Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-08-01 / 31. szám
1909. augusztus 1. BÉKÉS 5 kihallgatása után Panyik Imrével együtt a gyulai kir. ügyészség fogházába kisérték át. A pénzhamisítók ügyében most a legszélesebb alapon folytatják a nyomozást, mert nincs kizárva, hogy mind a ketten egy-egy jól fölszerelt pénzhamisító banda tagjai. Népünnepély. Tóth János, a Göndöcs-népkert derék bérlője ma, vasárnap délután 3 órakor, a Göndöcs-népkertben, az almás-kamarási 30 tagból álló, jó hírnevű gyermekfuvózenekar közreműködése és 20 fillér belépti-dij mellett, igen sikerültnek ígérkező népünnepélyt rendez a következő műsorral : 1. Délután 3 órakor séta-hangverseny tartja a gyermekzenekar. 2. Délután 5 órakor nép táuczverseny. Jutalomdij a legjobb táncosnőnek egy selyemkendő, a legjobb táncos férfinak egy szép tajtékpipa. 3. Fazéktörés — kakasfogással. 4. Karikadobás késekre. 5. Lepényevés. 6. Zsák- bafutás. 7. Szépségverseny szavazólapokkal. A legtöbb szavazatot nyert nő jutalma egy szép virágcsokor. 8. Este 7 órakor confetti csata. 9. Este 9 órakor nagy tűzijáték. 10. Este 10 órakor tombolajáték. —‘ A népünnepélyre felhívjuk a közönség figyelmét. Ebzárlat. Békéscsabán a napokban több veszettségben gyanús ebet irtottak ki. A községi állatorvos véleménye alapján Seller Elek főszolgabíró az egész község területére ebzárlatot rendelt el. Az ebzárlat 40 napra szól. Tűz Csabán. Múlt hó 25-én özvegy Ando Má- tyásnónak a kanálisi szőlőkben levő nádfödeles háza ismeretlen okból kigyuladt s porig égett. A kár mintegy 2000 korona, mely azonban biztosításból megtérül. Színészet Csabán. Csaba község szinügyi bizottsága a múlt szombaton Haan Béla elnöklete alatt ülést tartott, mikor is a két évi téli szezon betöltésére pályázó két színigazgató : dr. Farkas Ferenc és Palásthy Sándor kérvényeit tárgyalták. A bizottság beható tanácskozás után, minthogy sem egyik, sem másik igazgatót, sem pedig társulataikat nem ismeri, idevonatkozó határozatát egyelőre függőben tartja; egyben elhatározta, hogy a következő színi évadra azokat az igazgatókat, akik a kerületeikben ezen időben elfoglalva nincsenek, pályázatra hívja fel s a színházat ezen pályázat utján adja ki és a végleges határozat meghozatala előtt a pályázó igazgatókról és társulataikról alapos és irányadó információkat szerez be. A pá'yázat lejárati idejéül 1909. szeptember 1 -ét tűzték ki. A szeghalmi diák ifjúság augusztus l-én, ma délután 8 órakor a menház előtti téren tornaversenyt, és ezt követőleg a József főherceg szanatórium javára este 9 órakor a községi szállodában zártkörű táncvigalmat rendez. A tornaversenyre be- léptidij nincs. A táncmulatság belépődija személyenként 1 kor. Családjegy 2 kor. 50 fillér. Felülfize- tósek köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Házasság. Hoffer Aladár városunk szülötte az Orosházi Takarékpénztár ifjú tisztviselője julius hó 28-án vezette oltárhoz Orosházán aráját Weiss Margitof. Életunt cseléd. Irecska Erzsébet, szelevónyi illetőségű 19 éves hajadon, nagyon a szivére vette, hogy gazdája nem akarta haza ereszteni a falujába egy kis látogatóba, s a folyosón egy oszlopra felakasztotta magát. Gazdája azonban észrevette a cseléd tettét s még idejekorán levágta a kötélről. A károsult asszony. Szegedi Péternének hétfőn valami sürgős dolga akadt a szomszédban. Átszaladt Erre a kis időre azonban nem zárta be sem az ulcza- ajtót, sem a házat. Mikor haza jött, ijedve vette észre, hogy valaki járt a portáján, majd rájött, hogy a sublatjából 42 koronát elemeit az ismeretlen vendég. Jelentést tett káráról a rendőrségen, hol a nyomozatot bevezették. Esküvők. Balázs Béla orosházi ev. tanitó, az „Orosházi Közlöny“ felelős szerkesztője hétfőn d. u. vezette oltárhoz Orosházán Pusztai Margit okleveles óvónőt. — Cserei Gyula lengyeltóti adótiszt kedden délután 4 órakor vezette oltárhoz az orosházi evang. templomban Dráb Margitot, néhai Dráb János áll. iskolai igazgató leányát. A távbeszélő igénybevétele a községházánál. A m. kir. kereskedelmi