Délmagyarország, 1949. december (6. évfolyam, 278-302. szám)

1949-12-04 / 281. szám

4 wfsrrop, 1mb aeretriewr % : A Tito-klikk ötéves tervének csődje Belgrád fasiszta urai nemrégiben az, Európai Gagonsigi Bjzo memorandumot nyújnyujlóltak bc Jugoszlávia gazdasági helyzetéről. A meniortind ei'Vil kitűnik, hogv a Jujjoszláv Ipar rosszul áll. .Számos vállalat aj'úépllésénpk — mond) 1 a (ívem randum — csak átmeneti Jrttage van « KaiasZ'rftfális lie'yzebrn vannak többsége még egy tizedrészét sem kapja meg annak, amii a közallálási j gyek szerint járna neki. Tiloék angol-amerikai pártfoj^Vi is kénytől .teek ehstn*rni. hogv Jugovzlávtt gazdasági é'e'e a tónk sz'lén áll. A .New-York Times* nyugtalansággal állapi ja meg, hogy az angol-amerikai kölcsönök el'énére «a jugoszláv ipart az A világ minden nyelvén S7.A1.L A DAL SZTÁLINRÓL az ország p'nzügyei is A papír- a komoly veszély i'enyege'i, liogy pénz forgalma az 1945. évhez vi- ttorább zsugorodik termelő tevészonvitva több -mint ké szere cn ];rnvsége.« felduzzadt és csaknem e'éríe a 10' milliárd dinár táma-fltal« össze*) Tl'°**. hogy ama;,, eszközöket get. Jugoszlávia gazdasági ételé- «'re««ick ó ias, fegyveres erőnek műtétén ágazata, ismeri el a apoara.usuk is hivamemoranrh m; válságban ve tfidUt. uk fennlar atóra, a J . , I váüalalo. nal fcgyhazi rend-szert -Ezt a Tl'o-meraorand- md Ju- hoBoa;lotlak .Ti'oék - irja goszlávlában nem hozták nvllvö- a Prá -lban lus,jCUnő ,Nova nosságra. A Tito-klikk tparkodik ; Horbtu _ az ulolsó rs,pp xM is eliitko'ni a do'gozok elől hogy ,ii(,a).0„ák a munkásoklx>l. Tizenaz ország nimlr.sátf élce katnsz- . kél úrit> vagv mé , enBÍ>, is töb. trófn -v-írre sté-irAtett T,oék- bel dolgozta'ják öle' naponként, nak azonban nem fog Sikerűim r'* j Különösen borza'masak a bányúrrj'eni az lga*ré-ot. Jugoszlávia- szob élc(. ós nmB);avtéte!ci. A han ma már mindenki világosan látja, hogy az ötéves terv megbukott. munkások közös szállása disznóólhoz basou'it. A bányászok a puszta földön fekszenek. E miatt Az ötéves terv tavalvi. második ( katasz'rófállsan növehektt a meg évi programját csak félig teljest- , betegedések szúrna. Igy a bori réztették. I bányákban a luberkiifo'.ikus !;etcMen'enekllk az ötéves terv bar- gek szúrna 40 S'ázalékút le ;zi ki maflák évi terve is. 1019. év első, a munkások tr'jqs létszámának, hat hónapjában Horvátország ipa-j Az éhes és kimerült munkások, ra a félévi tervet mindössze G0 j akiket a terrorista gép-Zet szorsz.ázalék ercj 'ig teljesitet'e. Szer- vei üldözne': — irjm .Nova Borbia ipara ez év első négy hónapjának tervét csak 3 százalék e-eJtig hajtotta végre. A .Daily Tcfrgraph and Moroin* Post* angol ujtég beismerése szerint n jugo,, , -a- itotnl zwísn ba« — tömegesen lingj'Ják el a vállblatokot Ezer— s-ökeek •meg a risi, hano'iesi, trop i,oa-aszavi, szivcricsi bányászok. A Tito-klikk, amelv elvetette a szláv ipar egész sor ágazatából Szn%s -t„nióvnl és a luV demoVráaz utolsó fé'év alatt a termetes 20 d(( or„z.