Délmagyarország, 1949. december (6. évfolyam, 278-302. szám)

1949-12-04 / 281. szám

•a-sSrTEap, 1949 'december 4. 3 2. A,. termelőszövetkezeteknek hosszú- és rövidlejáratú hiteleket kejl'bMgitáfll. Termelésük fWLd > i fejlesztésére 7 Istállók, silók, -j * mag árak, raktárak építéséie, trágyatelepek létesítésére, áK H ' "^átbeszerzésre. gépekre, a terv" + Időszakban 875 millió forint ér. tékíí beruházást kell megvalósítani, nem számitva azt a mintegy 2.5 milliárd forint értékű egyéb beruházást, mely a gépállomások hálózatának kiépítése és más rendszabályok révén /ancsak nagyrészben a meTermelöSáovetkézagazdasagi tek céljait szolgál jaj" 37. 5. Az ötéves tervidőben a gépállomások, az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek nemcsak mezőgazdaságunk terméshozamát segítenek növelni, hanem egyben gyökeresen átalakítják a falu társadalmát, fordulatot hoznak a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén, biztosítják a szocializmus alapjainak lerakását a mezőgazdaságban s ezzel a dolgozó parasztság felemelkedését cs szoros síövétségét, összekapcsolását a munkásosztállyal. c) Közlekedés 38. §. 1. Tekintettel az ipari és mezőgazdasági termelés megnöve• kedésére és ugyanakkor figyelembe véve az átlagos szállítási távolság csökkenését, a szállítások észszerűsííése és az újonnan létesítendő ipari üzemek helyesebb földrajzi megoszlása révén biztosítani keil, hogy 1954-ben 1949-hez képest 60%-kai több árút lehessen szállítani. 1954-ben a vasútnak 5.880 millió tonnakilómétert kell teljesítenie, a folyami hajózásnak 750 millió tonnakilómétert, az állami bérteherkocsi-fuvaras ásnak 170 millió tonnalrilóniétert. Növelni kell a személyszállításra szolgáló eszközök teljesítőképességét olymódon, hogy 1954 ben a vasút, 163 millió, a folyami hajózás 2 millió, a távolsági autóbuszközlekedés ^6 millió, a polgári légiforgalom 120.000 utas szállítását biztosítsa. Meg kell javítani a nagyvárosok ipari közekedéBét, elsősorban Nagy-Budapestét, Miskolcot, Ózdét, Salgótarjánét, Pécsét. Gondoskodni kell arról, hogy az ipari gócok Lakossága a jelenleginél gyorsabb és kényelmesebb közlekedést kapjon a fővárossal. A tervidőszak folyamán el kell érni, hogy Magyarországon ne maradjon egyetlen olyan község sem, melynek ne volna vasúti, vagy közúti kőz lekedési kapcsolata az országos közlekedési hálózattal. 2. A közlekedés fejlesztésére és teljesítőképességének fokozására a tervidőszakban éníteni kel! 150 kilóméter új vasútvonalat, 605 kilóméter új betónutat, 310 kilóméter korszerű maicedimutat. 2250 kilóméter bekötőutaz, 5 új kikötőt. Ujjá kell építeni ha; nagy közúti és vasúti Dunahidat többek között Budapesten az óbudai és a Boráros-téri hidakat, továbbá az újpesti öszfzekötő hidat, a bajai és dunáföldvári dunahídakat és né7y T.'Szahidat. Villamosítani kell 185 kilóméter vasútvonalat. A közlekedés járműállománya ré gzére 4400 új vasúti teherkocsit.. 23000 új tehergépkocsi*. 14000 új személygépkocsit, új gőzraozdonyokat, villanymozdr. nyokat, autóbuszokat, trolleybuszokat kell ' beszerezni. To vábbi 1500 helység bekapcsoláséra új távolsági autóbuszjáratokat kell szervezni. Budap.-rarcn trolleybuszközlekedést kell létesíteni. Meg kell építeni Budapesten a földalatti gyorsvasút első vonalát. A vízi közlekedés teljesítőképességét hat új korszerű vontató es motoros Szállítóhajó, 59 nagy'uszályhajó, 2 új dunai személyezáliítóhajó, 3 új Dunatengerjáró hajó és egyéb járművek építésével kell növelni. 