miniszter a távbeszélő előnyeiben a közÖLség minél nagyobb rétegét óhajtván részesíteni, megengedi, hogy olyan helyeken, ahol postahivatal vagy postai ügynökség nincs, azok a községek, amelyek a vármegyei törvényhatósági távbeszélő hálózathoz előfizetőkként csatlakoznak, a községházánál berendezett távbeszélő állomásról, a községbeli lakosok magánbeszélgetéseit is közvetíthessék az alábbi feltételek és módozatok mellett: 1. A községi elöljáróság Írásbeli nyilatkozatot állit ki, melyben kijelenti, hogy a községházánál berendezett távbeszélő állomás használatát a község bármely lakójának megengedi, a távbeszélőtitok megőrzésére minden lehetőt megtesz s hogy a jelen rendelet határozmányait ismeri és azokat megtartja. 2. A községházánál berendezett távbeszélő állomásról mindazon viszonylatokban lehet beszélgetést váltani, amely viszonylatokban részt- vesz az a távbeszélő központ, amelyhez a községházánál berendezett távbeszélő állomás csatlakozik. 3. A községi elöljáróság azon forgalmi körön belül, amelyre az előfizetés történt, az évi átalányösszegben megállapított előfizetési (kapcsolási) díjért álló másáról hivatalos ügyekben korlátlanul beszélhet. A fennebb említett forgalmi körön túlmenő hiva talos beszélgetések, valamint a községházánál berendezett távbeszélő állomásról kezdeményezett összes magánbeszélgetések díjkötelesek. 4. A községházánál berendezett távbeszélő állomásról kezdeményezett miuden magánbeszélgetésért, a rendes tarifadíjon felül, beszélgetésenként még 10 fillér pótdij jár, mely pótdij a községé. 5. A községi közeg az esetben, ha a 3. pont alapján dijkötele- zettség alá eső hivatalos, illetve magánbeszélgetés közvetítéséről van szó, a távbeszélő központ fölhívása alkalmával köteles e körülményre a távbe szélő központot a „díjköteles beszélgetés“ szavakkal figyelmeztetni és egyúttal kimondani : a) a beszélgetés minőségét (sürgős, közönséges), b) a beszélgetés időtartamát (3 vagy 6, illetve 5 vagy 10 perc), c) a hivó nevét és a hivott állomás számát. Ha a hivott félnek nincsen távbeszélő állomása és azt ennélfogva díjköteles szolgálati értesítéssel kell meghívni a lakóhelyén levő valamelyik nyilvános állomáshoz, az esetben az a), b) és c) pontok alatt felsorolt adatokon kivül a hivott nevét is közölni kell a távbeszélő központtal. Tüzes lovak. Csapó Mihály békési gazdának mindig jó lovai voltak, szerette is őket jól tartani. Ettől meg a paripáknak oly sürü volt a vérük, hogy a gazda alig-alig tudta őket féken tartani. Csapó csütörtökön reggel kocsijával a dobozi erdőbe ment fáért. Alaposan megrakodva hazafelé indult. A dobozi nagy hídon lovai valamitói meg ijedtek, megbokrosodtak és eszeveszett vágtatással rohantak a hid lejtőjén lefelé. Csapó Mihály nem birta tüzes lovait megfékezni. A kocsi kereke a hid egyik oszlopába akadt, mire a megrakott kocsi felfordult s Csapó Mihály fejjel leesett a magasból, két karja összetörött. A megvadult lovak a kocsit tovább vonszolták. A szerencsétlen ember testén is keresztül ment a kocsi. Csapó Mihály hosszabb ideig feküdt eszméletlenül, majd mikor a járókelők ráakadtak, kocsira tették és hazavitték. Csapó más nap Bérüléseibe belehalt. Segédjegyzöi állás szervezés. Csorvás község annak idején szükségesnek találta hogy segédjegyzői állást szervezzen, mely határozatát a törvényhatóság is megerősítette. Az ügyben hozott vármegyei határozat ellen dr. Simonka György felebbezéssel élt. Ebben azt vitatta, hogy Csorváson a közérdek nem teszi szükségessé az állás szervezését, ez csak arra való, hogy a jegyző ne legyen annyira elfog lalva a közügyek intézésével. A belügyminiszter azonban úgy határozott, hogy Simonka felebbezését visszautasította, mert felebbezésnek csakis az érdé keltek részéről van helye. Nevezett felebbező pedig Csorvás községben sem személyi, sem vagyoni érdekeltséggel nem bir. A segédjegyzői állás legközelebb betöltés alá kerül. Halálozás. Mogyoróssy József, a martonvásári takarékpénztár kiváló szorgalmú derék főkönyvelője julius hó 30-án, pénteken 38 éves korában