Délmagyarország, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-06 / 262. szám

OSiMlGYSHömBG Cfö/teüzik a hajnal Tömörkény István művei a Tiszafáji Magvető kiadásában Vasárnap, 1955. november 9. A SZEGEDI IRÓK tekin- | használatában" című kötet teiyes hagyatékával szemben darabjaival. Az itt közölt még manapság is nagy adós ságaink vannak. S úgy tűnik, mintha a jóemlékezetű Tömörkény Istvánnak tartoznánk legtöbbel, aki írásai jelentékeny részét nem tudta kötetbe gyűjtve közzétenni. Harminchárom éves írói munkássága alatt nagyon sok tárcája, karcolata ós rajza jelent meg a szegedi és az országos lapokban, de ki tudja, mennyit temettek ezekből maguk alá a naponta magasodó újsághegyek! Halála óta több posthumus kötete is megjelent, de a legújabb kutatások arról adnak számot, hogy hírlapi hagyatékának nagy része még ma is feltáratlan az olvasók előtt. Az év egyik legszebb és legértékesebb könyvével ebből a nagy adósságból törlesztett most, Madácsy László főiskolai docens gondos kutató és szerkesztő munkájával a Tiszatáji Magvető Könyvkiadó a kötet megjelentetésével. Tömörkény annakidején csak egy-egy lap olvasóközönségét lephette meg ezekkel a prózai gyöngyszemekkel — a kiadó most az egész magyar olvasótábort ajándékozta meg, s az újságcikkek röpke életével szemben tartósabb életre hívta az Író eddig kiadatlan hagyatékának igen komoly részét. A szerkesztő harminc év írói terméséből közöl eddig elfelejtett írásokat, köztük mintegy negyven olyat, amiről az irodalomtörténet eddig mit sem tudott! A legkorábbi 1886-ból, a legkésőbbi a szerző halálának esztendejéből: 1917-ből való. A kötet Tömörkény 57 jeles írását foglalja magában, s valamennyi beleillik az író közismert hármas-tematikájába. S itt meg kell jegyezni, hogy a szerkesztő igen nagy tisztelettel bánt a felkutatott hírlapanyaggal, egyáltalán nem önkényesen csoportosította az írásokat, hanem ellenkezőleg: ebben Is követte Tömörkény hagyományát, s az író által összeállított kötetekre emlékeztet a hatalmas anyag csoportosításával is. TÖMÖRKÉNY 1RASMÜVÉSZETÉÖEN újabb oldalt nem derítenek fel ezek az írások, de az eddig ismert és megszerzett vonásokat kiegészítik és kiszélesítik. Néhány, a Tömörkény-kötetekből jóiismert figura újra előbukkan más helyzetekben. Ismét találunk írásokat a város megrendítő katasztrófájáról, az alkudozó, a várostól idegenkedő parasztról, a katonaéletből és a városba be-betérő „külső" emberekről. Bírósági, vízi, kocsmai és pusztai esetek váltogatják egymást a könyv lapjain. Az író alapos néprajzi ismereteiről ez a kötet is bizonyságot ad, s mutatja, hogy Tömörkény nem messziről, megszépítve nézte a parasztot, a kétkézl munkást, hanem a Tisza-parton eldiskurált a mezei emberekkel, a vásáron beleszólt az alkuba, a pusztán, a nyáj mellett kereste föl a pásztort és kezetszorított vele. Szinte maga is élte a katona-fiúknak borítékban pogácsát küldő szülék, a hazájáért harcba siető, messzi földről hazatérő bolgár fiú életét, a „kósza parti lélek" elgondolkoztató tragédiáját, s mindent, amit tollára vett ebből az alföldi világból. Leste az emberek szavát, gondolkodását, hogy hitelcsen rajzolhassa meg őket. Stílusában egyszerű maradt, mint a pusztai emberek, s tiszta. Csak akkor szólt az olvasóhaz, ha valami fontosat akart