- aiva| va é, baráti cgviUD százalékkal csókkent. Különösen su'yos válságot él át a nversvasönlő és az neélönlő wpr. gyarmatévá változtatta. A belgrádi A zsoficei koliászati üzcmckblcn j 'fas|.szia veze'ők az ENSz Euró igar mü' ödés politikáját, Jugoszláviát az angol-amerikai impe ialisláU pélfl'áu! ie'Jerén abbohagvták a külön'enea acélok termelését. A rakoviei tehe -gépkocsi gyár telJesttőVvrestógének ínég a felét sem használja ki. pní firztiasági Bizottságához inté zelt mo norandi ai ú-b-n lemondanak az ötéves terv céljáról, az ország iparosi'* -1--,!, Ju<—-ztóviájnnk — mondja ez a rrem rnnA litol'ták néhányszor mór dnm — olyan er zágkéut krll fejcsökben'ették az .ötéves tervet® iftdnie, ame'y ipari és mezögazDe mé(T ez* a? WsrkVen'.e't daságt nyersanyagot teinef.« tervet ls alig te'jesi lk 50 százalék erej'ig, mint ahogy kénytelen ezt elismerni a Tito-k'ikk iránt Jóindulatú reakciós párisi uj ág, a »Le Monde® is. A mezőgazdaságban semmiféle terv sincs. A titoisták Irányt vetlek falun fa ku'ákok minden módion való megerösitésé-o és fejVszlésére s ezeket tették mog farisztaGesiapo rendszerük fő1 4m asz álnak s ugyanakkor a dob'oeó paraszt-á Tito fasiszta bandája kiárusítja Jugoszláviát, nagyban és kicsb'vhri kevéskéd'1- a-r ország kincseivel. Ez év első öt hánaniál-an Jugoszlávia rézböi, krómércből és ónból 8705 tonnát, egyéb anyagoktól 's öss»»R"i 47.-1 ezrr drilár értékben szállított ki az Engesült Államokba. Az Egyesült Államok ugyanezen Idő alatt pedig Jugoszláviába tetect. narafint. vírróvéneket és hasonló ánikat vitt be 8364 ezer dollárért. igotéivomomsácos tengödésre i'élték. Á dolgozó |yirasz!ság az óitari | »jUCl0S7uávia — Irja »A szoriandók és n müidrnfaj'a beszolgá.- ; ,lsta juposíiáviáérU cimü újság — tatások trri-e alatt nyf>g. A prt-esz- "talakuít a sztratéciai anyagok fortok képletének mrgíifcetni ereket rác.ává és mindannak a sok limaz adókat. Tilo Janlr-.sáriai számos községijén a parasztoktól adók meg nem fizetése m'nlt elveszik minden ingóriTptkof, még vánkosukat i9. Á kis parasztgazdák tuínvomó többsége — állapi )i me? .A Nemre'kört rég Lobooóli Alatt® cimü Buknt'e'Slben inegj A*nő njság — «z ébtíalál: i#é!én áll. Hanvnllik ez álláftenyész'.és Is. Az ál'ománv - nemeseik hogv nem növekszik/ de nz utolsó évben u Jnülfffrti icjjjtal köv-'ke'tébsTj. 5Ö-25 százalékkal csökkent. Az áruló TLtÓ-kllkk példátlan gvor osá-'gnl irtja rz' ország erdőségeil>'1f>48-l>ai1 ». falJlvi'e1 uégysaet-esej}. megnövekpdett a liáhoruelötti időkhöz képest. Á fali termelés rab'ógazdiálkodás formájában tóbtélfik. A kiirtott rrdi't r.ein febel holyreiátiltani évtizedekig sem. A / , .Az egész Jugoszláv gaz4asá<! élet — íllapllj í meg a római hírszolgálati ügynökség — icatasztrófális Jtclyzctbcn van." , A fastózta Tito-klikk nz országot 7sfiW«tóáhs vitte. A ritóto'Ak áruló) po'iiikájukat Jugoszlávia dolgozóival túet'gUk meg. A lakosság rzálcs tömegest éhségre és nj-omorra ítélték. Az árak egy év alatt háromteégyszeresére emelkedtek. Ez alatt az idő alatt a munkások reúlbéro több mint .50 százalékkal visszaesett. Erősen rosszabbodott a dolgozók éieimisicrekkel és' ipari cikkekkel való ellátása. Á iakossáe túlnyomó lomnak piara lett. amelyet az amerikai bar a külkereskedelem számára naQy arányokban termel.