Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-13 / 189. szám

szegedi ünnepi hetek Csajkovszkij: A hattyúk tava. Bemutató a Dóm téren, ma este fél 9 órakor. Szőke Tisza nemzetközi táncverseny a Sportcsarnokban, ma este 7 órától. XXIII. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában szeptember 20igFotóklubok 18. Szegedi Szalonja a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 29-ig, naponta délelőtt 10 cs délután 6 óra között. Bódy Irén textiltervező és Kumpost Éva keramikus, Munkácsy-díjas iparművészek kiállítása a Gulácsy Lajos Teremben, augusztus 19-ig, vasárnap kivételével naponta. Takács Győző keramikusművész kiállítása a Juhász Gyula Művelődési Központban. szeptember 6-ig. Török László fotóművész Stáció című kiállítása a Bartók Béia Művelődési Központ B galériájában augusztus 29-ig. Józsa Bálint szobrászművész kiállítása a Novembei 7. Művelődési Házban, augusztus 14-ig, naponta délelőtt 10 és este 7, vasárnap délelőtt 10 és délután 4 óra között. Fritz Mihály és Szabó Tamás szobrászművészek kiállítása a Móra Ferenc Múzeum Kupolagalériájában. Gerle Margit keramikus kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban augusztus 20-ig. A könyvkötészet múltja és jelene. Kiállítás a Somogyi-könyvtár olvasótermében, augusztus 15-ig. Váci György kétszeres aranydíjas könyvkötőmester munkáit bemutató tárlat a Somogyi-könyvtár előterében, augusztus 15ií>. Szeged múltja és jelene, jövője. Kiállítás a szegedi Várban A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Ember és környezete; Csongrád megyei parasztbútorok és -viseletek; Szegedi Galéria; Lucs-gyűjtemény; Hunok. avarok. magyarok; Buday György-kiállítás. Naponta délelőtt 10-től este 6-ig. Paprikamúzeum. A mihályteleki művelődési otthonban (Vörös Hadsereg útja 50.). Ifj. Lele József néprajzi gyűjteménye. Tápé, Vártó utca 4. Nyitva kedd és péntek kivételével délután 3tól 6 óráig. Lenyűgöző a szabadtéri | A ma este bemutatkozó szovjet balett.- pontos nevén az akadémiai ranggal kitüntetett Csajkovszkij Opera- es Balettszínház társulata tekintélyes múltú, történeti krónikáját a tizenkilencedik század második felétől íria. amióta zenei hagyományai révén Perm a környék jelentős kulturális központjává vált. A permi balett látványos fejlődése a forradalom után indult, hogy állandó társulatot hoztak létre; 1926. február 2-án avatták első évadjukat a Giselle bemutatásával. S ezt követően hamar repertoárra kerültek a klasszikus orosz alkotások és a szovjet korszak úi nagvbalettiei. A hattyúk tava. A vörös pipacs A bahcsiszeráji szökőkút és mások. A második világháborúban ide evakuálták ideiglenesen a leningrádi Kirov Színház balettjét. melvnek művészei rendkívül sokat lendítettek a már akkor is szép eredményekkel büszkélkedő helvi balettkultúra színvonalán. Csajkovszkij másik alkotását. a Csipkerózsikát. Permbe költöztetett leningrádiak ismertették meg a nézőkkel, miközben a közönség nem kisebb hírességeket látott a színpadon, mint Galina Ulanovát. Alla Selesztet. Natalja Duavinszkaját. KonsztanKlasszikus hagyományok ösvényein Alacsony, korán őszülő férfid Csupa mozgás, csupa dinamizmus. Forr körülötte a levegő. Vonzza az embert nyitott személyisége, precizitása, lelkesedése, humora. Minden közvetlenség már az első találkozás alkalmával fölfedte Grigorij Alekszidze érdemes művésznek, a permi Csajkovszkij Opera- és Balettszínház művészeti vezetőjének és balettmesterének legfontosabb tulajdonságait, amikor megérkezése napján a Royal Szálló halljában lehuppantunk a fotelekbe. S aztán csak gazdagította a képet a Dóm téri próbákon, a tegnapi sajtótájékoztatón. Két éve került Permbe, olyan kiváló művész utódaként, mint a hetvenes