3. A posta, a távközlokedési szolgálat megjavítására új önműködő távbeszélő központokat, két új nagyteljesítményű rádió adóállomást kell üzembe helyezni. Ki kell fejleszteni a távbeszélő kábelhálózatot és 13.000 kilóméter új távbeszélő légvezetéket kell építeni. A lakosság kiszolgálására 365 új postahelyet kell létesíteni. 4. A tervidőszakban el kell érni, hogy közlekedésünk ős postánk teljesítőképessége 1954-ben 65—70 százalékkal túlhaladja az 1938. évi színvonalat. 39. §. d) Áruforgalom A fogyasztásra kerülő áru ír ennyi3ég nagymértékű megnövekedése. a nép életszínvonalának emelkedése, * szocializmus építése országunkban megköveteli az állami és szövetkezeti ke reskedelem fejlesztését, új üzletek, áruházak, tárházak, hűtőházak létesítését. Ennek figyelembevételével a tervidőszakban építeni kell 15 új nagy állami áruházat. Uj élelmiszer-, textil , cipő- és vasműszaki üzleteket Szállodákat, vendéglátó üzemeket kell' létesíteni. Szaporítani kell a népboltok és Közért üzletek számát. Meg kell építeni 66 új nagykereskedelmi és 83 ragybefogadóképasségű terményforgalmi tárházat. A falun támogatni. fejleszteni kell az általános földművesezövetkezeteket, mint a falu és város közötti áruforgalom fontos szerveit ©3 mint a ezétaprózott paraszt gazdaságok társulásának komoly isko Iáit. IO. FEJEZET. A dolgozó nép anyagi és kultúráiig életszínvonalának emelése. 40. §. Az 1950—54-es tervidőszakban biztosítani kell, hogy az egy főre eső fogyasztás élelmi cikkek ben és ipari közszükségleti cikkekben jelentősen emelkedjék. 1954-ben az 1949-es fogyasztáshoz képest az egy főre mő húsmennyiségnek 36 százalékkal, a zsírmennyiségnek 34 százalékkal. a tej és tejtermékeknek 28.1 százalékkal (tejre átszámítva), cukor-mennyiségnek 25 százalékkal, pamutazövetnek 40 százalókkal, gyapjúszövetnek 51 százalékkal kell emelkednie. 1954-ben 243 mifió négyzetméter pamutszövetet kell termelni az 1949-es 152 millió négyzetméter helyett. 36 millió négyzetméter gyapiú szövetet 25 millió t igyzetméter helyett. A bőrcipők gyártásának öt év alatt 95 százalékkal, a gumicipőkének 81 százalékkal kell nőnie. 41. §. Az 1950—54-es tervidőszakban 180.000 új lakást kell épí teni, ebből mintegy 90.000 városokban, ipar- és bányatelepeken létesülő lakás, 90.000 falusi laké® leez» __ 42. §. 1. Az 1950—54-es tervidőszakban — annak az elvnek megfelelően, hogy a nép állama számára a legfőbb érték: az ember — jelentős összege., 1.080 millió forintot kell beruházni a dolgozó nép, elsősorban a munkásosz ály munkaképeségének fokozását, családjának, egészségének védelmét szolgáié intézmények fejlesztésére és létesítésére. 2. A kórházi ágyak számának növelésére, a meglévő kórházak fejlesztésére és korszerűsíté eére 5 év alatt 383 millió forintot kell fordítani. 3. Anya- és csecsemővédelemre, szülőotthonokra, bölcsődékre, napközi otthonokra, a tervidőszakban 173.5 millió forintot kell felhasználni. A szülőotthonok számát, az 1949. évi 98-ról 1954-ben 155-re kell emelni, az új szülőotthonokat elsősorbar a bánya- és tanyavidékeken kell létesí enl. A bölcsödékben 6 év alatt 6.000-rel több csecsemő a napközi otthonokban 7.600-al több gyermek, az! iskolai étkezdékben 11.000-rel több tanuló számára keil férőhelyet biztosítani. 