* Az amerikai monopolisták megkaparintották a jugoszláv olajat' Ok etlanőrzlk a bori rézbányákat ls. Az a kölesön, amelyet nemrég az Export-import Bank folyósított a Tito-ldikknek. valamint azok a hitelek, amelyeket a Nemzetközi Valutgatao és az Újjáépítés és Fejlesztés Nemzetközi Bankja nyitott, korlátlan lehelőségeket adtak az amerikai monopolisták sáfórkodárára a Jtiposz'áv qazdosáoi életben' lunoszlávia átalakult közönséges riarsIiaUizá't országgá, amely Amerika szekeréhez kötötte magát' A Tito-klikk ludalos árulása köve'keztében Jugoszlávia elvesztetté gazdasági és politikai függetlenség't, az amerikai monopóliumok korlátlanul rabolhatják ki. flz a palád, áruló politika, Amelyet a Tito-klikk folytat és amely Jugoszlávlát elszigeteli a Szovjetuniófői és a népi demokrácia országaitól, az országban mélységes felháborodást kell. Tito faslszia bandája csak a pribék Rankovics janicsárjainak terrorjával tartja pozícióját. Az országban napról-napra növekszik és szélesedik a partizánmozgalom. Jugoszlávia dolgozói, a munkásosztály élenjáró részének vezetése alatt szembefordulnak a Tito-klikkcI. Harcolnak azért, hogy Jugoszlávia ismét elfoglalhassa helyét a demokrácia és a szocializmus táborában' i műi írnmmz | gozói. kis. és lcöeápparasz'.jai, értelmisége széinira kiapadh&tst'.an, te kesítő fo: rás a gzovje: épí és é« kultúra m rden tapasztalata, kincse. Akkezej Szuikov író igy ir erről: Akárhol jártam, bárkivel beszéltem — szófiai öreg munkásokkal. ktadnój szénbányászokkal. magyar parasz.okkal, román gépállomások dolgozóival. írókkal, vagy színészekkel, tudósokká', mér. nökükke'., orvosokkal és tanítókkal mtr.difg megkapott a szüntelen, szomjas érdeklődés a szovjet or. szág é'eíe iránt. Kérdések özönével árarz ják el a szovjet errbireke'. Minden érdekli őket és leginkább az. ami összefüggésben vanraját ételükkel, céljaikkal. | Csaísz oTá iában | d1L Ztíf* beszélte, hogy micsurinista értekezleten vet részt a ltgújabb szovjet kísérletek és felfedezések iránt érdeklődő t. A román fa'.usi 'anító a szovje, nípek atás rendsa.Téröl, az (iskola és FZÜ'.Ő viszonyáról és egy se:eg más, hivatáráva: kTpcsola'os dologról akar tudni m'ndenf. Lergyelerraágt bányászok ismerik a legjobb szovj.t bányászok nevét és te'jesítcaényeik számadstait. „Seg't nekünk a szovjet emberek példája!" — mondja a zlini cipőgyár mur.kása. líírzi'npV-1 ! nagyszerű, önfelálnJíin II6V.I I dozássat teli esztendő. a szocializmus építésének v«rázp'a'os időszaka, a nacry 'anitók, Lenje, és Sztálin lángelméje a szovjet népei a történítem magaslatára emelte. A szovjet emberek hősies harcukkal, áradó, alkotó lelkesedesükkel vitathatatten jogot szereztek arra, hogy e korszak élenjáró emberein.k nevezzék öke'.. i |«íiTmM| a„izmuTuépí.ve megtisztítják az emberiség számára az új élet felé vezető úíat. Ezért van, hogy a dolgozók mittiói és százmilliói úgy törekszecek a szovjet alkotó tapasztalatok tárháza felé, mint éltető forráshoz. Ebből