évek permi balett repertoárját meghatározó Nyikolaj Bojarcsikov. • Két esztendő nem hosszú idő egy, társulat életében. G. Alekszidze személyisége azonban máris otthagyta nyomatát a balettprodukciókon. Elsősorban arra kértem, szóljon a permi balettagozat repertoárjáról, a műsortervezés szempontjairól. — A Csajkovszkij Opera- és Balettszinház különleges együttes. Messze földön legnevezetesebb értéke az orosz klasszikus baletthagyomány őrzése, ápolása, színházi megújítása. Mindenekelőtt a névadó Csajkovszkij muzsikáját és művészi hagyatékát igyekszünk ébrep tartani, hisz a kiváló orosz zeneszerző Perm mellett született, így állandó repertoárdarabunk A hattyúk tava, a Csipkerózsika, A diótörő. Ezeknek alapkoreográfiáját Máriusz Petipa, a pétervári cári udvar kiváló mestere készítette, még a századforduló táján. — Kikre épít a permi balett? Honnan az utánpótlás? — Büszkén mondhatom, kiváló lehetőségeink vannak. Permben nagyszerű balettiskola működik, mely folyamatosan biztosítja az utánpótlást, így a szólisták és a kar kiválóan felkészült, ismert táncosokból áll. Olyan világhírű balett-táncosok indultak innen, mint Nagyezsda Pavlova, Csencsikova, Ilina Poplakova, Szmirnova vagy Kunakova. Az orosz köztársaság vezető táncosai A művészeti vezető: Grigorij Alekszidze kerülnek ki a „permi iskolából", mely meghatározott stílust és igen magas színvonalat képvisel. A klasszikusokon kívül modern műveket, eredeti koreográfiákat is bemutatunk — erre nagyon alkalmas a sokoldalúan képzett társulat. Nemrégiben mutattuk be Prokofjev partitúrájára új egyfelvonásos koreográfiámat, A tékozló fiúról szóló művet, mely igen ritkán kerül színpadra. A régebbi Chopiniana után most készülünk a Mozart műveire komponált táncszvittel, a jövő évadban pedig bemutatjuk Petipa megújított koreográfiáját, a Bajodért, és szeretnénk kortárs szovjet szerzők muzsikájára is friss táncokat komponálni. — Az ön pályájának három állomása: Leningrád, Tbiliszi és Perm. — Igen. Grúz származású vagyok, de Leningrádban tanultam, és ma is a „leningrádi iskola" néven jegyzett balettfelfogás hívének vallom magam. Labudov professzornál tanultam, akit a XX. század legjelentősebb mesterének tartanak., a modern balett egyik alapítója, sok kortárs zenére készített újszerű koreográfiát. A balettszimfónia úttörője, a színpad nagy újítója, aki a klasszikusok mellett népszerűvé tette a mai táncokat is. Miután megszereztem a diplomát, 1967-ben a leningrádi Kirov Színházban kamarabalettet állítottam színpadra, majd ezt követően még hét művet. Később Tbilisziben dolgoztam ugyancsak hét esztendeig. Érdekes és sajátos világba kerültem, módom volt tapasztalni, miként ötvözték a klasszikus hagyományt a gazdag grúz folklórral. A társulatban táncolt a világhírű Csabukiáni, aki a szegedi Dóm téren 1966-ban Otelló és a Gorda koreográfusaként és szólistájaként is bemutatkozott. Pályám újabb állomása Perm lett: két évvel ezelőtt örömmel fogadtam meghívásukat. — Ha egy művész klaszszikus értéket közvetít a ma nézőinek, elengedhetetlenül szembekerül az őrzés és megújítás, a hagyományápolás és újrateremtés dilemmájával. — Ez valóban fontos, igen nehéz probléma. A kiaszszikus orosz balett a nagy méretekre, a monumentális hatásokra, a mély gondolatokra, a szélsőséges érzelmekre és bonyolult dramaturgiára épül. Mindennek megvan az évtizedes, sőt évszázadokon át kikristályosodott értékrendje, elfogadott és igényelt formakincse. A mi színházunk ennek a nagyszerű klasszikus hagyománynak igyekszik méltó továbbvivője lenni. Ami természetesen nem zárja ki a kísérletezés lehetőségét. Üj formák, kifejezési eszközök keresését, a pantomimjelleg bekapcsolását, a modern táncok széles skálájának