Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-11 / 281. szám

SZEGED Szeged, 1923 december 11. jogi elbírálásában elfoglalt ellentéles (elfogását állítja szembe. Szünet után Gaál Gaszton reflektálva Dénes Istvánnak feléje kiáltott „aljas rágalmazó* kifejezésére, személyes kérdésben szólal fel. Vádakat hoz fel Dénes ellen, igy többek között azt, hogy Dénes gazembernek nevezte a három szinti lobogó kitalálóját s hogy Szászváron egy cinkosával sikkasztott, sót feljelentés is tétetett ellene ez ügyben. Dénes István visszautasítja a vádakat. Már régen megtette volna a följelentést a rágalmazók ellen, de az ügy irataib3n nem tudott betekintést nyerni s igy kénytelen bevárni az eljárás lefolytatását. Gaál Qaszton továbbra is fenntartja vádjait, mire Dénes kéri, hogy illetékes fórumok előtt ismételje meg azokat, hogy igy módja legyen az Ogy tisztázására. Az ülés fél 4 órakor ért véget. A DINIKE ünnepe. (A Szeged tudósítójától.) A Délmagyarországi Közművelődési Egyesület szombaton délután tartotta meg a városháza közgyűlési termében évi rendes közgyűlését, amelyen Herczeg Ferenc, a DMKE díszelnöke elnökölt. Meleg érzéstől áthatott megnyitó beszédében a Délvidéktől elszakadt délvidéki kultúregyesület szép hivatásáról emlékezett meg. A magyar kultura az a kapocs, amely összefűzi az elszakított országrészeket és megőrzi azt a testvéri együttérzést, amely nemzeti egységgé forrasztotta a Délvidék idegen ajkú lakosságát a magyarsággal. A DMKE-nek éppen az a hivatása, hogy ezt a kapcsolatot megőrizze, sőt erősítse a jövőben is. A szép számban megjelent közönség beszéde után meleg ünneplésben részesítette Herczeg Ferencet. Dr. Tihanyi Béla kegyesrendi tanár tartotta meg ezután „Csonkamagyarország és a nemzetiségek" cimü előadását, amelyben azt fejtegette, hogy az ország csak az osztályellentétek kiküszöbölésével biztosithatja jövőjét. Az előadást nagy tetszéssel honorál la a közönség. Közgyűlés után igazgatósági ülés volt. A DMKE igazgatósága Klug Péter ügyvezető elnök javaslatára elhatározta, hogy a jövő évben százmillió koronát fordit az egyesület kulturális céljaira és ötszázezer koronával járul hozzá a fogadalmi templom építéséhez. Az egyesület vezetősége a vendégek tiszteletére társasvacsorát rendezett a Hági külön termében. Vasárnap délelőtt nívós matiné volt a városi színházban, amelyen dr. Márki Sándor, a Ferenc József-Tudományegyetem kiváló profeszszora Madáchról és Az ember tragédiájáról tartott értékes előadást. Bihari Sándor és Kmetty Ilona énekszámait, valamint Somlyódy István szavalatát nagy siker kisérte. A város póthitele. (A Szeged tudósítójától.) Megirta a Szeged, hogy a városi számvevőség megkezdte az uj póthitelre vonatkozó előterjesztésének összeállítását, amely még ezen a héten a tanács, majd a pénzügyi bizottság elé kerülés a decemberi közgyűlés tárgyalja majd le véglegesen. A számvevőségtől nyert értesülésünk szerint az uj póthitel nagyon meg fogja közelíteni a kétmilliárdot, az év folyamán ugyanis ugy a város bevételeinél, mint a kiadásainál jelentékeny eltolódások mutatkoztak és azok a kétszázötvenmillió koronás eredeti költségvetés kereteit messze felülmúlták. A számvevőség póthitel-javaslatának letárgyaltatására a polgármester már össze is hivta a pénzügyi bizottságot, amely csütörtökön délután öt orakor ül össze, tárgysorozatán pedig a póthitelen kivül még néhány kisebb jelentőségű pénzügyi kérdés is szerepel. A város pénzügyi politikája egyébként — az utóbbi időben mindgyakrabban fölbukkanó tünetek tanúsága szerint — jelentékeny változás előtt áll. Ezeket a régen aktuális változásokat a jövő évi költségvetés ügye érlelte meg annyira, hogy a tanács ma már komolyan számol az esedékes reformok megvalósításával, mert belátja, hogy a háborús keretek között tovább nem igen tarthatja meg a város háztartását. Az igények, a jogos kívánságok kielégítését halogatni már nem igen lehet és a város közönsége egyre erőteljesebben követel megfelelő ellenszolgáltatásokat súlyos áldozataiért. A hétfői tanácsülés végén Turóczy