merítenek erőt oy tettekhez, amelyek tegnap még elképzelhetetlennek és megvalósíthatatlannak tün ek elöltünk. ízJapEii'Wa | SSL. zug p ófeták a bőrükből ,'s kiugrsnának. ha sikerülne az emberiség e ö't befeketíteni a szovjet né. pe. a stovjet rendszert. Szégy;nkezés nélkül ötölik ki a lega jásabb hazugságokat, a legsötétebb rágalmakat. Sóira megkíséreltek nyíltan beavatkozni azoknak az ocszágot<r.,ak belügyeibe, amelyek már téráz ák a kapitalizmus jármát. Fagyvert és dollármilliókat ad.ak a görög és kínai nép ellenségei Vezéb:. dédelgetik legaljasabb bérencülce'. Titót és klikkjét, közben meg szemérmetlenül forga'ják szemüket az ér felé és rágalmazzák a Szovjetuniót. I M~n«k cím I h'sznek saját hazugI "l"e*-5J'1 I sávaikban, de a szovjet emberek békás alkotó murkája a szocializmus gyöz.edelmes építésére lelkesíti a világ m'nden népét és az. et'öl vsló fé'e'an készté'i katendorpolitikára a k'zsákmányolók hadát. n..7znnV I ©gész soréban ahol ___Uf5íd U1_) gyöeöft a ncpi demokrácia és ott is. ahol a reakció még bilincselcbcn tartja a r.épek alkotó erejét, forró szeretet, lelkes öröm, büszkeség és megingathatatan remény gyúl fel az emberek szívében, amikor meghallják e szavakat: Szovjetunió, Moszkva, Len n, Sztálin. Az imperialista világ mindenütt vaskézzel szeretné kiirtani a szovjet országtól szóló igazságot és főbenjáró bűnként bünteti a Szovjetunió iránti szeretetet és tiszteletet. De a föld minden sarkában, ott ahol az emberek az új é'et vihar u'áni friss levegőjét szívják magukba és ott is. ahol még ropognak a csendőrök fegyverei — a világ minden nyelven szállnak a dalok Sztálinról és* a győzedelmes, legyőzhetetlen szocializmusról. A reakció melegágyánál, Newyorkban is, amelyet válogatott fasiszta go«emberek rágalomgyűrűje véd, Paul Robeson- • nal együtt ének'ik a munkások « világ népetaek bölcsődalát: , „Drága föld szülőhazámnak [földje..." E dal szeretetüket sugározza az ország felé. amelyről szó' — sugározza a jövőbe vetett törhetetlen hi'.üket é8 ezt a Jövőt a Szovje,unió t'estesitj meg számukra. CnEr hfirti követett el a kapitalizmus az embe. r'.ség ellen. Sok erejét pazarolja el még ma is arta. hogy megkísérelje megál ltam a történelem kerekét. Hiábavaló erőfeszítési A do-lgozók milliói és százmilliói térnek rá az új élet ú'jára. népeinek hősies kezdeményezés/. s sjoiretunió amelyet a nagy Sztálin lángesze vezet újabb és újatok győzelmek felé, utat mutat a vi'óg népeinek, A nép szabadságának, Lengyelország szabadságának katonája Rész'ele'< Rokoscwski marsall éiefrajtrából Amikor a Szovjet Hadsereg szétzúzta Keletporoszorszá,gban Hitlerek haderejét. Lengyelországiéul is megt.isHrtOttók a még megszállás alatt szenvedő orsztózrészeket a német katonai egvségek maradványaitól. A Szovjet Hadsereg az oldalán küzdő l. és II. Lengval Hadsereggel áz egész arcvonalon előretört Lengyelország uj határáig. az Odráig és a Nysa iuzloei folyásáig. A Szovjet Főparancsnokság a németek Odra és Nysa menti hadállásainak áttörését, valamint, Berlin elfoglalását több frontális és átkaroló hadműveletre