Délmagyarország, 1966. május (56. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-11 / 110. szám

Milyen legyen Szeged címere? Budapesten már megszületett az új városcímer. Ennek gondolata Szegeden is felmerült, amint lapunkban is tudósítottunk róla. Most hivatalosan is napirendre került a városi tanács vb kezdeményezésére. Héttagú címerelőjiészítő bizottság alakult. Elnöke Papp Gyula, a városi tanács vb elnökhelyettese. Tagjai történészek és államjogászok. A héttagú előkészítő bizottság most tartott első ülése a városcímer egy vagy több változatú tervezetének összeállítására, jogi, történeti és művészeti albizottságot alakított. A városi tanács végrehajtó bizottsága és a címerelőkészítő társadalmi bizottság Szeged címerének tervezéséhez kéri a lakosság javaslatát. véleményét. A javaslatokat, elgondolásokat a Szeged m. j. városi tanács művelődésügyi osztályára kérik eljuttatni postán vagy személyesen. Szegednek — mint köztudott — korábban volt címere. Ez azonban hazánk felszabadulása után már nem alkalmas arra. hogy szimbolizálja a szocialista nagyvárost, Szegedet. A városcímer Szegednek sem egyszerűen formai kérdés, hanem elsősorban tartalmi, mert sűrítve és jellegzetesen kell „vallania" Szegedről. A városcímer szimbólum a városról, s hiányzik a fejlődő Szegednek, a szabadtéri játékok otthonának. Természetesen az új I Új szak a kertészeti és szőlészeti főiskolán Terménytárolási és feldől- mesztéstechnikai alapképgozási szak szervezését kezd- zettségük mellett speciális isték meg a kertészeti és sző- meretekkel rendelkeznek a lészeti főiskolán. kertészeti termények haszAz előzetes számítások nosítási — tárolási, kikészíszerint az ilyen irányú fel- tési, csomagolási, begyűjtési, adatok ellátására a következő 20 évben a népgazdaságnak mintegy 600 szakemberre lesz szüksége. Az új szakról olyan kertészmérnökök kerülnek majd ki. akik természettudományi és terszállítási és feldolgozási — technológiája és üzemtana területén. A kertészeti termény-tárolási és feldolgozási szak valószínűleg már az 1966— 67-es tanévben megnyílik. (MTI) Omladina 66" Szabadkai jegyzet — szegedi gondokkal Höndeh Messiás A SZEGEDI ZENEBARÁTOK KÓRUSÁNAK HANGVERSENYE Hatalmas feladatra vállalkozott a Szegedi Zenebarátok Kórusa, amikor műsorára tűzte Geoi-g Friedrich Handel legnagyobb szabású remekművét, az oiratóriumirodalom osúcsát, a Messiást. Nem is választott felelőtlenül. elhamarkodottan: az együttes eddigi repertoárja, illetve az előadások általános színvonala időszerűvé tették igazolták a Messiás műsorra tűzését. S mégis, a hétfő esti várra várt előadás csalódást okozott. Csalódóst. mert a közönség egy lenyűgöző élményt — mesterien kidolgozott szólókat, hatalmas kóIrigyeljük a vásárhelyieket és a kecskemétieket: náluk már minden bizonnyal nagyszereűn zeng fel Hándel muzsikája. Vántus István „Omladina 66" — ezzel a címmel rendezi meg minden évben a Jugoszláv Népi Ifjúsági Szövetség szabadkai szervezete hagyományos könnyűzenei fesztiválját. Május 5—7 között egy Csongrád megyei KlSZ-delegáció tagjaként vettem részt az idei fesztiválon, ahol közelebbről is megismerhettem a szabadkai fiatalok országos kezdeményezését. Országos hírnév A fesztivál gondolata akkor született, amikor az ifjúsági szövetség kezdeményezéséne, társadalmi öszszefogással ifjúsági művészeti együttes alakult Szabadkán. Azóta az együttes — a Mladost — országos hírnévre tett