mondani, ha valami igazán jellegzeteset talált a népéletben. S csodálatos írói ösztönével mindig rátalált erre, akárhol járt is, A katonalevelekben, Novibazárban, az országúton, a régiek históriáiban — mindenütt. FELTŰNŐ, HOGY A KÖTET tekintélyes részét a katona-élmények és a katonáskodással kapcsolatos hazai élmények, helyzetek megrajzolása teszik ki. Ezek az írások többnyire az eiső világháború éveiből származnak, és közeli rokonságban vannak a' velük egy időben keletkezett „Népek az ország írások értéküket tekintve ennek a kötetnek az elbeszéléseivel, tárcáival egyenrangúak, s az irodalomtörténészek szerint éppen az ezekből az esztendőkből való írások jelentik Tömörkény művészetének csúcspontját. Ezt az értékelést maga a szerkesztő is állítja, elfogadja, amint a kötet utószavában kifejezésre is juttatja. A példás kivitelezésű és nagy irodalmi értékeket képviselő könyvnek nagy varázsa van a szegedi könyvesboltokban. A megjelenésétől számított idő óta a Lenin utcai könyvesbolt már többbát fel kell rónunk a kötet szerkesztőjének! A könyv 'végén közli, hogy melyik írós mely lap hányadik évfolyamában jelent meg. de a lapszám megjelölését elmulasztja. Így nem sok értelme van ennek a jegyzetnek, mert ha történetesen az „Ami nem vagyon többé" című karcolat eredetijére lenne kiváncsi egy olvasó, a Szegedi Napló 1913. évfolyamát jóformán végiglapozhatná, mire a 253. számban rátalálna. Reméljük azonban, hogy egy esetleges második kiadásban ezt a hibát már kiigazítják! A TISZATÁJI MAGVETŐ könyvkiadó eddigi rövid műA Rákosi Mátyás tanulmányi érdemérem szőr újra rendelt nagy péfl- r. „,, . .. , , , ciányszómokat ebből a kötet-Ikodese alatt szép es ha6znos bői. Üzemi dolgozók, parasztemberek, egyetemi hallgatók, tudósok egyaránt igyekeznek megszerezni Tömörkény könyvét. Nagy hasznát veszi szolgálatot tett már az élő szegedi irodalom és a szegedi haladó hagyományok közkinccsé tételében. íme, csak ez az egy kötet is milyen haennek a műrek a tudományos 1talmas ***** ielent! élet is; de itt egy szépséglhi- ' S. I. nyertesei Az oktatásügyi miniszter döntése alapján a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulója alkalmából a következőket jutalmazzák Rákosi Mátyás tanulmányi érdeméremmel: A Szegedi Tudományegyetem végzett hallgatói Közül: Simonyi Sándor jogász, Papp Ignác jogász, Nikolin Éva magyar szakos középiskolai tanár, Furka Árpád kémia-fizika szakos középiskolai tanár. A Szegedi Pedagógiai Főiskoláról: Leiner Gyula történelemföldrajz szakos ált. isk. tanár, Török János matematikakémia szakos ált. isik. tanár, Szigeti Ottiiia orosz nyelvés irodalom szakos ált. isk. tanár, Nagy Aranka történelem-ének szakos ált. isk. tanár. Anyakönyvi hírek I. KEROLET Házasság: Budapesti ifjúmunkások látogatása Szeged textilüzemeiben Pénteken Budapest XIII. kerületének üzemeiből harminc fiatal — technikusok, művezetők, kiváló fonó- és szövőnők — látogatott el Szeged textilüzemeibe. A Jutaárugyár volt az első állomás. Papp Tibor üzemi DISZ-titkár a városi DlSZ-bizottság nevében köszöntötte a vendégeket, akik mindjárt az üzembe mentek. Alaposan szemügyre vélték a gépeket, beszélgettek a dolgozókká]. A beszélgetések során hasznos javaslatok is születtek, kicserélték tapasztalataikat. A déli órákban a Szegedi