4. ö' év alatt rendelő;ntéztekre 180 millió forintot kell fordítani. Uj rcocMüőmtézetek létesülnek a többi között Kispesten, Mohácson, Szentesen, Komlón, SaJjrútarJánban, Szolnokon, Szombathelyen, Gyulán, tcvíbba Budapest III., XIII., és XIV". kerületében. 5. Ki kell építeni a falusi egészségházak hálózatát, öt év alatt 305 új falusi orvosi rendelőt kell létesíteni 64 millió forint költséggel. 6. Gondoskodni kell arról, hogy a népi demokrácia nagy vívmánya, a fizetett szabadság révén az üdülőhelyeken és gyógyfürdőkön közel 200.000rel több gyermek és felnőtt dcigozó tölthesse el szabadságát. 43. 9. 1. Az 1950—54-es tervidőszakban fel kell számolni a volt uralkodó osztályok művel, ségi monopoliumát, lehetővé keh tenni a dolgozó osztályok kul turális felemelkedését, a munkások, dolgozó parasztok s értelmiségiek gyermeikeinek szakmai közép- és főiskolai képzését és az ország növekvő szakember-szülségle.ének ellátásat. 2. Biztosítani kell, hogy minden tanköteles gyermek valóban elvégezze a teljes nyolc osztályú általános iskolát és a felsőbb osztályokban ne legyen lemorzsolódás. Ebből a "fcélból új tantermek építésére, az iskolák jobb felszerelésére, új tani, ói lakásokra stb. 5 év alatt 322 millió forintot kell fordítani. A tervidőszak alatt 62.000-rel ktll növelni az alapfokú iskolai oktatásban részesülő tanulók és 12.000-rel a pedagógusok számát. 3. A középiskolákban 5 év alatt 45.000-rel kell emelni a tanulók számát és tovább kell fejleszteni a már megkezdett középiskolai reformot. 30 új gimnáziumot kell létesíteni, el sősorbara a bánya- és iparvidékeken, így Diósgyőrölt, Ózdon, Pécsbányatelepen, Salgótarjánban, Mohácson, Dorogon, Budapesten pedig Angyalföldön, Óbudán és Csepelen. 4. Az ipari szakoktatás fejlesztésére az iparostanuló iskolákban a tantermek számát az 1949-es 167-ről a tervidőszak alatt 500-ra kell emelni, a tanműhelyekben a férőhelyek számát 5 év alatt 3.900-ról 14.000ra, a tanulóotthonok férőhelyeit pedig 3.500-ról 10.000-re. 5. A mezőgazdasági szakoktatás kifejlesztésére az alapfokú iskolák tanulószámát 5 év alatt 97.000-rel', a középiskolák tanulólétszámát 9.0GÖ-rel Jiril növelni. 6. Az egyetemek újjáépítését be kell fejezni, felszerelésüket korszerűsíteni kell, új intézeteket, kísérleti labora óriumokrt és munkahelyeket kell létesíteni. A felső oktatás fejlesztésére a tervidőszak alatt 377 millió forintot kell beruházni, ebből a műszaki iskolák fejlesztésére 228 millió, az agrártudományegyetem fejlesztésére 40 miluó, a közgazdasági egyetem fejlesztésére 18.5 millió forintot. Az egyetemi tanulók számát 5 év alatt 8.000-rel kell növelni. 7. A munkás- . és parasztifjúság tanulmányainak folytatására, a lemorzsolódás megakadályozására leheové kell tenni, hogy a tanulók a tanulmányi idő a'átt mina nagyobb számban helyezkedhessenek el az állami kollégiumokban. Ezért a tervidőszak aíatt az általános iskolai kollégiumok férőhelyeit 3.500-al, a főiskolai kollégiumok férőhelyeit 1.500-al kell növelni. A meglévő kollégiumok bővítésére, valamint uj kollégiumok lé esitésére 136 millió forintot kell fordítani. 8. A főiskolák, elsősorban a műszaki és agrártudományi főiskolák fejlesztésével, a miskolci nehézipari egyetem létesítésével és kiépítésével, a budapesti műegyetem, a műszaki főiskola, a .soproni műegyetem bőví ésével, a veszprémi nehézipari műegyetemi tagozat feiá.' lí'-ásával biztosítani kell az ország növekvő műszaki' szakemberszükségletének ellátását — évenkürt 2.000 mérnöknek a kiképzéaM. á mezftgatfctacj* «zaioraber-r/tita5églí*énMK biztosításán?. a Liszóga.