szert, az elmúlt év októberében sikerrel szerepelt Szegeden is. Jelenleg szimfonikus zenekarral, dzsesszegyüttessel és tánckamal rendelkezik, tagjai mind fiatalok, üzemi munkásak, egyetemisták és középiskolások. Az „Omladina" az igényes könnyűzene fesztiválja. Rendezését országos pályázat előzi meg, amelynek egyetlen feltétele van: csak 25 éven aluliak vehetnek részt rajta. Az ez évi pályázatra 254 könnyűzenei mű érkezett be, a zsűri tizenegy pályázó 18 művét fogadta el, ezek alkották a fesztivál programját A dalokat a Mladost zenekarának kíséretével az ország legkülönbözőbb részeiből összesereglett fiatal énekesek adták elő. Igen népszerű volt a fesztivál a fiatalok körében. Dalai közül minden bizonnyal több a fiatalok kedvenc slágerévé válik. A különböző zenei intézmények, a sajtószervek és a rádió is nagy érdeklődést tanúsított iránta. rustételeket és drámai ízcímer tervezésénél figyelem- , zást _ várt s e helyett be veszik és felhasználják a régi címer ma is értékes motívumait. Szeged új címerét a városi tanács ülése hagyja majd jóvá. egy általában fárasztó, néha még kínos pillanatokat is ' hozó próbaszerű előadást kapott. Pedig a mű jó előadásához megvannak nálunk a feltételek. A Zenebarátok Kórusa lényegében tudja az anyagot, a zenekar számára pedig 1 egyáltalán nem jelent nagy feladatot ezeknek az egyszerű szólamoknak a lejátszása. Csak jóval több együttes próbát kellett volna tartani — nemcsak közvetlenül az előadást megelőző napokon —, s Vaszy Viktornak is több gondot kellett a darabra. A szólisták — Berdál Vaközpontokat szereltek fel Iéna- kemény Klió, Réti Balatonfüreden, Balalonfüz- 1 Csaba. Sinkó György — köÚjfajta telelonközponfok A Beloiannisz-gyár és a BUDAVOX külkereskedelmi vállalat kedden nemzetközi konferenciával egybekötött bemutatón ismertette meg hazai és külföldi az elektronikus vezérlésű telefonközpontokkal. Ilyen vendégeit , . . volna fordítania főn. Literen, Hajmáskéren. Ezeken a helyeken megszűnt a kézi kapcsolás, s nemcsak a községen belüli állomásokat, hanem a községek egymást is öt számjegy tárcsázásával hívhatják. Az idén Pápa környékén is több községet szerel fel a posta hasonló automatával, majd a következő időszakban a Balaton környékén is elterjednek az új berendezések. zül magasan kiemelkedett Sinkó György teljesítménye. Kitűnő stílusérzékkel, hibamentesen énekelte szólamát. Jól megállta helyét Réti Csaba, aki különösein a koloraturált részeket énekelte fejlett technikával és ízléssel. Szép trombitaszólójáért Kreisz Ferencet illeti dicséret. A contnuot Delley József, az orgonaszólamot Várady Zoltán játszotta. Gazdasági fejlődésünk időszerű kérdései ^^ A külkereskedelem gazdaságossága Valamennyi ország arra törekszik, hogy mindazt megtermelje, ami a lakosságnak szükséges. Ez természetesen csak elméletileg lehetséges. Vannak ugyanis olyan termékek, amelyekből az ország — természeti adottságainál fogva — nem képes a szükségletnek megfelelő mennyiséget előállítani. Hazánk például ásványi anyagokban szegény ország. Így nagymennyiségű szenet, ércet, fémet kell külföldről vásárolnunk. Nem lehetünk önellátóak olyan cikkekben sem, amelyek pl. melegebb éghajlathoz kötődnek. (Déligyümölcsök stb.). Ugyanazt a terméket az egyes országokban igen eltérő költséggel, változó termelékenységi színvonalon állítják elő. Ha olyan termékeket exportálunk, amelyeket itthon viszonylag olcsón termelünk, és olyanokat