TexOlmíivekbe látogattak el a vendégek. Ezt a szép üzemet eddig csak képekről ismerték, s most nagy érdeklődéssel szemlélték kívülről-belülről. Karai György lőmüvezető és Balázs Antal technológus kalauzolták a vendégeket, akik alig akartak | A sok látnivaló után kifogyni a kérdésekből. Még azt\ megbeszélést tartottak az üzeis megkérdezték, hogy a sza-imi DISZ-bizottság helyiségélagegyesítőgépen miért gyullad ben. Geldrich Károly DlSZ-titk: a piros lámpa. Azután meg- kár ismertette a fiatalok szer szemlélték«a korszerű gépet,, vezeti életét. Elmondotta, miamely szálszakadás esetén ön-.lyert problémákkal küzdenek, s működőén leáll és a lámpa milyen terveik vannak. A ter jelzi a rendellenességet. Amint a gépek közt jártak, kis táblákra lettek figyelmesek. Kraí elvtárs adta meg a felvilágosítást: a Szegedi Textilmíivefcben — talán az országban elsőnek — bevezették az önálló mühelyelszámolás rendszerét. A kis táblákon számok mutatják, mennyi a száz kilogramm fonalra eső költség, mennyi a köíözési idő, a megengedett hulladék, stb. A számok állandóan figyelmeztetik a dolgozókat, hol kell esetleg javítani munkájukon. Irodalmi malinékat rendez a TTJT Az irodalom széleskörű ismertetése és népszerűsítése céljából a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat és a városi tanáds népművelési osztálya a Filharmónia közreműködéséivel irodalmi matiné-sorozatot rendez a szegedi Nemzeti Színházban. A matiné előadói különböző korok és nemzetek irodalmát ismertetik meg a hallgatókkal, ugyanakkor a fővárosi és a szegedi színészek részleteket mutatnak be a világirodalom legszebb és leghíresebb alkotásaiból. vember 13-án, vasárnap lesz. Ezen Shakespeare munkásságát ismerteti Osváth Béla aspiráns, a TTIT megyei titkára. A nagy angol drámaiköltő müveinek leghíresebb jeleneteit I Bessenyei Ferenc kétszeres Kossuth-díjas érdemes művész, Szörényi Éva Kossuth-díjas kiváló művész, Ungvári László Kossuth-díjas, Ambrus Edit, Inke László, Kalló Flórián, Kovács János, Lontay Margit és Miklósy György mutatják be. A további irodatmi matinék a magyar, az orosz és a német irodalom fejlődéséről nyújtavek között szerepel üzemi mozi létesítése a kultúrteremben. Az előadásokra bérletet bocsátanának ki és közvéleménykutatás alapján rendelik majd meg a filmeket. Labdarugópálya már van, de mivel közeleg a tél, téli sportolási lehetőségre is gondolnak. A labdarugópálya mellett jégpályát fognak építeni. Geldrich Károly beszélt a nehézségekről is. Elmondotta, ha a lányok férjhez mennek, rendszerint hátatfordítanak a szervezeti életnek, nem törődnek a DiSZ-szel. Vadnai József, a XIII. kerület DlSZ-bizottságának szervezőtitkára azt ajánlotta, hogy törődjenek a fiatalaszszonyoííkal többet, látogassák meg őket otthonukban. A Budapesti Kender-Juíagy árban például a fiatal szülőanyáknak mindig küld virágot a D1SZszervezet, s ez a csekély kedvesség jól esik, s eredményes is. Ebben az üzemben a fiatalasszonyok is tevékenyen dolgoznak az ifjúsági szervezetben, A hasznos, baráti beszélgetés után az Üjszegedi Kendergyárba látogattak a vendégek, Farkas János—Vida Aranka, Markia László—Szűcs Ilona, Veres Józseí—Asztalos Erzsébet, Szabó-Galiba András—Légrádi Vilma, Radics Lajos—Pósa Margit, Vastag Péter—Koczkás Eva, Tótli István—Fai kas Gizella, Bogiin