-.dA.tági szakiak*;?ábu& ». tervíóusaai. alatt ltfű czw.' ntfcí.SfcaztHságl 82akercba". kell kötéremiök, ebből 120.000eu jlz alapfokú, 27.0000-en a középfokú, 13.00C--ifi felsőfokú mezőgazdasági iskolákban részesülnek kiképzésben. Ezen kívül 220.000-en alsófokú szaktanfolyami kiképzésben részesülnek. 9. Tudományos kutató intézetek létesítésére és bővítésére a tervidőszakban 177.5 millió forintot kell beruházni, tudományos intézmények és gyűjtemények helyreállítására további 23 millió forintot, öt év alatt meg kell építeni, illetőleg ki kell fejleszteni az új központi kísérleti fizikai intézetet, a szervetlen és szerves vegyészeti intézetet. a mezőgazdasági gépesítési intézetet, az agrókémiai és agróbilológiai intézetet, a közgazdaságtudományi intézete: stb. Messzemenő segítséget kell nyújtani a Magyar Tudományos Akadémiának, amelyet elsősorban az ország termelő erőinek fejlesztését szolgáló tervszerű természettudományos és műszaki tudományos kutatás központjává kell fejleszteni. 44. 9. 1. A tervidőszakban messze-* menően gondoskodni kell a mű vészetek felvirágoztatásáról, a művészeti intézmények és a mfí-| vészetl oktatás kifejlesztéséről, öt év alatt ezekre a célokra 70 millió forintot kell beruházni. A színművészeti és iparművészeti főiskola számára új épületet kell épí'eni, a zene és képzőművészeti főiskolákat ki kell bővíteni. Fel kell építeni az új Nemzeti Színházat, a magyar színjátszás és egyben a magyar kultúra egyik legfontosabb központját. Uj színházat kell építeni Győrött és szabadtéri színházat kell építeni Tatán. 2. Meg kell' növelni és olcsóbbá kell tenni a könyvkiadást, hogy ezzel még szélesebb tömegekhez juttathassuk el a műveltséget. 45. 9. 1. A dolgozó tömegek műveltségi színvonalának emelésére, önképzésük s művészeti öntevékenységük előmozdítására a városban és falun egyaránt ki kell építeni a kultúrházak, x üzemi klubok hálózatát. A tervidőszakban 60 új kultúrházat kell építeni, rendbe kell hozni és fejleszteni kell további 140-et. Erre a célra 5 év alatt 54 milliót kell fordítani. A nagyüzemi munkásság számára a tervidőszak alatt C nagy kultúrpalotát kell megépíteni az üzemek mellett. 2. Messzemenően ki kell fejleszteni a népkönyvtári hálózatot az üzemekben, a falvakban, a gépállomásokon és a szövetkezetekben. A tervidőszak alatt 20 úi körzeti könyvtári központot kell létesíteni. 46. §. A filmügyet a dolgozó nep nevelésének szolgálatába kell állítani. A tervidőszak alatt 10.000 személy befogadására alkalmas tíz új mozgóképszínházat kell létesíteni. Ki kell fejleszteni a magyar filmgyártást és el kell érni, hogy az évente gyártott nagy filmek száma a tervidőszak alatt 14-ről 26 ra emelkedjék. Korszerű új filmműtermet kell építeni, normálfilm és kcskenyfilm laboratóriumot, szinkron-telepet az idegen nyelvű filmek magyar nyelvre való átírására. A tervidőszak alatt az ország minden községét el kell látni keskcnyfilm-vetítőgépekkel. vagy vándormozival, hogy a falu dolgozói is rendelkezzenek a ku'turális nevelés e fontos eszközéve' 47. §. A tervidőszak alatt tovább kell fejleszteni az ország rádiosítását öt év alatt a magyar rádió stúdióinak számát a kétszeresére kell emelni. A rádió fejlesztésére, új stúdiók építésére 59 millió forintot kell beruházni. 48. §. 