Mihály dr. tiszti főügyész végre kimondta azt, ami már hónapok óta ott lóg a levegőben. — A város hatósága — mondotta a főügyész — a földbéreknél ugy-ahogy már áttért a békeparitásra. Ajánlatos tenne, hogy egyszer már minden vonalon hasonló nívóra emeljük fel a város bevételeit. A polgármester, aki ösztönösen óvakodik minden újításnak látszó rendszabálytól, — pedig legtöbbször csak a régi rendszer visszaállításáról van szó — most is tréfával akarta elütni a dolgot. Helyeslőleg bólintott a főügyész felé: — Az bizony jó lenne. Ueye Balogh Károly? Balogh Károly pedig arról nevezetes a polgármester előtt, hogy már régóta sürgeti a varos pénzügyi politikájának ilyen irányú megváltoztatását, de előterjesztései és javaslatai mindezideig éppen a polgármester óvatosságán szenvedtek hajótörést. Megérezte azonban, hogy a polgármester váratlan készsége mögött most valami tendencia rejlik és ezért néhány szóval kifejtette álláspontját. — Aranyparitásról ugy általánosságban nem beszélhetünk, csupán azt tehetjük meg és azt tehetjük meg jogosan, hogy az aranyparitásos jövedelmet hajtó városi szolgáltatások élezeti vagy használati diját emeljük fel az aranyparitásra. Aki aranyparitásos jövedelmet élvez a város javaiból, az fizessen érte aranyparitásos bért a városnak is. Ezzel aztán a tanács be is fejezte egyelőre a kérdés tárgyalását, csupán abban állapodott meg, hogy minden tanácsi ügyosztály revízió alá veszi a kezelése, vagy felügyelete alatt álló városi jövedelmeket és rövid időn belül beterjeszti a szükséges javaslatot — a jövedelmek rendezése ügyében. Első lépésnek ez is elég, csak a következők el ne maradjanak valahogy. A tanácsülés után beszélgettünk erről a valóban fontos kérdésről Balogh Károly tanácsnokkal, aki részletesebben kifejtette álláspontját. Elmondotta, hogy a városi háztartások rendezéséről szóló törvényjavaslat pontosan és határozottan megállapítja azt a sorrendet, amely szerint a városok felhasználhatják a jövedelmi lehetőségeket. A kereseti adót például öt százalékban maximálja a javaslat, de megengedi, hogy szükség esetén a közgyűlés kérheti a mximális adókulcs tíz százalékra való felemelésének engedélyezését, de csak akkor, ha minden más jövedelemforrás már kimerült és a város háztartásának van még fedezetlen szükséglete. Ezt a törvényiavaslatot nemsokára letárgyalja a nemzetgyűlés, tenát ez kötelező törvénnyé válik és akkor a törvény kötelezi majd a várost a városi javak jövedelmének lehető legintenzívebb fokozására. — Nagy hibának tartom a jövő évi költségvetésben, hogy sem a számvevőség, sem a tanács, sem a pénzügyi bizottság pótadót nem irt elő. Igaz ugyan, hogy a pótadó minimális és könnyüsziwel elengedhető jövedelmet jelent, de eltörlése mégis könnyelműség. A város közönsége évtizedek óta hozzászokott már a pótadóhoz, az igaz, hogy nehezen szokott hozzá, ha azonban most, ha csak egy évre is eltörlik, nagyon könnyen leszokik róla és újból való hozzászoktatása már sokkal nehezebb és körülményesebb feladat lesz. A pótadót, véleményem szerint, már csak ebből a szempontból is fenn kellene tartani. Januártól újból korlátozzák a köztisztviselők utazási kedvezményét. A köztisztviselők meneldijkedvezményét 1923. év januárjától meglehetősen szűk keretek közé szorították. A menetdijkedvezményből kirekesztett köztisztviselők egyesületeik utján megkísérelték, hogy a kereskedelmi minisztert engedékenységre birják, ezeknek a kérelmezéseknek azonban kevés foganatja volt Ugy értesülünk, hogy január elsejétől kezdve ujabb korlátozások lesznek. Különösen a tényleges szolgálatban állók kedvezményes utazását fogják megszorítani, mivel az a felfogás jutott érvényre, hogy a szolgálatban álló alkalmazottak ugy sem érnek rá, bogy fölöslegesen utazgassanak. Elsősorban a vasutasok korlátlan menetdijkedvezményét fogják megnyirbálni, viszont a túlságosan korlátozott vasutasnyugdijasok menetdijkedvezményét bővíteni fogják. Az eddigi hat önköltségi áron való utazás helyett tizenkét önköltségi jegyet kapnak a nyugdijasok. Harisnya és