importálunk, amelyeket itthon csak drágán állíthatnánk elő, akkor ez számunkra munkamegtakarítást, költségcsökkenést jelent. (Szükségünk van például narancsra, citromra. Üvegházakban, rendkívül drágán tudnánk csak termelni ezeket a gyümölcsöket. Mennyivel kifizetődőbb, ha almát termelünk és exportálunk, s a kapott pénzért citromot, narancsot veszünk.) Egy sor ilyen példát lehetne még említeni, más fogyasztási cikkek vagy ipari gépek és berendezések esetébem is. A Meleg is volt kívánatos ls, az a fajta üzemi-házi kalács, amiből nem spórolták el a szakácsnők a belevalót. tehát vastag diócsíkok kunkorodtak a ropogósra sült szélek felé. Egyszóval konyhaművészeti remeklés volt. És ezzel akartam én kísértésbe hozni az embereket! Illetve az eset úgy történt, hogy a kalácsokat nem bírtam már megenni, tekintve. hogy kettőt elfogyasztottam rendkívüli akaraterővel, a kivételesen szintén remekbe készült és rengeteg vacsora után. De mohóságom átka! Még két süteményt szereztem, amit már mindenféle gyönyörűsége ellenére sem tudtam megenni. S ekkor támadt egy zseniális ötletem, amelv keveréke volt az emberi lélek mélyén meghúzódó jóA kalács tékonykodásnak és a szárított marhabelet gyerekkorban elszen- kínáltam volna elvedett igazságtalan adásra, mások közölveréseknek. amit a ték, hogy köszönik, suttyomban szemétbe imént fejezték be dobott kenyerek és hatfogásos vacsorákalácsok okozták, jukat. Egy ember jóSzóval döntöttem, indulatúan azt is elNem mindenki lak- mondta, hogy kéthatott így jól —oda- ezer forint fizetése adom hát valakinek, van. s abból tud kaszegény kiskölyök- lácsot is venni, de nek. ragy koldusfé- volt. aki letett egy lének. csomagot és ijesztő Így aztán nyakam- módon kezdett kiaba vettem a várost báIni valami olyaslenveremen a füzet- mit- h°gy szórakozlaDba pakolt kalács- 7<am mással és sércsal hogy az első rá- tegessem a kedves szoiulónak kezébe nagymamámat éis nyomjam. Vizslate- azt hiszem. csak kintettel figyeltem a egyébként szerény járókelőket. Aki ki- magatartásom ménesit is szegénye- tett meg a tettleges sebb kinézetű volt, bántalmazástól. Miazonnal megszólítot- csoda fráter! Hiszen tam. Később óvató- én jót akartam! Vagv sabb lettem. Ugyanis tán nem voltam elég az emiitettek először körültekintő a kuntúgy néztek rám meg saftjaim válogatásáa kalácsra, mintha nál? Lehetetlen! Aztán a nagy mászkálásban elfáradtam. S abban is biztos voltam, hogy egy csemege sarkán, vagya Boszorkány környékén is szoktak lenni utcagyerekek. akiknek ... hmm ... Hát nem voltak. És nem volt az e«5ész városban egy ember, akinek odaadhattam volna dédelgetett kalácsaimat. melyek már. sajnos, összetöppedtek. s kihűltek a recés szélű füzetlap alatt. Végül gondoltam egyet. Letettem szépen kalácsomat egy padra. Hátha csak előttem voltak olyan szégyenlősek az emberek? De nem. Egy óra múlva arra jártam. s Hanzi bácsi, n sánta utcaseprő, a régi népkonyhák állandó vendége éppen unott mozdulattal dobta kalácsaimat a szemétbe... J. A. külkereskedelem célja tehát az is, hogy bekapcsolódjunk a nemzetközi munkamegosztásba és az ebből származó előnyöket népgazdaságunk számára hasznosítsuk. A külkereskedelem annál gazdaságosabb, minél kevesebb munkát tartalmazó exportált termékért, minél több hazai munkát megtakarító külföldi árut kapunk. Ezért a külkereskedelmen belül gazdaságosnak kell lenni a kivitelnek és a behozatalnak egyaránt. Egy meghatározott termék