak maguk indultak, erőt, biztatást ad­va másoknak. És igy ha­ladt ez minden nyáron. Mi­kor már jól belelendültünk, a végrehajtók mindig üres­re söpörték a hombár al­ját. Még most ls hallani vé­lem anyánk kétségbeesett zokogását, apánk elkesere­dett, fájdalmas káromkodá­sát, pedig a vonat könyör­telenül visz tovább. A kamaszkori tücsökciripe­léses nyári estéken, mikor utolsókat böffentették a min­dig csettegő-poroló cséplő­gépek s a géprészesek úgy ahogy voltak, elnyúltak a gyepen. Akkor, a csupa ör­dög polyváslányok, kuncog­va köpködték meg a pely­hedző állú legény micsodá­ját; nehogy lemaradjon a többitől. Akkorra mór erősre izmosodott a család, de a pálottszájú nap még mindig úgy tüzelt éles szigonyával az aratókra-cséplőkre, mint­ha mi sem történt volna. A legényember nyakaskodott, nyomába akart érni a töb­binek. Hétmarkos rendet vá­gott aratáskor, hajas aszta­got formált rakodáskor, vi­csorgó gépet etetett cséplés­kor, egyenes sarkot taposott kazlazáskor. Az égi kemence erre való tekintet nélkül le­hette magából szúrós mele­gét. Akkoriban már a gé­pek kemény ülésén rázkód­va-himbálódzva követelőzött a jobb élet. Eljött látogató­ba a boldogság, s kapasz­kodott ajánlott a szorgalma­sabbnak, az ügyesebbnek. Jobban fizettek a földek, tel­tek a hombárok, kezdett gyökeret ereszteni a jólét. Elhozta a villanyt, tévé kék­lett a tanyákon, okos, erős gépek váltották a gangos lo­vakat, a cammogó ökröket. A szentistváni kalácsért se kellett hetekig kuncsorogni. Jött magától a terebélyesedő család örömére. Olyannyira, hogy a reménnyel, bizoda­lommal teli ifjonc végre föl­ülhetett a hajnali vágyak vonatjára. Zsebében városig szóló jeggyel, hogy folytassa, ami otthon abbamaradt. Arasson-csépeljen kedvére, mint mások. Az idén is sokadmagával százezer hektáros gabona­földet borotvált simára. Ki­csit előbb, mint a többiek, de erre volt parancsa. Mivel a kalásztengerben imbolygó gépóriásoknak, a mormogó arató-cséplőgépeknek, a szal­makockákat köpködő kazla­zóknak csak szemlélője, jog­gal állíthatja: úgy arat, mint általában mások. Igaz, nem mérgelődik a fülkéből a buckás-hepe-hupákra, nem szentségei istennel az elsza­kadt, nehezen pótolható ék­szíj miatt, nem lobbant kényszeredetten hegesztő­pisztolyt a meglazult csavar­anyára, nem finnyáskodik, ha másodszorra tesznek ri­zses húst a tányérjába, nem veszekszik az irányítóval, az elszámolásért — de elége­dett a zuhogó búzaáradat, a gyorson fogyó kalászerdő vagy gombamód szaporodó bálakazlak láttán. Sőt, meg­osztja örömét másokkal. S emlékei támadnak a haj­dan-volt aratásokról, ame­lyek sokszor beleolvadnak a szürkületi gépcsattogásba, a lüktető lármába, a kombáj­nosok veszekedéseibe, terve­zők és végrehajtók véget nem érő vitájába, a bőség vagy a szűkölködés gondjai­ba, meg mindenbe, ami a munkával adódik. De csak azért, hogy hajnalban újra előjöjjenek zakatolva, zötyögve, mint nem is olyan régen a reményt hozó vo­nat... 4- •••"• .5, Majoros Tibor Leletek A KNDK fővárosa közelé­ben, a Taedong-gang-folyó mentén 1979-ben nagyará­nyú ásatást kezdtek az or­szág régészei. Azóta ötven­ezer négyzetméternyi terüle­ten több házból álló telepü­lést tártak fel. Az újkőkor­szakbeli embert szolgáló esz­közök, tárgyak száma négy­ezerre tehető. Sínen járó autóbusz Az elővárosi és a helykö­zi közlekedésben használha­tó sinen járó autóbusz ter­veit készítették el az Autó­ipari Kutatóintézetben. El­kesz'tésének gondolata azért merült