fonáláruház Korzó Mozivá! szemben, Jerney-ház. Selyem, flór, fátyol, mouslin harisnyákat, zoknikat, keztyüket, finom uri és női divatdolgokat legolcsóbban nálam vásárolhat. Nem lesz külön betegsegélyzője a városnak. A novemberi közgyűlés — mint ismeretes — elvileg hozzájárult a városi alkalmazottak küön betegsegélyző intézetének fölállításához és a kérdés részletes megtárgyalására egy ad-hoc bizottságot küldött ki. A bizottság most befejezte tárgyalásait és arra a meggyőződésre jutott, hogy a terv ezidőszerint keresztülvihetetlen. A munkásbiztositásról szóló törvény kimondja ugyan, hogy a legalább háromszáz alkalmazottal dolgozó vállalatok a munkásbiztositó pénztártól független betegsegélyző intézményt létesíthetnek, de kimondja azt i?, hogy a munkásbiztositó pénztárnak csak azok az alkalmazottak lehe'nek tagjai, akiknek nem nyugdijképes az állásuk. Az állami tisztviselők betegsegélyezésére vonatkozó rendelet pedig a közigazgatási alkalmazottakra nem vonatkozik és igy a városi tisztviselők a tisztviselők intézményének sem lehetnek tagjai. A városi napidijasok, akiknek nyugdíjjogosultságuk nincs, eddig a munkásbiztositónak voltak a tagjai, az általuk befizetett dijak évente meghaladták a hétmillió koronát, de ellenszolgáltatást alig kaplak érle. A pénztár ugyanis csak akkor folyósít a megbetegedett alkalmazottak számára táppénzt, ha a munkaadó az alkalmazottak betegsége idejére megszünteti annak illetményeit. A város prdig nem szünteti meg és igy a pénztár megtakarította a beteg városi alkalmazottak táppénzét. A polgármester érdeklődésünkre ugy nyilatkozott, hogy a jövőben a város sem fizeti a beteg napidijasokat. A közgyűlés által kiküldött ad-hoc bizottság egyébként ugy határozott, hogy nem javasolja a városi alkalmazottak betegsegélyző intézményét. „Szűnjön meg a heccelődés és rágalmazás/ Vass József népjóléti miniszter, aki most a miniszterelnök távollétében, annak helyettese, vasárnap Moson- Magyaróvárra utazott Kühne Lorád egyséeespárti-jelölt beszámolójára. A népgyűlésen Vass a többi közt ezt mondta : — Vannak, akik azt mondják, hogy a Bethlenkor y gyáva, nem keresztény és elárulta a ,i gondolatot. Aki igy merészelbeszélni, óiztette a józanságát. Higgadt is a gazdasági megerősödést cilzó politikai irányra van szükség. Szűnjön meg a heccelődés, rágalmazás és a tekintélyek rombolása. Nem mozivá, orfeummá kell átalakítani a parlamentet, hanem a higgadt és komoly férfiak dolgozó helyévé. A törvényhozásnak nagy feladatai vannak, de mert tulsok a személyi vita, sokszor nem lehet hozzájutni a komoly munkához. Telefon- és távirósztrájb van Bécsben. Bécsből jelentik: A posta, telefon és távíró alkalmazottai tudvalevően már régebben azt kérték az osztrák szövetségi kormánytól, hogy nekik is ugyanolyan fizetést adjon, mint a vasutasoknak. Tárgyaltak is az ügyről, megállapodni azonban nem sikerült. A hosszas huzavona után a posta- és táviróalkalmazottak ugy döntöttek, hegy hitfőn reggel sztrájkot kezdenek, ha a követeléseiket nem teljesitik. Mivel a szövetségi kormány még nem döntött a fizetésrendezésről, a posta, telefon és távíró alkalmazottai hétfőn reggel 6 órakor megkezdték a sztrájkot. Hat óra óta a bécsi telefonközpont semmilyen hívásra nem felel és az alkalmazottak megtagadnak minden felvilágoiitást. AMMMAMMMMMMMMMAMMMMMMMMW Hir a vidéki Máv. üzletvezetőségek megszüntetéséről. Hir szerint ujabb B-lista készül a Máv.-nál, amely sokkal radikálisabb lesz, mint az eddigi három B-lista, amelyek összesen több mint ötven százalékáig ritkította meg az állam szolgálatában álló tisztviselők létszámát. Amig az eddigi létszámcsökkentések esetenként a tisztviselői létszám husz százalékos apasztását vonták maguk után, a legújabb Blistát harminc szdzalikra tervezik. A Máv. jelenlegi tisztviselői karának hetven százaléka marad meg az államvasutak tényleges szolgálatában. Egyelőre meg nem erősített hir van arról is, hogy a vidéki üzletvezetőségeket megszüntetik s hogy a Máv. összes vonalait a budapesti két üzletvezetőség fogja adminisztrálni.