exportjának gazdaságossága attól függ. hogy az érte kapott külföldi devizában kifejezett ár összege milyen arányban áll az előállítására fordított költség forintösszegével. Tegyük fel, hogy egy dollár átlagosan ötven forintot ér — amely ebben az esetben sem árfolyamot, sem kitermelési költséget nem jelent —, akkor az a kedvező arány, ha az export árbevétel egy dollárjára 50,— forintnál kevesebb költség jut. Minél kevesebb ez a költség, annál gazdaságosabb az export. Ha viszont a költségek az előbbi számítás alapján meghaladják az 50,- forintot, akkor a túllépéssel arányosan válik egyre gazdaságtalanabbá a termék kivitele. Az exportra kerülő ipari termékek gyártásához többnyire import-anyag is szükséges. Ezért az export gazdaságosságát az is befolyásolja, hogy devizában kifejezve milyen értékű importanyagot használtak fel a külföldre szállított termékhez. Világos, hogy az a kedvező, ha egységnyi termékhez felhasznált importanyag értéke lényegesen kevesebb az exporttal elérhető bevételnél. Ellenkező esetben nemcsak forintban, hanem devizában is ráfizetés keletkezik. Az import gazdaságosságát az határozza meg, hogy a külföldről behozott termékért fizetett deviza összege hogyan arányul a belföldi értékesítés során elérhető forint ár összegéhez. Ha mondjuk a behozott termékért fizetett deviza egy dollárjára 50,— forintnál magasabb belföldi ár jut, akkor — feltételezve, hogy a felhasználóknak ilyen áron érdemes megvásárolni — gazdaságos importból beszélhetünk. Minél magasabb a külföldön beszerzett termékért fizetett devizaösszeg egy dollárjára jutó belföldi forint árösszeg, annál kifizetődőbb az import. A külkereskedelem gazdaságosságát természetesen nemcsak ilyen üzleti szempontok határozzák meg. Amire feltétlenül szükségünk van, azt viszonylag drágán is meg kell vennünk, amiből sokat termeltünk, abból a felesleget viszonylag olcsón is el kell adni. Ezért az export és az import-gazdaságosság nemcsupán azzal javítható, ha csökkentjük az exporttermelés költségét, illetve növeljük az importtermék belföldi árát. Ezek a lehetőségek egyébként is korlátozottak. Sokat javulhat a külkereskedelmi gazdaságosság azzal is, ha az elérhető legmagasabb áron adunk el és a lehetséges legalacsonyabb áron vásárolunk a világpiacon. Tehát nemcsak ügyesen termelünk, hanem ügyesen kereskedünk is. Gazdaságunk úgynevezett „nyitott gazdaság". Külkereskedelem nélkül gazdasági életünk megbénulna. Nyersanyagunk kevés, felvevő piacunk szűk. A népgazdaság egyensúlyának fenntartásához nélkülözhetetlen a gazdaságos külkereskedelem. A belgrádi rádió az egesz műsort szalagra vette és rövidesen közvetíteni fogja. A helyi díjakon kívül öt szerv adott külön díjaikat a fiatal amatőr művészeknek. Tanulságok itthonra Mindazt, amit láttunk, betetőzése volt egy év kitartó zened munkájának. Nemcsak kellemes zenei élményt jelentett, hanem tanulságul is szolgált számunkra, ahogyan a jugoszláv szövetség összefogja és foglalkoztatja a zenei képzettséggel rendelkező fiatalokat, ambicionálja az ifjú zenei tehetségeiket Azok a fiatalok, akik zenét tanultak, nem kallódnak el, hanem az együttesben továbbra is a zenekultúra aktív művelői maradnak. A hangszerjáték tudása mellett megtanultak kollektívában muzsikálni, méghozzá igen rövid idő alatt. A fiatal szerzők szerepeltetése űj színt visz a könnyűzenei kultúrába, valóban az ifjúság órzósvilága, életkedve szólalt itt meg a zene