fel. mert világszerte mínd nagyobb az igény a könnyű különleges sínpá­lyát nem igénylő vasúti iár­művek iránt. A piackutatás erPóményei azt mutatták hogy az új terméket dél­amerikai és arab országok­ban iól lehet értékesíteni. A sínautóbusz az Ikarus­ban már gyártott 200-as au­tóbuszcsalád tagjaira hason­lít az alvázát és a motoriát oedig a vasúti járművektől kölcsönözték. A kísérleti példánv már készül is a Ganz-MÁVAG-nál és az. Ika­rusban. A 25 méter hosszú tét, kocsiból álló szerelvé­nven 86 álló- és 76 ülőhelv lesz. A vonatokhoz hasonló­an 87 egvik kocsiból át le­het sétálni a másikba, s a járművön mellékhelyiség is lesz. Érdekes, hogv bár mo­tor csak a busz egvik felé­ben lesz. mindkét végén le­het vezetni. maximálisan óránként 100 kilométeres se­bességgel. Az első kísérleti sínbusz még az idén elkészül, és a próbaüzemeltetés . után kez­dődik meg a sorozatgyár­tás. kertbarátoknak Szüreti előzetes Szovjetunió Automatizált telefonközpontok Műholdas tv-műsorszórók Azt mondják, hogy a hír­közlés egy ország idegrend­szere. Telefon, távírda, pos­ta nélkül elképzelhetetlen a népgazdaság irányítása, a társadalom élete. A hírköz­lési rendszer sokoldalúan szolgálja az embernek mind a munkáját, mind a szabad idő eltöltését. Az elmúlt években a Szov­jetunióban számos határozat született a telefon és a posta munkájának javításáról. Megvalósításuk új lépés a hírközlés, a televízió, a rá­dió-műsorszórás eszközeinek fejlesztésére. Négykötetes adattár budapesti képekről Mar a nyomdába került a Budapest története képekben című katalógus első kötete. A négy kötetre tervezett munka mintegy 120 ezer, Budapestről készült metszet, rajz vagy fénykép lelőhelye lesz: azoknak a nypmtatás­tfen megjelent képeknek az adattára, amelyek az 1500­as évektől napjainkig meg­lelent, s ránk maradt folyó­iratokban, évkönyvekben, értesítőkben, kötetekben megtalálhatók. A fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest gyűjte­ményének munkatársai mar régebben, az említett forrjj­sokbol összeállították a fő­város múlljcua vonatkozó művek bibliográfiáját, ezt egészítik ki majd a várost, illetve a lakóinak életét fel­idéző ábrázolások bibliográ­fiája. A Budapest-gyűjtemény vállalkozása a magyar fővá­ros képes krónikájának csak­nem félezer évét fogja át. A katalógus, amelyet ezer pél­dányban adnak ki, elsősor­ban a nagy közkönyvtárak és tudományos könyvtárak tájékoztató szolgálatának ké­klkönyve lesz. Használata megkönnyíti a tudósok, a honismerettel, helytörténet­tel foglalkozók kutatómun­káját; anyaga jól hasznosít­ható az iskolai oktatásban is. A tizedik ötéves tervben gyors ütemben fejlődött a nemzetközi telefonhálózat. A modern kábeles, rádiórelés és műholdas hírközlőcsator­nák hossza csaknem meg­duplázódott. Jelentős fejlő­désen ment keresztül a fa­lusi telefon-összeköttetés. Gyarapodott a kolhozokban és szovhozokban levő, a ke­rületi központokba bekötött automata telefonközpontok száma. Megduplázódott az automatizált nemzetközi te­lefonállomások hálózata. Je­lenleg 137 város lakosai ve­hetik igénybe a közvetlen interurbán telefon-összeköt­tetést. A postahivatalokban, a pályaudvarokon, a repülő­tereken több mint 20 ezer interurbán telefonautomata működik. Megszervezték az újságoldalak híradástechni­kai műholdakkal történő expressz továbbítását is. A jelenlegi ötéves tervben folytatódik az ország egysé­ges automatizált hírközlő há­lózatának kialakítása. Jelen­tősen