Miklós—Gojdár Jusztina. Születések: Kónya Imre—Aszalai Jusztina, Jusztina, Székelyi Ferenc—Németli Márta Gyöngyi, Vecsernyés József —Bujdosó Ilona Ilona, Malolcsi Imre—Bzsiás Veronika Imre, Halasi Ferenc—Szilágyi Erzsébet László. Rozlnka István—Vendrey Irén Róbert, Molnár Miklós-Mónos Rozália Miklós. Mészáros Mihály—Török Anna Edit, Szvoboda Józset—Kovács Etelka Etelka, dr. Kádas Tibor—Molnár Erzsébet, Zsófia, Laczl János—Bakos Mária Ildikó, Füz Imre-Zádori Ida Ida, Varga János—Andrási Ilona Imié, Tőrük Sándor—Rébék-Nagy Margit Imre, Sándor Antal—Takács Etelka Klára. Balogh József -PáÜnkó Ilona József. Ambrus Vilmos—Kovács Ilona Vilmos, Belafszki Krisztifor—Radity VeRnka Nevénka. Tanács József—Simon Etelka Eszter, Tanács József —Simon Etelka László, Kiss Gyula—Kardos Erzsébet Katalin. Völgyes! Nándor—Mályba Margit Nándor; Borbély Sándor—Rácz Piroska Aroád, Kristóf István— I.ancsárovies Erzsébet Mihály, dr. Bodrogközi Tamás—dr. Gajó Mária Csilla, Sándor László—Ferrncz Borbála Ilona, Horváth Jáno,— I Koszó Piroska Rozália, Miklós ! István—Török Etelka Ágnes. Vasrovid trg Mihály—Körmendi Mária András. Talla Gyula —Driesner Anna Gábor, Hegyes János— Lengyel Matild Zoltán. Boros István— Veszorómi Piroska István. Rózsa László- Rácz Julianna István, Németh Gábor—Török Ilona Mária, Szabó Lajos—Ungi Margit Lajos. Elhaltak: Dávid Magdolna 26. Szabó Laios 75. Szöllösi Rozália I éves, Bánhidi Ödönné Czimmer OlRa 53, Csányi József 57. dr. Ben/e László 42. Erdélyi Jánosné Bata Erzsébet 55, Borbola Istvánné Brutvó Emerencia 71 éves. Györfi Józsefné Lengyel Erzsébet 81 íves. dr. Bírkesy Lászlóné dr; Simon Irén 57, Szabó Anna 2 hónapos. Szalai K. András 6 napos, Bakos János 65 éves, Pintér Julianna 81 éves. Hajnal Lajos 9 hónapos, Magony Péter 6 éves. Erdős József 5 napos. Rátkai Imréné Kovács Mária 66 éves korában. II. KEROLET Házasság: Kuik István-Márta Ágnes. Kis Ernő—Nagy Jusztina, Bánszki András—Tóth Mária, Tóth Sándor—Bitó Borhála, Ozsgyáni József—Gazdik Gizella. Születés: Bálint Péter—Savanya Irén Péter nevíi gyermeke. Halálozás: Urttán Lajosné Dani Mária 65. Szél Antal 58, Báló György 70 éves korában. III. KERÜLET ' < Házasság: Virág István—Kószó Ilona, F.vele Zsigmond—Hegedüs-Bite Julianna, Bakós József—Pernekl Erzsébet, Bürgés István —Kopasz Erzsébet. Németh Béta—Tamás Mariával kötött házasságot. Születések: Merschdorf Ferenc—Nagy Margit Ferenc, Balogh Jenő—Dudás Anna Károly, Nádházi András— Kriszbai Irén István, Nógrádi Jácint—Hansági Klára Tibor, Csohány László—Kiss Margit Margit. Görög Farenc—Marti Sarolta Ferenc, Molnár József—Daróczi Klára Tibor, Sándor Jenő—Kolompár Mária Géza, Szemerédi Antal —Fekete Mária Ferenc, Lazum Barna- Iványi Julianna Brigitta, Tóth János—Kiss Erzsébet Erzsébet. dr. Tapodi Dömötör—Tapodv Adiienne Éva. Dobó Ferenc—Her czeg Ilona Gyöngyi, Garami Pál — Dobay Rozália Márta, Ocskó Mihály—Szabó Ilona Ilona, Elhíi'iak: •Mészáros Imréné Felföldi Mária 85, Szabó Lajosné Sziveri Mária 48. Kováes Zoltán 54, Bodrogi Sándor 51, Bokor Imre 86. Vöicsei István 70, Telmel Bernát 77 éves 'korában. A R.ADIÖ MŰSORA: l Az első irodalmi matiné no- nak áttekintést. Elhalasztják az Ifjúsági Akadémia haimadik előadását A DISZ városi bizottsága i KIMSZ és a magyar ifjúság felhívja a diszista fiatalok és harca az ország függetlenségéa DISZ-szervezetek figyelmét, fért« cjmT1>ei _ november 8. hogy az Ifjúsági Akadémia har- he ett k5vetke^ hét kedd. madtk eloadasat — amelyet , , , . Hollós Ervin, a DISZ Köz- J<n, tehát november 15-en tartponti Vezetőség titkára tart „A ják meg. November 7, hétfő Kossuth-rádió 4.30 Falunaptár, 4.35 Reggeli zene. 5 Falurádió, 6 Hírek, 7 Szabid Né-i vezércikke, hírek, 7.59 Ünnep reggelén. 