1. A tervidőszak, alatt lehetővé kell tanni, hogy a -egszéiecebb tömegek, különöser az ifjúság tömegei fportolj-nak és a test odzés legkülönbözőbb ágait mfL veljéík., megteremtve a tömefs-partbar. a sfcélea alapot &t élsportolók kiválasztására. 2. 1952-re be kéli fejezni á 70.000 néző befogadására atkaL, mas budaperfti népstadion építését. 3. A tervidőszak alatt 400 új sportpályát é3 mintegy 100 máa sportlétesítményt (uszoda, tornacsarnok stb.) építünk. 4. A sportoktatók és tanároki számának jelentős növelésére ki kell bővíteni a testnevelési iskolákat. A Testnevelési Faiskola to* vábbfejlesztésére új tornacsarnokot kell építeni. 49. 9. í. Az 1950—54-es tervidőszak alatt nagyarányú középítlcezéaeket kell végrehajt ara • Fejleszteni kell a városok éa falvak közműveit, növelni kell a város- és községfejlesztés céljaira szükséges beruházásokat, hogy a dolgozó nép anyagi és kulturális életkörülményeit ezzel is javítsuk. 2. Középítkezésekre (új kormányépületekre, megye- ég községházákra stb.) öt év alatt 480 millió forintot, város- és községfejlesztésre 851 millió forintot, vízvezeték- és ceatornanáJózat kiépítésére 545 millió forintot kell fordítani. 3. A legfelsőbb állami irányítás és kormányzás céljaira 130 millió forint beruházással Budapesten újjá kell építeni a fasiszta háborúban rombadön'ötl Várat. 400 új községházát kell építeni 40 millió forint költséggel, 190.000 személyt kell bekapcsolni az egészséges ivóvíz-ellátásba a vízvezeték-hálózat kiépítése útján, 285 millió forint beruházásával. Vízvezetéket kell építeni Mohácson, Ózdon, Kecskeméten, Nyíregyházán, Hódmezővásárhelyen, Békéscsabán, Tatabányán és más ipari vidéken. 4. Nagy-Budapest megalakuló, sával szükséges, hogy a peremvárosokat fokozatosan bekapcsoljuk a főváros közműveinek hálózatába. Ezért ki kell építeni a vízvezeték- és csatornahálózatot Csepelen, Kispesten, Pesterzsébeten, Rákospalotán és egyéb, a fővároshoz tartozó településeken 168 millió forint beruházásai. 50. 9. 1. Az ötéves népgazdasági terv kulturális, egészségvédelmi, falufejlcsztési beruházásainak hozzá kell járulniok a dolgozó parasztság felemelkedéséhez és szolgálniok kell a város és falu közötti kulturális és gazdasági különbség fekozatps megszüntetésének nagy célját. 2. A tervidőszak alatt több mint egymilliárd forintot kell beruházni a dolgozó parasztság kulturális szükségleteinek kielégítésére, nem számítva a falu részesedését az általános iskolarendszer előnyéiből és azokból az egyéb beruházásokból, amelyek a várost és a falut egyaránt szolgálják. A falusi egészségházak, kultúrházak, népkönyvtárak, sportpályák Széles hálózatának kiépítésével kell támogatni a dolgozó parasztság kulturális felemelkedését. 3. A tervidőszakban 1512 községet kell vüíamositani, amivel elérjük, hogy 1954-ben nem lesz Magyarországon, község villanyvilágítás nélkül. 4. 1954 ben mir.d n fttunak rendelkeznie kell rádióval, telefonnal és mozgókép vetítőgéppel. 5. öt. év alatt 250. tanyaközpontot kell létesíteni és ezzel is előbbre kell mozdítani a parasztság kulturális elszigeteltségének és elmaradottságának leküzdését. 6. Ot év alatt 2000 új kutat kell építeni 60 millió forint költséggel.' hogy á fálVSCk jó részét egészséges ívóvízzél lássuk el. 7. Dolgozó parasztokból és mezőgazdasági munkásokból 40 ezer traktorvezetőt kell kiképez, ni, valamint további 60 000 mezőgazdasági szakembert. A mezőgazdasági közép és fttsőiskölák tanulói jelentős reéázének (Boraikból kel] kikerülni. ('Folytatás az 5. oldalon!)