növekszik a kábeles, rádiórelés és műholdas in­terurbán telefon-összekötte­tések hossza. Az interurbán hálózatban az automatizálás szintje másfélszeresére emel­kedik. Fejlődnek a városon belüli és a falusi telefon­hálózatok. A múlt évben több mint 1 millió szovjet ember lakásába kapcsolták be a telefont. A Szovjetunióban több mint 100 ezer kilométernyi rádiórelé-csatorna van. ame­lyeken tv-programokat to­vábbítanak a helyi közvetí­tő állomások számára. Mű­ködik mintegy másfél ezer „Ekran" rendszerű földi ve­vőállomás, 90 „Orbita"-állo­más, a „Moszkva" új műhol­das tv-műsorszóró rendszer­hez tartozó több mint 30 ál­lomás. Ezek a „Molnyija— 3", a „Raduga", az „Ekran" szputnyikokról továbbított jeleket veszik. Az idén január 1-től meg­indították a Központi Tele­vízió második programjának adásait. Az 1. program szí­nes adásai 1985-ig akkora területen lesznek foghatók, amelyen a lakosság 90—92 százaléka él. A televízióné­zők több mint 70 százaléka majd a 2. programot is ve­heti. A hosszú, közép és rövid hullámsávokban működő szovjet műsorszóró rádióál­lomások jelenlegi hálózata világviszonylatban a leg­szerteágazóbb. A köztársa­sági, a határvidéki és terü­leti műsorok naponta a Szov­jetunióban élő népek 68 nemzeti nyelvén hangzanak el. A vezetékes műsorközlő hálózatba jelenleg körülbe­lül 83 millió leágazás tarto­zik. Közülük 40 millió le­ágazásra három programot továbbítanak. N. Jevesuk (APN) Szőlőtermesztésünk sikere nagymértékben függ attól, hogy a szedést mikor és ho­gyan végezzük. A szüret időpontjának helyes megvá­lasztása. a munka gyors és szakszerű elvégzése jelentő­sen befolyásolhatja a bor minőségét. A nem megfelelő időben végzett szürettel tönkretehetj ük egy egész év küzdelmes munkájának ered­ményét. A szőlő érése a bogyó pu­hulásával, színeződésével kezdódiK. A zsendülő bogyó elveszti zöld színét, a íenér fajtáé zöldes-sarga, sárgás­zöld vagy aranysárga lesz, a piros, vörös tajtaé pedig pi­ros vagy kék. A legtöbb faj­ta augusztusban kezd zsen­dülni. Az érés kezdetét nem­csak külső, hanem belső vál­tozás is jelzi. A bogyó cukor­tartalma gyorsan nő, sav­tartalma pedig csökken. A szüret időpontját úgy tud­juk helyesen megválasztani, ha az érési folyamatot állan­dóan figyelemmel kísérjük. Gyakori helyszíni bejárással figyeljük a bogyók színező­dését, egészségi allapotát és ízleléssel meggyőződünk az érés állásáról. Ha mód van rá, műszerrel is méressük meg a cukor- és savtartal­mat! A bonszőlőfajták szüreti időpontjának meghatározása­kor a termesztési célt is tartsuk szem előtt. Más kö­vetelményt támasztunk a termés érettsége, a must cu­korfoka és savtartalma iránt, ha asztali, pecsenye vagy természetes csemegebort kí­vánunk előállítani. Asztali és pecsenyeborok, valamint a vörös borok készítéséhez a teljes érettség állapotában levő szőlő a legmegfelelőbb. Ekkorra fejlődnek ki a faj­tára jellemző kellemes illat­és zamatanyagok. amelyek a bor finom ízét, jellegét ad­ják, és a mennyiség is ek­kor a legnagyobb. Hatónk­ban a minőségi borszőlöfaj­ták többsége a teljes érés időszakában a legtöbb évjá­ratban 17—20 cukorfokú. A reduktív típusú minőségi fe­hérbor-szőlőfajtákat szin­tén a teljes érettség ál­lapotában kell szüretelni. Ezekből mérsékeltebb alko­holtartalmú és élénkebb sav­tartalmú, elsődlegesen szőlő­illatú és zamatú borok ké­szíthetők. Ilyen típusú bor előállítására a Rizlingszilvá­ni, Rajnai rizling. Tramini, Chardonnay. Zöldveltelini, Királyleányka