8 Hírek, 8.10 Hangverseny kiváló ÚJitók kívánsága szerint, 9 Operafelvételek. 9.20 Gyermekrádió, 10 Emlékezés a Nagy Októberi Szocialista Forradalomra, 10:30 Állami Népi Együttes ünnepi műsora. 11 „Este 6 után Kazincbarcikán . . ." 12 óra 15 Népdalhangverseny. 15 Sziv küldi, 13.30 Gyermekkórusok, 14.15 Ünnepi hangvesreny, 15 Hírek. 15.30 Irodalmi műsor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulóján, 16.10 Tánczene. 17 Milliomosok. Vígjáték. 17.50 A nép dalnokai, 18.20 Moszkvai Rádió összeállítása, 19 Onerahangverseny, 20 Esti Híradó. 20.70 Első szerelem. Opcrclt, 22 ' Hírek, 22.10 Tánczene, 23 Zenekari hangverseny, 24 Hírek, 0.10 Virágénekek. Petőfi-rádió H^M ©to® • 6 Fúvószene, 8.30 Hangszerszóahonnan az esti órákban ta- j lók, o Előadás a Nagy októberi paszialatokkal gazdagodva tér-' Forradalomról. 9.30 tek haza. - r. B. óra 05 Erkel operáiból, 14 Filmzene. 14.20 Részletek a „Rákóczi" című daljátékból, 15.20 Nóták, 16 Szovjet írók megzenésített műveiből, 17 Szórakoztató zene, 17.45 Gyöngyszemek a világirodalom nagy költőinek azabadságverseiből, 18.05 Chopin arcképe .. 1 18.55 Népi együttesek hangversenye, 19.45 Tánczene, 20.45 Kamarazene, 21.20 Műkedvelő énekkarok hangversenye, 22 Zenekari hangverseny. • Forradalmi dalok, 10.10 Sziv kűli di, 11 Szórakoztató zene, 12.30 | Verses, zenés irodalmi miisor, 13 nakara muzsikai. — Össztánc lesz a Móra Ferenc Kultúrotthonban vasárnaponként. Az első ilyen össztánc ma délután 4—8-ig diákoknak, este 8-tól éjfélig pedig felsővárosi, üzemi fiataloknak kezdődik. A diákössztáncra 4. az esti össztáncra pedig 5 forint lesz a belépődíj. Vass Karcsi és zeGVEKMRKLlErKLNlBK. Szolnok menve vezet a begyűjtési versenyben A Begyűjtési Minisztérium jelenti: Kukoricabegyűjtésben Hajdú, Békés és Szolnok megye vezet. A burgonyabegyűjtésben Szabolcs, Hajdú, Nógrád, a sertésbegyűjtésben Heves, Somogy, Borsod, a tojásbegyüjtésben Somogy, Zala, Vas, a baromfibegyüjtésben Csongrád, Békés és Szolnok megye értek el ió eredményt. Az éves begyűjtési verseny következő heteiben az elmaradt megyéknek pótolniok kell a mulasztást és biztosítani kell a tervnek nemcsak globáis, hanem részletes teljesítését is. Ehhez az szükséges, hogy az eddigieknél sokkal szigorúbban ellenőrizzék a hátralékosokat és a notórius nemteljesítők ellen a törvény teljes szigorával lépjenek fel. A jelentések szerint egyes cikkekből még mindig viszonylag sok termeiő hátralékos. Különösen nagy a hátralékosok szá^ ma Bács-Kiskun, Csongrád és Pest megyében. Az éves begyűjtési verseny együttes értékelése szerint az október 29-i állapotnak megfelelően a megyék sorrendje a következő: l. Szolnok, 2. Borsod, 3. Vas, 4. Győr, 5. Heves, 6. Békés, 7. Nógrád, 8. Somogy, 9. Pest, 10. Csongrád. 