építette fel. A terv végrehajtását a Főparancsnokság a legjobb hadvezérekre, a hitleri" fasizmus elleni háború négy éve alatt legjobban herélt, a német támadok elleni küzdelemten legtöbb dicsőséget szerzett katonákra bizia. Konstanty Eokosowski az észak fedői Berlin ellen törő offenzívát végrehajtó II. bjeloiusz ercvonsl porancsnoka volt. A támadás n.z április 15-ről lG-ra virrarló éiszaka kezdődőit. Kz a hadmüvelet az egész, hatatir.a-s, csaknem háromszáz kilométer szélességű arcvonalon egyidejűleg folyt. Megindításában 4 ezer harckocsi, 22.000 löveg és mozsárágyú, valamint 5000 repülőgép vett részt. A világtörténelem egyik legnagyobb offenzívája volt ez," a-mely véglee eldöntötte a hitJerizmus ellen folyó hadjárat sorsát. Ez a hadseregcsoport Rokosowski télwrnagy parancsnoksága a'att. széles arcvonalon étkeit nz Odrán, rohammal elfoglalta Szczecint, gyorsan előretört, északról és északnyugatról, bekerítette Berlint és biztosította a III. Birodalom fővárosát támadó derékhad s'árnyait. A II. Bje'orusz arcvonal katonái széles szakaszon elérték az Elbát, ahol a nyugat felől előnyomuló angolokkal találkoztak. Megkezc/ödött a Berlinért folvó küzdelem. Sorra leküzdötték a hitior'p'ák e'tecá.tá'' fészkeik Május 2-án Berlin vádőrséiének utolsó egységei is letPtték a fegyvert. A hitleri fenevad fészke elesett. A BokoRnwski lábornary vezette haderőtői délre mindvégig ott küzdött az I. Lengyel Hadsereg. A Konstanty Rokosowski parancsnoksága alatt álló hadseregcsoport, komoly sog'tséget nyújtott az I. Lengvel Hadseregnek. Konstantv Rokosowski, a vitágtört'nelmi jeleni őségü hadvezér, a dolgozó nép szabadságáért, az. emberiség jövőjéért, a lengyel nemzet szabadságéért vivott harcok hőse nem csupán hadvezéri tehetségévei érte ol mai jelentőségét. cA paranemek ti. ne ember Az előtte álló feladatok megoldásánál talán a legnagyobb befoyá*sa' az. a jellfgrtterséís lendítette előre, hogy állandóan gondoskodott alárendeltjeiről, a reá bízott hadsereg katonáiról és mint parancsnok szorosan és mélységesen kapcsolatban maradt küzdőtársainak tömegeivel. A varsői kőfaragómunkás, az első világháború közkatonája, aki résztvett a szovjet hatalom első heteiben a Vörös Gárda megnlakitásúlsan. mindenkor közel volt katonáinak lelkivilágához, Konstanty Rokosowski tudta, hogyan gondolkoznak katonái, érezte, mire vau sjriikségük, mindenkor törődött azokkal, akiket a munkáshatalom vezetésére bizott. A varsói proletariátus fiát, a Pawiak-t örtün egykori foglylt. aki a hitleri imperializmus eíle'n folyó nagy háború egyik legkitűnőbb liadvezére lett, mindenkor az egyszerűség és a szerénység jellemezte. Ezekkel a tulajdonságokkal egycsapásra megnyerte fx maga számára alárendeltjeit, de mindenki mást is, aki kapcsolatba került vele. Ez az egyszerűség és szerénység .tette, hogy az egyszerű emberek, akiket harcba vezetett, azonnal szivükbe zárták. Az embcről va'ó gonloskodás, az egyszerűség éa a szerte)- ég azokat az embereket jellemzi, akiket az Októberi Forradalom, a szovjet hatalom nevelt, akik t. V. .Sztálin iskolájában nevelkedtek. Kons'anty