és a Muscat Ottonel fajták kiválóan al­kalmasak. A különleges mi­nőségű száraz vagy édeskés borok, továbbá a természe­tes csemegeborok készítésé­hez túlérett, töppedt, vagy aszúsodott szőlő szükséges. A túlérés azonban már csak viszonylagos cukorgyarapo­dást eredményez. Oxidativ típusú borok készítéséhez ilyen túlérett, töppedt sző­lőt használunk fel. Ebből a szőlőből nagyobb alkoholtar­talmú, esetleg ki nem erjedt cukrot is tartalmazó minő­ségi borokat és borkülönle­gességeket készfthetünk. Eze­ket hosszabb ideig fahordók­ban tároljuk, ezzel elősegít­jük a másodlagos úgyneve­zett ászkolásj illat és zamat kifejlődését. Ilyen borok elő­állítására alkalmas a Fur­mint, Hárslevelű, Muscat Lunel és az Olaszrizling. Bármennyire is kellemes, esetenként csodálatos ízű a túlérett szőlőből készített bor, ezt csak nagy mennyi­ségi veszteséggel érhetjük el. A túlérés bekövetkezésével előfordulhat, hogy a termés­mennyiség 5—Í0 nap alatt 20—40 százalékkal csökken. A minőségjavulás értéke — a Tokaj-hegyaljai borvidék kivételével — legtöbbször nem áll arányban a mennyi­ségi veszteséggel, tehát a túlérés megvárása nem gaz­daságos. A vörösbor-szőlő­fajták túlérett állapotban so­kat veszítenek színanyaguk­ból is. A szüret időpontjának meg­határozásakor nagy figyelmet kell fordítani a szőlő egész­ségi állapotára. A legna­gyobb veszélyt a szürkerot­hadás (Botrytis cinerea) je­lenti. Főleg az esős időjárás idején felrepedt bogyókon szaporodik el gyorsan, de a virágzást követően bármikor bekövetkezhet a fertőzés; a jelentősebb kár ebben az esetben' is csak nedvesebb időben következik be. Ha az érés időszakában a fertőzés erős mértékű, és a szőlő cu­korfoka a 12 mustfokot meg­haladja, célszerű a szüretet a teljes érés bekövetkezése előtt elvégezni, ellenkező esetben a termés jelentős ré­sze vagy teljes mennyisége megsemmisülhet. Kedvező körülmények között a szür­kerothadás a nemesrothadás (aszúsodás) előidézője lehet. Az ecetes- és zöldrothadás ' ezen a termőtájon, nem gya­kori betegség. A cserjékről Az örökzöld cserjék ülte­tésének legkedvezőbb idő­pontja augusztus második felére esik, mivel a lombju­kat télen is megtartják; te­hát párologtatnak, szükséges, hogy mire a kemény tél be­áll, új helyükön meggyöke­resedjenek. A lombhullató cserjék telepítési időpontja lombhullástól rügyfakadásig terjed, természetesen fagy­mentes időben. A sövényként kialakított cserjéket ugyan­olyan távolságra ültetjük, mint ahogyan a faiskolában voltak. A telepítéshez ki­ázott árkot tápanyaggal bő­ségesen ellátjuk. A telepí­tést egy vagy két sorban hár­mas kötésben üttetjük. Ha gyorsan akarunk összefüggő sövényt kialakítani, a tőtá­volságot kisebbre kell ven­ni. A sövények metszését már az ültetést követően kezdjük meg. Rövidre vág­juk a csemetét. hogy már alul sűrűn elágazódjék. Az örökzöldek metszését augusz­tus végén be kell fejezni, hogy a hajtások a hideg idő beállta előtt megfelelően be­érjenek. A díszcserjéket, ha a természetes növekedést akarjuk biztosítani, metszeni nem szabad, legfeljebb az el­öregedett vagy elpusztult részeket vágjuk ki tőből. A helyesen telepített cserjecso­portokban csak abban az esetben szabad metszéssel beavatkozni, ha a gyengébb növekedésű cserje fejlődése veszélyben van. Dr. Tóth Mihály megyei főkertész KútlÉrás pvc csivei kétszelepes kútfejjel teljes felszereléssel Alapár: 3000 Ft. Clm: Mészáros. Szeged (6701) Pf.: 608.

Next

/
Oldalképek
Tartalom