11. Hajdú, 12. Zala, 13. Komárom, 14. Veszprém, 15. Szabolcs, 18. Baranya, 17. Fejér, 18. Tolna, 19. Bács. — Ma nyílik meg a Kamara Bábszínház. Hosszú nyári szünet után ma délután 3 órakor ismét megnyitja kapuit Szeged gyermek-közönsége előtt a Kamara bábszínház, egy székely népmeséből készült darabbal, amelynek címe: Tündér Ibrinkó. Az előadások ezután minden szombaton és vasárnap délután 3 órakor kezdődnek, * 1 Kép ... papmacska .. . alabárd . .. Társasjáték Ennek az érdekes, emlékező-. alabárd, 4. daloskönyv, 5. végtehetséget fejlesztő játéknak,! rehajtó, 6. úlomkehely, 7. lyuk, amelyre most megtanítunk ben-! 8. kávé, 9. ég, 10. gitár stb. neteket, Pajtások, az a nagy Hogy ellenőrizni lehessen a előnye, hogy nem keil hozzá helyes sorrendet, a játékvezető semmi kellék. Sőt, a játékveze- mindig felírja, ki mit mondott, tön kívül, akinek egy ceruzára ; A papírt természetesen nem mués egy darab papírra van szük-j tatja senkinek. A játék addig ségr, más nem is használhat í folytatódik, amíg játékosok f "" ii-1 semmiféle segédeszközt. A játék nagyon érdekes, izgalmas, megmutathatjátok közben, ki a legény, ész dolgában. A résztvevők nagy körben helyet foglalnak a szobában. Minél többen vagytok, annál jobb. A játékvezető középre áll és elindítja a játékot olymódon, hogy kijelöl valakit kezdőnek. A kezdőnek egy szót kell mondania, akármilyet. Például ezt: kép. A mellette ülőnek, ismételve a kép szót, egy másikat kell mondania, olyat, ami az ismételt szó utolsó betűjével kezdődik, tehát például: papmacska. A következő ismétli az eddig elhangzott szavakat, és a legutolsó szó utolsó betűjével új szót mond. Ez így folytatódik tovább. Természetesen egyre nagyobb figyelmet igényel a játék, mert hiszen például tizediknél, vagy ha újra kezdjük a kört, már egész listát kell felsorolni fejből. Nézzünk egy példát: 1. kép, 2. pap macska, 3. vannak. Akkor ugyanis, am.kor valaki megakad a felsorolásban, elvéti a sorrendet, kiesik a játékból. A győztes az, aki legtovább bírja. Próbáljátok ki, s majd meglátjátok, milyen a memóriátok! TALÁLÓS KÉRDÉS Vízen megy, nem zuhog, Sáson megy, nem suhog, r.s5 veri, nem ázik, Fagy éri, nem fázik. Mi az? fUjAujy) A fntg.g>*n<lfitattaH UUHGSUUQ. Indus mese Élt egyszer, valahol messze egy teknősbéka. Szép tisztavizü tó partján volt a tanyája. Két vadlúd járogalott el a tóhoz és a iehnösbékával jóbarátok lettek. Egyszer a vadludak azt mondták a teknősnek: — Mi györ.yörii helyen lakunk, egy hegy alján. Nézd meg a mi lakásunkat. Elviszünk magunkkal. íii van egy rúd. csőrünkbe vesszük a két végét, te a száddal jól kapaszkodjál a közepébe és elröpülünk veled. De nehogy útközben szólni találj, jól szorítsd össze a szádat! A teknősbéka örömmel fogadta el a meghívást, megkapta szájával a rudat, a libák csőrükbe vették a rúd két végét és felrepültek a magasba a rúdon csüngő teknőssel. Mikor a falu gyerekei meglátták a levegőben utazó társaságot, meglepetten kiáltottak: — Nini, ott repül két liba és rúdon cipel egy teknősbékát! A teknősbéka azt hitte, hogy a gyerekek csúfolni akarják és mérgében rájuk akart kiabálni: — Mi közötök hozzá, ti neveletlen kölykök, hogy az én barátaim magukkal visznek? De alig nyitotta ki a száját, eleresztette a rudat és leesett a magasból. A mások segítségével magasba kapaszkodó ostoba teknős össze-vissza törte magát, így fizetett meggondolatlanságáirt,