fölhasználását. — Milyenek első szegedi észrevételei? — Másodszor járok itt, korábban a turné előzetes megbeszélésén és most, néhány napja. A Szegedi Szabadtéri Játékok rendezőinek segítőkészsége példamutató; nagyszerű díszletek, elsőrangú körülmények vártak bennünket, Ilyen városban és ilyen környezetben öröm dolgozni. A többi már rajtunk múlik! Tandi Lajos tyin Szergejevet. A háború után imigyen megerősödő társulat bemutatta A reménység partját, a Lermontov ismert regénve (Korunk hőse) nyomán született Belát, a Párizs lángjait, a Cajanét. a Laurenciát. a Spartacust s az elmúlt évtizedek szovjet balettkompozícióinak más kimagasló értékeit. A hetvenes években ió ideig Nyikolaj Bojarcsikov koreográfus vezette az együttest akinek nevéhez Prakotiev Rómeó és Júliájának, valamint a Goldoni-víg.iátékból készült Két úr szolgájának bemutatója fűződik. Tíz éve a mexikói Cervantes-ünnepségeken a permi táncosok Don Quijote-koreográfiával képviselték a szovjet táncművészetet. Ennek a vendégjátéknak sikere hozta meg számukra a latin-amerikai turnét, és azt a világiáró sorozatot, melynek révén a szocialista országok és nyugat-európai államok mellett eljutottak Japánba. Üj-Zé-' landba. Ausztráliába. Mint beszámoltunk róla. budapesti föllépéseit, követően. kedden érkezStt Szegedre a társulat. Vezetői és táncosai tegnap szerkesztőségünkbe is ellátogattak. Nyikolaj Ivanovics Korszakov, a permi pártbizottság kulturális osztályának vezetője elmondta, miiyen meleg fogadtatásra találtak a városbán. A budapesti Parkszínpadon bemutatott koncertprogramiaikat nagv érdeklődés kísérte, ám az első tapasztalataik szerint, mintha Szeged vendégszeretőbbnek mutatkoznék. Jó hangulat. nyugodt légkör veszi őket körül, amerre csak jártak. előzékenyen fogadták a művészeket, érezni a városon a művészet szeretetét.'Kellemes benyomásaikat erősítette a textilmúvekben tett látogatásuk is. ahol igazi barátokkal találkoztak. Itt tudták meg. hogy az üzem tagja a Magvar—Szovjet Baráti Társaságnak, s jelképes tartalmat vélnek fölfedezni abban is. hogy í zegednek Odessza a testvérvárosa. A Fekete-tenger napján nehéz napokat éltek át a második világháborúban, s ha rájuk esett a szegediek választása, bizonyára a mélyen átérzett rokonszenv, barátság okán lehetett. Itt van Szegeden a teljes permi balett, eljöttek mind a nyolcvanan, s ha erre a saitóházi látogatásra néhány vezető szólistát nem is hoztak magukkal, hiszen pihenniük kell a föllépés előtt, jelen vendégeink között nem egv akad. ki a budapesti programokon főszerepet kapott. A küldöttségnek tagja Ludmilla Szaharova. a permi balettiskola vezetője is. aki olyan intézmény élén áll. mely nemcsak természetszerűen szoros kapcsolatot tgyt a színházzal, hanem személyében a permi balettkultúra folyamatosságának garanciája. Szaharovával beszélgetve kiderült, intézetük munkáiénak is a leningrádiak tették le alapjait, ők vezették be a klasszikus balett metodikáját: hamarosan fönnállásuk 40 éves évfordulójához érkeznek. A képzés nyolc esztendeig tart. s a permi színház balettmúvészei valamennyien innen kerülnek ki. Növendékeik rendkívül előnyös körülmények közepette tanulhatnak, s a színházzal átellenbeli. kitűnően fölszerelt iskola mellett 250 személves kollégiumban helyezik el a vidékieket, ám rövidesen átadják a balettesek iskolaszínházát is ugyancsak a közelben. Lehetőségük es kötelességük tehát kitűnő szakmai fölkészültségú táncosokat nevelni, mely feladatuknak — a jelekből ítélhetően — eleget is tesznek. Egykori növendékeik közül nem kevesen térnek vissza oktatóként, akik egyszerre játszanak és tanítanak tehát, így élő a kapcsolat művész és növendék között, ebben látják oktató-nevelő munkájuk