Rokosowski tábornagy érdemeit a szovjet nép és a hitlerelleties koalíció minden nem- j zeto rendkívül nagyra becsülte. j Rokosowski tábornagy k'tger elnyerte a Szovjetunió Hőse cimét és Aranycsillng'át, ötször tüntet- i ték ki a Loniu Renddel, hatszor a Vörös Zászló Renddel, mogkauta a Győzelem . Érdemrendjét, a Kutuzov Rend I, fokozatát, a Szuvorov Rena 1. fokozatát, a Huszéve p-—tiátópé-cé'oí it„h»erej rrndl jelét, a Moszkva Védelméért, a Sztálingrád Védőiméért, a Varsó Felszalmoitásáért, a ICalinvlngrád Elfoglalásáért, a Németek" Fölött Aratott Gvőzelméért Rend jelekot és a Szovjet Hadsereg 30. Évfordulójának Rendjelét. A lengyel kitüntetések közül megkapta a Virtúti Mititari Ir Fokozatát, az I. osztályú Grunwald Keresztet és a Varsóért, az Odráért és Nysáért, valamint a Győzelemért kitüntetéseket. Tulajdonosa a Mongol- Népköztársaság Vöröszászló Rendjének, birtokában van a francia /Légion d'Hontieur® I. osztályú kitüntetése, valamint a /Grand Officier* Csillag, továbbá az egyik legmagasabb angol kitüntetés Parancsnoki Keresztjének a < iliaggal, az amerikai /Legioji of Meríts Érdemrendnek és a dán X. Keresztély Keresztnek. lön en téréi Közei 35 éve annak, hogy Konstanty Rokosowski elhagyta hazáját. Akkor ment el, amikor Lengyelországban külföldi megszállóklé* a hazai tőkések uralkodtak. Ugy hagyta el Lengyelországot, mint egyike a /főid rabjainak*, mint árva, akinek hazája nem nyujtha o.t sem kcOyere., sem tanú ásí lehetőtéget. Ugy távozott Ler.gyeorczágból, min katona, akit behívtak a (ári hedseregbe. Orosz földön, Kons anty Rokosowski előtt teljesen világossá vált. milyen úlon kell haladna, melyik az az irány, amelyen kö. v Ive elju hst az egész világ munkásságánsk, leigázott nemzeteinek, etekkel együtt a lenjyel nemze'rek, a lecigye' dolgozók tömegeinek fslszabadításához. Amikor Kons an!y Rokosowski Ok'óbtr Zászla' alatt a távoli Uraibsn hercolt, egyúttal Lengyelor. r.zág függetlenségének biztosi ékát tél á is megteremte te, azét a függe .ensérét, ame'ynek alapja a Nagy Októberi Fo rada'om volt és a szovjőt ha alom állásfoglalása a ier'gyel nemzet ü-yéb.n. A forrad-3lcVn veze'ői e ismer ék a lengyel nemzet jogát ahhoz, hogy maga dön *ön sorfáról, önálló állami életét élj?n és független tegyen. Am'kor Kcnstanty Rokosowski a Vörös Hadsereg erejének növelésén fáradozó t. ekkor munkája az egész vilá? n4p| tömegei szabadságának tigyé szolgálta, mert ennel? a szovjet szoci'alista hatalom a legjobb é? 'eghűsége-ebb véde'mezője. Rokosowski olyan haderő* teremte'*. amely napjatekban meghoz a Lengyelország fe'szsbadulá. sá a hitleri merszállás járma alól, mer semmisítette a lengyel reakció polgárháborúra tórekvő vágyait és biztosította Lengyelország békés f.jlödését a szocia/zmus útján. Konstan'y Pokosowski, a hitlari fasizmus elleni harcok gvőztes szovjet hadvezére Ltrcvelorrzá" szabadságáért is küzdött, házijáért arre'ye- meggyötör'ek a hitlerista gonosztevők mederem. *el,e a lengy:1 nép. a tergvei munkás és a tengv*! naraszt végső gvőzelrgteck előfe'tóleteit az újjászületett népi hazában.