nyelvén. Delegációnk látogatásának — a két ifjúsági szervezet baráti kapcsolatának erősítése mellett — az is célja volt, hogy konkrét szakmai és szervezési tapasztalatokat szerezzünk Szabadka ifjúsági kulturális életéről. Fél évvel ezelőtt a Szeged városi KISZ-bizottságon is felmerült egy ifjúsági zenei együttes létrehozásának gondolata. Problémát okozott és okoz ma is, hogy bár városunkban több amatőr tánczenekar és gitáregyüttes működik, zened továbbképzésük megoldatlan. Ezért előfordul. hogy alacsony színvonalú, nem éppen ízléses műsort produkálnak. Á színvonalasabb amatőr könnyűzene egyedüli fóruma Szegeden az Ifjúsági Dzsessz Klub, ám ez is igen korlátozott lehetőségekkel rendelkezik csak. Idegenforgalmi érdekek A műkedvelő kisegyüttes seken kívül egy nemrég végzett felmérés is bizonyítja, hogy nálunk is lenne bázisa ifjúsági együttes létrehozásának. A felmérést az Ifjúsági Ház végezte hat KISZ-szervezetben és csak vonós-, fúvós- ós ütőhangszeren játszó fiatalok jelentkezését kérte, ötvenhárom jelentkező akadt, aki szívesen játszana ifjúsági együttesben. A zenekar létrehozásának gondolatát nemcsak az ifjúság zenei nevelése, hanem Szeged kulturális és idegenforgalmi érdekei is igazolják. Az együttes egész évben, de különösen a szabadtéri játékok időszakában bővítheti? é és gazdagíthatná Szeged kulturális programját. A" szabadkai fiatalok sikerei bizonyítják, hogy életre való ötlet a Szeged városi KISZ-bizottság gondolata. Ha az illetékes népművelési szervek és intézményeit együttműködnek, a példa nem marad követés nélkül. Bodó Károly Televíziós film a szovjet rakétákról Eladó! Használt állapotban: Bü—2 burgonyaültetí. Rapictox m. lóvo.ntatásü gyümölcsfa permetező T 242/4 NDK laza báláz.0. 20 LE Lanz-Bulldoc stabil nyersolaj motor 250 cm' Simson Motorkerékpár Üj állapotban: T 261 /IIT turbinaszivattyú villanymotorral TP takarmárynépesitő. Sz. 100/12 • - év-szivattyú. hátaslónyeraek. Fogatos fűkasza. Haladás Mtsz, Csongrád. Justh Gy. u. 33. V. 110 196 Síneken gördülő parasztház a tajgában. alatta betonakna. interkontinentális ballisztikus rakéta indítására, föld alatti parancsnoki központ. elektronikus „agyakkal", rakétatalálat következtében zuhanó repülőgépek, süllyedő hajók — csupán néhány jelenet abból a televíziós filmből, amelyet a győzelem napjának estéién láthattak a moszkvaiak. „Rakétáink védik a békét" címmel olyan választékban és gazdagságban vonultatták fel hétfőn este a film szerzői a szovjet rakétaarzenált, mint amilvennek május elsején a Vörös téren tanúi voltunk, csakhogy ezek a rakéták most behavazott fenyvesék között vonultak, „hegyet másztak", mocsarakon haladtak keresztül és adott parancsszóra nemcsak tüzelőállásba helyezkedtek, hanem hatalmas tűzsugarakat lövelve. el is indultak a feltételezett célpont felé. A félórás televíziós film működésben mutatta be a szovjet páncéltörő rakétákat, a légvédelmi rakétákat, a szovjet légierő „levegő-levegő" és „levegő-föld" osztályhoz tartozó irányított lövedékeit. a szá rnvasrakétákat, a haditengerészet torpedórakétáit a tengeralattjárók interkontinentális rakétáit' A film utolsó jelenetei interkontinentális ballisztikus rakéták nagyobb csoportjának egyidejű indítását mutatták be. Mint ismeretes, ezek a rakéták közel 100 megatonnás hidrogéntöltet célba juttatására is alkalmasak és startégiai feladatokat oldhatnak meg. (MTI) •taerd*. 1966. május U. DÉL-MAGYARORSZÁG 5