egységének titkát. Kétszáznyolcvan növendékük tízéves kortól kezdi tanulmányait. a baletten kívül közismereti tárgyakat és zenét oktatnak, a gyakorlatokat természetesen a színházban végzik, s diploma után a legjobbak Permben maradnak, bár komoly kereslet mutatkozik irántuk szerte a Szovjetunióban, elhelyezkedési gondjaik tehát úgyszólván nincsenek. Évente általában 30—35-en fejezik be tanulmányaikat, s van nemzetiségi (mongol) csoportjuk is. Maga Szaharova a moszkvai balettiskolában tanult. de a Leningrádból Permbe került balettmesterek titkait is elleste. Egészen fiatal balettművészek karéjában felétte kíváncsian érdeklődtünk vendégeinktől. milyenek az első szegedi benyomásaik. Igor Sapalov: Több szabadtéri színpadon fölléptünk már. mikor Szegedre érkeztünk. megidéztük emlékeinket Dubrovnikről. Ausztriáról és máshonnan, mégis meglepődtünk. Hallottunk ugyan Szegedről. Dóm téri benyomásaink azonban minden képzeletet felülmúlóak. Az egész környezet, hangulat mintha a balettmúvészet és a zeneművészet szolgálatára szülelett volna. Reméljük. értő közönségre is találunk. hiszen az Önök városa és szabadtéri színpada máris rabul ejtett valamenynyiünket. Kirill Smorgoner: Régi szálak fűznek a magvar balettművészethez. Jó másfél évtizede Kun Zsuzsa és Fülöp Viktor táncolt nálunk vendégként, A bahcsiszeráji szökőkút és a Giselle előadásain. színházunk repertoáron tartja Bartók Csodálatos mandarinját. Bojarcsikov koreográfiájával. s többeri láttuk Moszkvában a pécsi és a budapesti balettet. Mindezen élmények után a szegedi szabadtéri látványa egészen egyszerűen lenyűgöző. S igen szerencsés választásnak találom. éppen erre a színpadira. A hattyúk tavát. ' Ludmilla Sipulina: Magam ugyan nem lépek föl Szegeden, viszont a budapesti koncertprogramon éppen A hattyúk tavának főszerepéből. Odette-Odilia táncából mutattam be részletet. Érdekes lesz tehát pár nappal később a nézőtérről figyelni kolléganőimet. Nagyon szurkolok nekik, nem beszélve arról, hogy szabadtéri viszonyok között váratlan helyzetek is előállhatnak, s ílven eshetőségre is készen, természetesen örömmel vállalnám az esetleges beugrást. Vlagyimir Rilov:- Vezénylem A hattyúk tavát, érthető tehát, ha karmesterként szeretnék szólni első magvarországi benyomásaimról. Pláne. ha. hozzáteszem, külföldön. de szabadtéri előadáson sem dirigáltam még. Budapestről Kecskeméten át utaztunk Szegedre. s Kodály szülővárosa óhatatlanul fölidézte bennem iskolai élményeimet. amikor is a nagy magyar komponista népdalfeldolgozásait énekeltük. Természetesen láttam itt a Háry Jánost, lélekmelengető érzés volt. Őszinte meggyőződésem, a magvar népzene Európában semmihez sem hasonlítható dallam- és harmóniavilággal rendelkezik. Csajkovszkij azt írta egvik levelében. szeretné, ha muzsikája embermilliókhoz jutna el. Az annyi véres eseménvL háborút, borzongást megélt és megélő 20. századunkban ríündenesetre fölemelő pillanat lesz, ha éppen Szeged közel hétezres nézőseregének Csajkovszkij muzsikáját tolmácsolhatjuk. Szoviet vendégeink nevében Ny. I. Korszaltov azzal búcsúzott: a szegedi saitó képviselőinek érdeklődése kedvező magvarországi benyomásaikat igazolja. Emlékeztetett arra. a két nép kapcsolatai régiek, hogv például Kun Bélának és Münnich Ferencnek neve náluk az internacionalizmusnak, a szoviet hatalomért folytatott küzdelemnek minő heroikus, forradalmi korszakát idézi föl bennük, hiszen ott harcoltak náluk, s a történelmi távlatok hullámhosszán úgy látja, a permi balett magvarországi vendégjátéka nemcsak a két nép barátságának, de az egyetemes béke napjainkban oly annyira óhaitott lehetőségének is jelképévé válhat. Nikolényi István Szovjet táncművészek a Sajtóház klubjában f