jobblétre szenderült. Halálát özvegye és kiskorú árvái siratják. Nyugodjék békében ! Halálozás. Erdélyi Sándor szeghalmi járási írnok hosszas súlyos szenvedés után 39 éves korában meghalt. Temetése szerdán ment végbe az ismerősök és jó barátok nagyszámú részvételével. — Halálát bánatos özvegye siratja. A család a halálesetről a következő gyászjelentést adta ki: Ozv. Erdélyi Sándornó szül. Csorba Etelka mint neje; továbbá az elhunyt édes testvére: Mária, férje Purzsa Miklós és gyermekei, a legmélyebb fájdalommal tudatják a kiterjedt rokonság nevében is, a legjobb férj, édes testvér, rokon és jó barátnak : Erdélyi Sándor, a szeghalmi járás tisztviselőjének élete 39-ik évében, f. évi julius hó 26-án este 9 órakor súlyos szenvedés után történt gyászos elhunytét. A drága halott hült teteme folyó évi julius hó 28-án délután 3 órakor fog a helybeli nagy- románvárosi temetőben örök nyugalomra tétetni. Gyula, 1909. évi julius hó 27-én. Béke és áldás lengjen hamvai felett! Aratósztrájk. Okányi Schvartz Gyula csaba- csüdi birtokán julius 23-án váratlanul aratósztrájk ütött ki. Ez volt az idei aratás alkalmával a környéken az első nagyobbszabásu munkamegtagadás, amely azonban 24 óráig sem tartott. Azruradalom- nál felfogadott 252 munkás, illetve 126 pár, miután 1300 hold területű búzát learatott, kijelentették, hogy a még hátramaradt 60 hold területen levő silányabb búzatermés learatását csak akkor fogják befejezni, ha ez után is a ré3zt a kedvezőbb jobb búzaterületből kapják meg. A földesur a munkások eme jogtalan követelésének nem tett eleget. Mire a támadt ellentétek elsimítására dr. Wieland Sándor szarvasi főszolgabíró Csabacsüdön kiszállott. Közbelépésével sikerült is megteremteni az egyetértést munkás és 'munkaadó közt, mire a munkások a hátramaradt búza learatásához hozzáfogtak. Halálozás. Stark Gyula békési kereskedő, hosszú idők óta tartó betegeskedése után, julius hó 29-én este, életének 54-ik évében, csendesen elhunyt. Halálát özvegye, nyolcz gyermeke és nagyszámú rokonság — köztük testvére Stark Gusztáv, a békési kereskedelmi kör elnöke, — gyászolja. A megboldogult hült tetemei tegnap d. e. 10 órakor, a békési izr. temetőben tétettek örök nyugalomra. Jubilário Ünnepély. A „Békési Önkéntes Tűzoltó Egylet“ 25 éves fennállásának emlékére folyó hó 8-én jubiláris ünnepélyt rendez. A nagyszabásúnak Ígérkező ünnepély sorrendje a következő: 1. Délelőtt 5 órakor ébresztő Békés különböző utcáin a tűzoltók kíséretével. 2. 7 órától 8-ig a vidéki tűzoltók fogadtatása. 3. 10 órakor diszgya- korlat a községháza udvarán. 4. Diszgyülés a községháza közgyűlési termében, A délelőtti ünnepélyt délután népünnepély követi, mely az Erzsébetliget- ben fog megtartatni a következő rendben: 1 Délután 2 órakor kivonulás az Erzsébet-kertbe. 2. Golyódobás, 10 golyó 20 fillér. A 10 golyóból legtöbbet átdobó egy merinói selyemgyapjas kost nyer. 3. Lábbeli verseny. 1-eő dij 1 kor., 2-ik dij 60 fillér. 4. Perzsiái forradalom. Teherán bevétele és a sah őfelségének menekülése kiflisből a zsemlyési aiofszkba. 5. Zsemlyeevés, 1-ső dij 1 kor., 2-ik dij 60 fillér. 6. Karikado'bás. 7. Zsákbafutás. 8. Világhírű szökőkút, mely egyik órában bort, másikban vizet bocsájt 4 méter magasba, belépődíj 4 fillér. 9. Aludt-tejevós. 10. Fazéktörés. 11. Az ünnepély bezárásául keresztül vonulnak az Erzsébet-kerten vallási őrjöngő tibeti budha dervisek. A népünnepély beléptidija személyenként 20 fillér, gyermekjegy 10 fillér. A népünnepélyt zártkörű táncmulatság követi, melynek belépődíja személyenként 1 korona, 2 tagú családjegy 1 kor. 60 fillér, 3 tagú 2 kor., többtagú 3 kor. Karzat 1 sorbau 1 korona, a többiben 40 fillér. A nagy hőségben kedden délben Csabán Horobán János összeesett a vasututcában. Azonnal orvoshoz vitték, ki megállapította, hogy a hőség következtében vesztette el Horobán az eszméletét, ki különben pedig epilepsiában is szenved. Vizbefult. Báló András csavargó Öcsödön fürdés közben a Körözsbe fűlt. Mire segítségére siettek nyomtalanul eltűnt a habokban.
